Előfizetés

Senki nem tudja, hol az 1300 milliárd a Kósa-ügyben

Publikálás dátuma
2018.03.13. 15:32
Fotó: Molnár Ádám

Sem a bank mérlegében, sem az állampapír-forgalomban nincs kimutatható jele, hogy létezett-e az az 1300 milliárd forintnyi summa, amin Kósa Lajos államkötvényeket vásárolhatott volna.

Előkerült egy rejtélyes hölgy, és azt állította, hogy van 4,3 milliárd eurója és megkérte Kósa Lajost, adjon tanácsot, hova fektesse be ezt a temérdek pénzt.

A miniszter – korábban Debrecen polgármestere – nem ugrott el a feladat elől, és a Magyar Közjegyzői Kamara elnökének bábáskodása mellett olyan okiratot szerkesztett, miszerint a hölgy által létrehozott devizaszámlán tárolt summával lényegében azt tehet, amit akar – és ő állampapír-vásárlásra akarta fordítani.

Nagyjából így kommentálja Kósa azt a 2015-ben kelt közjegyzői okiratot, amit a Magyar Nemzet hozott nyilvánosságra. A fideszes politikus beleállt a science fiction-szerű történetbe, és nem tagad, viszont érdemi válaszokat sem ad számos kérdésre.

Egyrészt nem beszél arról, mivel igazolta a megbízó hölgy, hogy valóban birtokában van a mintegy 1300 milliárd forintnak megfelelő összegnek. Másrészt nem tér ki arra, miképp tisztázta a pénz eredetét (márpedig egy politikus nem vállalhatja azt a kockázatot, hogy bevonják egy nemzetközi pénzmosási műveletbe).

Harmadrészt nincs magyarázat arra, hogy akkor vett-e államkötvényeket, és ha nem, akkor miért nem. Negyedrészt nem világos, hogy miért nem szerepel a számlát kezelő FHB mérlegében egy ekkora összeg.

(Megjegyzendő, amennyiben valóban állampapírba vándorolt volna a summa, akkor a pénzintézet – mint kockázatmentes tételt – ökölszabály szerint nem veszi be a mérlegbe. Csakhogy az állampapír-értékesítéseknél sem látszik, hogy ennyivel megugrott volna a forgalom.)

Azaz két eset van: vagy nem volt ekkora summa az örökségi-sztori mögött, vagy valami nem stimmel a statisztikákkal. Mindenesetre lapunk várja a bankfelügyelet válaszát.

Kósa: „Nem vettem állampapírt, nem nyúltam pénzhez”
Orbán minisztere hétfő délután a Facebook-on tette közzé részletes magyarázatát. E szerint őt egy „csengeri háztartásbeli hölgy” kereste őt meg azzal, hogy „hihetetlen összeget” örökölt Németországból. „Olyan adatokat mondott és iratokat mondott, amelyek ezeket valószínűsítették”- fogalmazott talányosan Kósa arról, hogy mivel győzte meg a csengeri hölgy arról, hogy a világ leggazdagabbjai közé került. (Összehasonlításul: tavaly Soros György kétezer milliárd forintra rúgó magánvagyonával a 195. helyezett volt.)
Kósa szerint akkoriban Debrecenben egymásnak adták nála a kilincset a furábbnál-furább befektetők. „Járt nálam Nigériai Nemzeti Bank különmegbízottja, aki több száz millió dollárt akart Debrecenben befektetni, de előfordult olyan üzletember, aki a vízmeghajtású motorhoz akart üzemet építeni Debrecenbe” - világította meg Kósa a körülményeket. Szerinte ő javasolta a hölgynek, hogy fektessen állampapírba. Arra viszont a miniszter nem tért ki, hogy ehhez miért vállalta a brókeri szerepet, azt pedig lapunknak sem válaszolta meg, hogy mennyiért járt volna közben. A hölgy éveken át bolondította az akkor már Fidesz-frakcióvezető Kósát, aki 2016 körül jött rá, hogy lóvá tették. „Nem vettem állampapírt, nem nyúltam pénzhez” ismételgette Kósa.

Meglepetés! - A Lungo Drom csatlakozik a Békemenethez

Publikálás dátuma
2018.03.13. 15:18
Fotók: L.Ritók Nóra/Facebook
A hazai cigányság megtapasztalta, hogy az elmúlt nyolc évben a kormány felzárkózási és integrációs programjai valódi elkötelezettséget mutatnak arra nézve, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életében valódi pozitív fordulat álljon be - indokol a Farkas Flórián vezette szervezet. Hát ha csak így nem. 

A szervilis dicshimnusz azonban folytatódik: a kormány rendkívüli erőfeszítéseket tesz a hátrányos helyzetben lévők, így különösen a hazai cigányság társadalmi felzárkózása érdekében. A Fidesz-KDNP pártszövetség jövőképének középpontjában a felemelkedő nemzetünk áll, amelyben a sorsközösséget az ezzel járó jogokat és kötelezettségeket egyaránt vállaló cigányság is szervesen beletartozik. 

(lásd: Orbán lemigránsozta a magyarországi cigányokat )

 A Soros-terv részeként különböző migrációt segítő szervezetek igyekeznek az ellenzéket segíteni, akik számára a hazánk, a kereszténységünk, az Isten, a nemzet és a család nem érték – közös múltunk és kultúránk lerombolását tűzték ki célul maguk elé. Kiadó: "Lungo Drom" Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség.

Tuti állás - 394 ezer bruttóért "ülhet" a rendőrségen

Csaknem 400 ezer forintos kezdőfizetést és 200 ezres cafeteriát kínál az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) leendő rendszergazdájának, szúrta ki Pénzcentrum az álláshirdetést. A pozíció betöltéséhez se diplomára, se tapasztalatra nincs szükség, utóbbi előny, de egy OKJ-s vagy állami középfokú szakirányú végzettséget kell csak letenni.

Az ORFK által kínált 394 ezres bruttó bér egyébként nem tekinthető túl magasnak. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 2016-os adatai alapján egy rendszergazda átlagos keresete 369 ezer 481 forint volt, tavaly az átlagkereset 400 ezer forint körül alakulhatott.

A szervezeten belül azonban okozhat bérfeszültséget az állás, értékel a pénzügyi portál, mivel a rendőrök átlagos keresete jelentősen eltér az álláshirdetésben ajánlottól. Az NFSZ adatai szerint egy rendőr átlagosan 185 ezer 164 forintot keresett Magyarországon 2016-ban, bruttóban.