Az álhírekkel és az online félretájékoztatással foglalkozó magas szintű munkacsoport tagjai jelentést terjesztettek elő Marija Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztosnak, amelyben meghatározzák a félretájékoztatás fogalmát, és több ajánlást is megfogalmaznak. A jelentés mellett - olvasható a portálon - az Európai Bizottság közzétette az online félretájékoztatásról lefolytatott nyilvános konzultáció és a témában elvégzett Eurobarométer felmérés első eredményeit is. A dokumentumban közreadott meghatározás szerint a félretájékoztatás haszonszerzés vagy a közösség megkárosítása céljából létrehozott, közzétett és terjesztett hamis, pontatlan vagy félrevezető információk összessége.
A munkacsoport szerint a probléma kezelése érdekében elő kell mozdítani a médiatudatosságot, olyan eszközöket kell kifejleszteni, amelyek segítségével a felhasználók és az újságírók egyaránt hatékonyabban tudnak fellépni a félretájékoztatás ellen, védelmezni kell az európai sajtóorgánumok sokszínűségét és fenntarthatóságát, és folytatni kell azokat a kutatásokat, melyek a félretájékoztatás Európában kifejtett hatásait vizsgálják.
Az álhírek és az online félretájékoztatás témájában 26 ezer uniós polgár részvételével elvégzett Eurobarométer-felmérés eredményei azt mutatják, hogy az emberek szerint unió-szerte sok álhír lát napvilágot. A megkérdezettek 85 százaléka úgy ítéli meg, hogy az álhírek problémát jelentenek a hazájukban, és 83 százalékuk szerint a jelenség veszélyt jelent a demokráciára. A magyarországi adatok e tekintetben rendkívül hasonlóak az uniós átlaghoz (89 százalék és 83 százalék). A felmérés eredményei arra is felhívják a figyelmet, milyen fontos a minőségi tömegtájékoztatás.
A teljes cikk itt olvasható.
kamuhírek hatszor gyorsabban terjednek, mint a valódiak – állapította meg egy 2006 és 2017 között elvégzett, hárommillió ember Twitter-posztjait vizsgáló elemzés - olvasható az MTA Facebook-oldalán. A Massachusetts Institute of Technology kutatói 126 ezer sztori terjedését követték nyomon. Azokat a bejegyzéseket vették figyelembe, amelyek határozottan állítottak valamit anélkül, hogy bármilyen hírforrást megjelöltek volna. Az állítások valóságtartalmát ezután hat független szervezet elemezte. Az eredmény: a kamuhírek minden tekintetben messze felülmúlják a valódi hírek hatékonyságát: sokkal gyorsabban terjednek, több embert és mélyebb rétegekben érnek el. A valós információt tartalmazó bejegyzések hatszor annyi idő alatt jutottak el 1500 Twitter felhasználóhoz, mint a kamuhírek; leginkább azért, mert a az utóbbiakat 70 százalékkal gyakrabban posztolják újra a felhasználók, mint a valódi híreket. A leggyorsabban a politikai témájú kamuhírek terjedtek.
