Sem a bank mérlegében, sem az állampapír-forgalomban nincs kimutatható jele, hogy létezett-e az az 1300 milliárd forintnyi summa, amin Kósa Lajos államkötvényeket vásárolhatott volna.
Előkerült egy rejtélyes hölgy, és azt állította, hogy van 4,3 milliárd eurója és megkérte Kósa Lajost, adjon tanácsot, hova fektesse be ezt a temérdek pénzt.
A miniszter – korábban Debrecen polgármestere – nem ugrott el a feladat elől, és a Magyar Közjegyzői Kamara elnökének bábáskodása mellett olyan okiratot szerkesztett, miszerint a hölgy által létrehozott devizaszámlán tárolt summával lényegében azt tehet, amit akar – és ő állampapír-vásárlásra akarta fordítani.
Nagyjából így kommentálja Kósa azt a 2015-ben kelt közjegyzői okiratot, amit a Magyar Nemzet hozott nyilvánosságra. A fideszes politikus beleállt a science fiction-szerű történetbe, és nem tagad, viszont érdemi válaszokat sem ad számos kérdésre.
Egyrészt nem beszél arról, mivel igazolta a megbízó hölgy, hogy valóban birtokában van a mintegy 1300 milliárd forintnak megfelelő összegnek. Másrészt nem tér ki arra, miképp tisztázta a pénz eredetét (márpedig egy politikus nem vállalhatja azt a kockázatot, hogy bevonják egy nemzetközi pénzmosási műveletbe).
Harmadrészt nincs magyarázat arra, hogy akkor vett-e államkötvényeket, és ha nem, akkor miért nem. Negyedrészt nem világos, hogy miért nem szerepel a számlát kezelő FHB mérlegében egy ekkora összeg.
(Megjegyzendő, amennyiben valóban állampapírba vándorolt volna a summa, akkor a pénzintézet – mint kockázatmentes tételt – ökölszabály szerint nem veszi be a mérlegbe. Csakhogy az állampapír-értékesítéseknél sem látszik, hogy ennyivel megugrott volna a forgalom.)
Azaz két eset van: vagy nem volt ekkora summa az örökségi-sztori mögött, vagy valami nem stimmel a statisztikákkal. Mindenesetre lapunk várja a bankfelügyelet válaszát.
