Senki nem tudja, hol az 1300 milliárd a Kósa-ügyben

Publikálás dátuma
2018.03.13 15:32
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /

Sem a bank mérlegében, sem az állampapír-forgalomban nincs kimutatható jele, hogy létezett-e az az 1300 milliárd forintnyi summa, amin Kósa Lajos államkötvényeket vásárolhatott volna.

Előkerült egy rejtélyes hölgy, és azt állította, hogy van 4,3 milliárd eurója és megkérte Kósa Lajost, adjon tanácsot, hova fektesse be ezt a temérdek pénzt.

A miniszter – korábban Debrecen polgármestere – nem ugrott el a feladat elől, és a Magyar Közjegyzői Kamara elnökének bábáskodása mellett olyan okiratot szerkesztett, miszerint a hölgy által létrehozott devizaszámlán tárolt summával lényegében azt tehet, amit akar – és ő állampapír-vásárlásra akarta fordítani.

Nagyjából így kommentálja Kósa azt a 2015-ben kelt közjegyzői okiratot, amit a Magyar Nemzet hozott nyilvánosságra. A fideszes politikus beleállt a science fiction-szerű történetbe, és nem tagad, viszont érdemi válaszokat sem ad számos kérdésre.

Egyrészt nem beszél arról, mivel igazolta a megbízó hölgy, hogy valóban birtokában van a mintegy 1300 milliárd forintnak megfelelő összegnek. Másrészt nem tér ki arra, miképp tisztázta a pénz eredetét (márpedig egy politikus nem vállalhatja azt a kockázatot, hogy bevonják egy nemzetközi pénzmosási műveletbe).

Harmadrészt nincs magyarázat arra, hogy akkor vett-e államkötvényeket, és ha nem, akkor miért nem. Negyedrészt nem világos, hogy miért nem szerepel a számlát kezelő FHB mérlegében egy ekkora összeg.

(Megjegyzendő, amennyiben valóban állampapírba vándorolt volna a summa, akkor a pénzintézet – mint kockázatmentes tételt – ökölszabály szerint nem veszi be a mérlegbe. Csakhogy az állampapír-értékesítéseknél sem látszik, hogy ennyivel megugrott volna a forgalom.)

Azaz két eset van: vagy nem volt ekkora summa az örökségi-sztori mögött, vagy valami nem stimmel a statisztikákkal. Mindenesetre lapunk várja a bankfelügyelet válaszát.

Kósa: „Nem vettem állampapírt, nem nyúltam pénzhez”
Orbán minisztere hétfő délután a Facebook-on tette közzé részletes magyarázatát. E szerint őt egy „csengeri háztartásbeli hölgy” kereste őt meg azzal, hogy „hihetetlen összeget” örökölt Németországból. „Olyan adatokat mondott és iratokat mondott, amelyek ezeket valószínűsítették”- fogalmazott talányosan Kósa arról, hogy mivel győzte meg a csengeri hölgy arról, hogy a világ leggazdagabbjai közé került. (Összehasonlításul: tavaly Soros György kétezer milliárd forintra rúgó magánvagyonával a 195. helyezett volt.)
Kósa szerint akkoriban Debrecenben egymásnak adták nála a kilincset a furábbnál-furább befektetők. „Járt nálam Nigériai Nemzeti Bank különmegbízottja, aki több száz millió dollárt akart Debrecenben befektetni, de előfordult olyan üzletember, aki a vízmeghajtású motorhoz akart üzemet építeni Debrecenbe” - világította meg Kósa a körülményeket. Szerinte ő javasolta a hölgynek, hogy fektessen állampapírba. Arra viszont a miniszter nem tért ki, hogy ehhez miért vállalta a brókeri szerepet, azt pedig lapunknak sem válaszolta meg, hogy mennyiért járt volna közben. A hölgy éveken át bolondította az akkor már Fidesz-frakcióvezető Kósát, aki 2016 körül jött rá, hogy lóvá tették. „Nem vettem állampapírt, nem nyúltam pénzhez” ismételgette Kósa.

Szerző
2018.03.13 15:32
Frissítve: 2018.03.13 18:40

NER-lovagok sündörögnek a tokaji borkincs körül

Publikálás dátuma
2018.09.20 07:30

Fotó: /
Felbecsülhetetlen értékű, muzeális borkészlet halmozódott fel Tolcsván, és úgy tűnik, többen látnak benne zsíros üzletet.
Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél – ez a mondás jár mostanság azoknak a szőlőhöz és borhoz kötődő tolcsvai embereknek az eszében, akik attól féltik az itt őrzött, nagy értékű muzeális borkészletet, hogy az közvetve Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátjának érdekeltségébe kerülhet. Elterjedt ugyanis annak híre, hogy a több százéves aszúkat őrző Nemzeti Borkincstár a tárolópince felújításának idején a felcsúti gázszerelő cégéhez köthető tarcali Andrássy Kúria borpincéjébe kerül. – Márpedig, ha odakerül, egy része akár ott is maradhat, tárolás vagy megőrzés címén, láttunk már olyat a történelemben, hogy a nemzeti vagyon részét képező nagy értékű festmények, bútorok kerültek „letétileg” magánkúriákba – mondták a tolcsvaiak, akik azzal keresték meg lapunkat, hogy veszélyben érzik a helyi muzeális borpincét. Itt az 1800-as évek közepétől őriznek borokat: az idők folyamán körülbelül 390 ezer palack gyűlt össze a Tokaji Borvidék aszúiból, borkülönlegességeiből.

A kormány tavaly jelentette be, hogy másfél milliárd forintot biztosít a világon egyedülálló borászati kincs borszakmai vizsgálatára, kezelésére, valamint a tárolás feltételeinek javítására, a bemutathatóság lehetőségeinek előkészítésére. A borokat féltőket az sem nyugtatja meg, hogy az utóbbi időben több alkalommal feltűnt Tolcsván Balla Attila vállalkozó: ő a helyiek szerint annak a Kékessy Dezső, volt párizsi nagykövetnek a pártfogoltja, aki korábban üzlettársa volt Orbán Viktor feleségének is. Balla Attila megjelenése Tolcsván azért is érdekes, mert ő az egyik tulajdonosa a 2010 áprilisában Kaliforniában alapított Vinum Tokaj International LLC-nek, amely arra kötött szerződést korábban a Tokaj Kereskedőházzal, hogy az USA-ban árulja a tokaji borokat. Később azonban Balla cége 11 millió dollárra beperelte a kereskedőházat tulajdonló magyar államot, azt állítva, hogy a 2014-ben kipattant tokaji borhamisítási botrány miatt nem tudta értékesíteni a készletet. Kékessy Dezső az egyik alapítója volt az analitikával foglalkozó Diagnosticum Zrt-nek, amely tavaly egy négymilliárdos megbízást nyert el az állam gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programjából arra, hogy megalkossa a magyar borok eredetmintázati térképét, és létrehozzon egy matematikai modellszámítás alapján elkészített, nemzetközileg is hiteles adatbázist. Kékessy Dezsőhöz azonban jelenleg már nem köthető ez a cég, miután az érdekleltségét eladta. A helyiek szerint az analitikai vizsgálatokat a NÉBIH laborjai is képesek lennének elvégezni. Sőt, a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztosa tavaly még úgy nyilatkozott: a muzeális borokat őrző pince rekonstrukciójával együtt elkezdődnek a borkészlet állagmegóvásával összefüggő borszakmai feladatok, és a programban az FM az Országos Borszakértő Bizottsággal, helyi borszakértőkkel, borászokkal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal borászati és alkoholos italok igazgatóságával, valamint a Szent István Egyetem borászati tanszékével együttműködve dolgozik. Az analitikai vizsgálatokba magáncég bevonásáról ekkor még nem esett szó. Kerestük Balla Attilát, aki Facebook-profilja alapján jelenleg is a tokaji borok promóciójával foglalkozik –, de megkeresésünkre nem reagált. Az agrártárca a borkincstárral kapcsolatos kérdéseinkre azt válaszolta: a tolcsvai pincében található muzeális borkészlet valóban nagy értéket képvisel, ezért a kormány úgy döntött, hogy mintegy 1,5 milliárd forintos forrás biztosításával rendezi annak helyzetét. „Ennek keretében a pince felújítása mellett a borok azonosítására és analitikai vizsgálatára is sor kerül. Egy korábbi kormányhatározat rendelkezett a 2018. évi források biztosításáról, így a pince felújítása idén ősszel megindulhat, és az első üteme jövő év közepére be is fejeződhet” – írták. A tárca válaszában azt is megjegyezte, hogy a muzeális készlet megóvása érdekében a borok tárolása a felújítás ideje alatt a pince más helyiségeiben is lehetséges, így azok elszállítására nincsen szükség. A készlet tehát továbbra is Tolcsván marad. Arra, hogy miért kellett magáncéget bevonni az analitikai vizsgálatokba, azt a választ kaptuk, hogy a készlet értékének felbecsülése során a korábban kialakított koncepciónak megfelelően továbbra is a lehető legtöbb vizsgálat elvégzésére törekszenek, amelyhez igyekeznek a Magyarországon fellelhető legmodernebb kapacitásokat igénybe venni.
2018.09.20 07:30
Frissítve: 2018.09.20 07:30

„Ha van egy kis gerinc a Néppártban, kizárnak minket”

Publikálás dátuma
2018.09.20 06:00
Orbán Viktor érkezik a strasbourgi vitára
Fotó: Európai Parlament/ DAINA LE LARDIC
A kormánypártban úgy látják, a mostani dokumentum a Tavares-jelentéshez hasonló sorsra jut majd, Orbánnak pedig még a Fidesz kizárása sem árthatna túl sokat. Volt, aki azon viccelődött, hogy a legszívesebben még tett volna néhány durva mondatot a szövegbe.
Hiába szavazták meg sokan az Európai Néppártból (EPP) is a Sargentini-jelentést az Európai Parlament múltheti ülésén, a Fideszben nem aggódnak sem az eredmény, sem pedig amiatt, hogy a magyar kormánypártnak távoznia kell az európai pártcsaládból. Pontosabban utóbbival kapcsolatban a legtöbben tartózkodtak attól, hogy saját érzéseiket megosszák velünk, a vélemények legtöbbje viszont arról szólt, hogy a Fideszben ebben az esetben sem lenne semmilyen belső bírálat, elégedetlenség a miniszterelnök politikájával szemben. „Miért lenne? Amikor Orbán Viktor egyszer csak kiléptette a Fideszt a Liberális Internacionáléból, akkor történt valami?” – tette fel a költői kérdést egy képviselő. (A Fidesz 1992-ben lépett be a szervezetbe, majd az Orbán Viktor által levezényelt konzervatív fordulat után 2000-ben hagyta ott a Liberális Internacionálét.) – Ha van egy kis gerinc az Európai Néppártban, akkor kizárnak minket – mondta minden irónia nélkül egy, az előző ciklusban még kormányzati szerepet vállalt fideszes képviselő. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a „gyengülő Néppárt, erősödő Fidesz” konstellációban nem számít kizárásra. 
Azok a Fideszes képviselők, akikkel beszéltünk, a kizárás lehetőségét és jelentőségét igyekeztek kisebbíteni, a legtöbben azt mondták, az EPP-nek úgysem érdeke, hogy a jövő évi európai parlamenti választások előtt kiélezze a helyzetet, így a kérdés szerintük napirendre sem kerül májusig. A legtöbben hasonlóan vélekedtek a Sargentini-jelentésről is. – Az egész nem szól majd másról, minthogy minden tagállamból idejön egy-egy miniszter, elbeszélgetnek a magyar kollégáikkal és mire a huszonhetedik is hazamegy, már rég elmúlt húsvét, jön a választás, és jön majd egy teljesen más Európai Parlament – mondta egy képviselő. A leggyakrabban hangoztatott vélemény azonban az volt, hogy a Judith Sargentini nevével jelzett dokumentum hasonló sorsra jut majd, mint „elődje”, a Tavares-jelentés. (Rui Tavares portugál EP-képviselő jelentését a magyar alapjogi helyzetről még 2013-ban fogadta el az Európai Parlament, a dokumentumnak és a döntésnek semmilyen következménye nem volt.) Abban viszont teljes volt az egyetértés, hogy hiába a kétharmados szavazatarány a Sargentini-jelentés mögött, a magyar kormány belpolitikai célokra remekül felhasználhatja az egészet. Még a strasbourgi parlamenti szavazás előtt egy EP-képviselő például azon ironizált lapunknak, hogy a legszívesebben még ők maguk tetettek volna bele néhány egészen durva mondatot a dokumentumba, hogy később hivatkozhassanak rá, csak „nyilván nagyon kilógott volna a lóláb”.

Kurz szerint „ez csak a párbeszéd kezdete”

Nincs hatással a Fidesz európai néppárti tagságára a Sargentini-jelentés elfogadása – mondta a Der Standard osztrák lapnak Sebastian Kurz kancellár. A 24.hu által idézett interjúban Kurz arról beszélt, világos a hozzáállása a demokráciához és az emberi jogokhoz, ezek az Európai Unióban nem vitathatók, de a jelentésről szóló szavazás „nem ítélet és nem bizonyíték, hanem az Orbán Viktorral folytatott párbeszéd kezdete”. Kedden egyébként elindult a Magyarország elleni eljárás, az EU soros osztrák elnöksége ugyanis megkapta az Európai Parlament elnökének levelét, amelyben a képviselő-testület a 7. cikk szerinti eljárás megindítását kezdeményezi Magyarország ellen – írta a Bruxinfo. 

Megjött az „anti-Sargentini kampány”

Már el is készültek a kormány „tájékoztató kampányának” első darabjai a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban. A rövid videóban Orbán Viktor európai parlamenti felszólalását idézik, aki szerint a jelentéssel valójában „el akarják hallgattatni Magyarországot”, mert az „meg akarja védeni a határt, a magyar földet, a magyar embereket”. A szöveg közben Sargentini, Soros György és az európai liberális frakció vezetője, Guy Verhofstadt meglehetősen primitíven összemontírozott képe, valamint a határkerítés és egy Fideszes tüntetés látható.

2018.09.20 06:00
Frissítve: 2018.09.20 06:00