Senki nem tudja, hol az 1300 milliárd a Kósa-ügyben

Publikálás dátuma
2018.03.13 15:32
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /

Sem a bank mérlegében, sem az állampapír-forgalomban nincs kimutatható jele, hogy létezett-e az az 1300 milliárd forintnyi summa, amin Kósa Lajos államkötvényeket vásárolhatott volna.

Előkerült egy rejtélyes hölgy, és azt állította, hogy van 4,3 milliárd eurója és megkérte Kósa Lajost, adjon tanácsot, hova fektesse be ezt a temérdek pénzt.

A miniszter – korábban Debrecen polgármestere – nem ugrott el a feladat elől, és a Magyar Közjegyzői Kamara elnökének bábáskodása mellett olyan okiratot szerkesztett, miszerint a hölgy által létrehozott devizaszámlán tárolt summával lényegében azt tehet, amit akar – és ő állampapír-vásárlásra akarta fordítani.

Nagyjából így kommentálja Kósa azt a 2015-ben kelt közjegyzői okiratot, amit a Magyar Nemzet hozott nyilvánosságra. A fideszes politikus beleállt a science fiction-szerű történetbe, és nem tagad, viszont érdemi válaszokat sem ad számos kérdésre.

Egyrészt nem beszél arról, mivel igazolta a megbízó hölgy, hogy valóban birtokában van a mintegy 1300 milliárd forintnak megfelelő összegnek. Másrészt nem tér ki arra, miképp tisztázta a pénz eredetét (márpedig egy politikus nem vállalhatja azt a kockázatot, hogy bevonják egy nemzetközi pénzmosási műveletbe).

Harmadrészt nincs magyarázat arra, hogy akkor vett-e államkötvényeket, és ha nem, akkor miért nem. Negyedrészt nem világos, hogy miért nem szerepel a számlát kezelő FHB mérlegében egy ekkora összeg.

(Megjegyzendő, amennyiben valóban állampapírba vándorolt volna a summa, akkor a pénzintézet – mint kockázatmentes tételt – ökölszabály szerint nem veszi be a mérlegbe. Csakhogy az állampapír-értékesítéseknél sem látszik, hogy ennyivel megugrott volna a forgalom.)

Azaz két eset van: vagy nem volt ekkora summa az örökségi-sztori mögött, vagy valami nem stimmel a statisztikákkal. Mindenesetre lapunk várja a bankfelügyelet válaszát.

Kósa: „Nem vettem állampapírt, nem nyúltam pénzhez”
Orbán minisztere hétfő délután a Facebook-on tette közzé részletes magyarázatát. E szerint őt egy „csengeri háztartásbeli hölgy” kereste őt meg azzal, hogy „hihetetlen összeget” örökölt Németországból. „Olyan adatokat mondott és iratokat mondott, amelyek ezeket valószínűsítették”- fogalmazott talányosan Kósa arról, hogy mivel győzte meg a csengeri hölgy arról, hogy a világ leggazdagabbjai közé került. (Összehasonlításul: tavaly Soros György kétezer milliárd forintra rúgó magánvagyonával a 195. helyezett volt.)
Kósa szerint akkoriban Debrecenben egymásnak adták nála a kilincset a furábbnál-furább befektetők. „Járt nálam Nigériai Nemzeti Bank különmegbízottja, aki több száz millió dollárt akart Debrecenben befektetni, de előfordult olyan üzletember, aki a vízmeghajtású motorhoz akart üzemet építeni Debrecenbe” - világította meg Kósa a körülményeket. Szerinte ő javasolta a hölgynek, hogy fektessen állampapírba. Arra viszont a miniszter nem tért ki, hogy ehhez miért vállalta a brókeri szerepet, azt pedig lapunknak sem válaszolta meg, hogy mennyiért járt volna közben. A hölgy éveken át bolondította az akkor már Fidesz-frakcióvezető Kósát, aki 2016 körül jött rá, hogy lóvá tették. „Nem vettem állampapírt, nem nyúltam pénzhez” ismételgette Kósa.

Szerző
2018.03.13 15:32
Frissítve: 2018.03.13 18:40

Már a közszolgálati egyetemnek is feltűnt, hogy valami nincs rendben a sajtó szabadságával

Publikálás dátuma
2018.12.10 07:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Sajtószabadság nélkül nincs szabad demokrácia, írja a 2018-as Jó Állam jelentés, és emlékeztet: Magyarországon évről évre rosszabb a helyzet. Egyébiránt viszont minden egyre jobb az országban.
Váratlan dolog került a kormány számára készített Jó Állam 2018 jelentésbe, melyet - hogy így értékeljék az állam működését - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársai állítottak össze. Mint az mfor.hu kiszúrta, a jelentés ugyanis a sajtószabadságot méltatja.
"A sajtó- és szólásszabadság teljes körű érvényesülése nélkül nem beszélhetünk szabad demokráciáról sem, mert a választópolgárok nem jutnak hozzá a politikai álláspontjuk kialakításához szükséges valós információkhoz"
- olvasható a jelentésben. A sajtószabadsággal kapcsolatos megállapítások a Demokrácia fejezetben kaptak helyet. A fejezet szerzői pedig arra is felhívják a figyelmet: a vonatkozó nemzetközi mérések adatai alapján 2013 óta romló tendencia figyelhető meg a magyar sajtó szabadságát illetően. Az ezt mérő index évről évre egyre alacsonyabb értékeket mutat: míg 2012-ben még 74,5, néhány évvel később, 2017-ben már csak 64,5 ponttal jellemezték a hazai sajtószabadság szubjektív megítélését. A kiadvány azt is hozzáteszi,
"a visegrádi országok közül az összevont mutatók alapján hazánk teljesít a leggyengébben".
2017-esnél persze nem érhetőek el frissebb adatok, minthogy az idei év még nem ért véget. De a trend nem látszik megfordulni - elég csak a november végén felállt fideszes médiagólemre gondolni, a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítványra (KESMA), ami egyetlen kézbe fogta össze a megszámlálhatatlan kormány-hű sajtóterméket. A KESMÁ-t kénytelen volt nemzetstratégiailag kiemelt státuszúvá nyilvánítani Orbán Viktor, hogy megmenekülhessen a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata elől.
A kormány politikáját nem csak képzésével, de szellemiségével is támogató NKE munkatársai a sajtószabadságot leszámítva, egyáltalán nem ütöttek meg kritikus hangot kiadványukban. A Jó Állam 2018 bővelkedik olyan megállapításokban, mint hogy nőtt a létbiztonság és jogbiztonság, az átláthatóság, erősödött az egészségügy helyzete és csökkent a társadalmi kirekesztettség. A már-már utópisztikus állapotokat lefestő dokumentum letölthető innen.
2018.12.10 07:51

Központosítanák a háziorvoslást

Publikálás dátuma
2018.12.10 06:00

Fotó: / Németh András Péter
Megkezdődhet az államosítás előkészítése az alapellátásban is – derül ki a szaktárca lapunk birtokába került koncepciójából.
A háziorvosi rendszer átfogó átalakítására készül a kormány. Központosítanák a háziorvosok, a védőnők, az alapellátó fogorvosok szakmai irányítását és felügyeletét is – olvasható a Népszava birtokába került előterjesztésben. Az alapellátás új országos központot kapna, valamint valamennyi járásban létrehoznák az úgynevezett állami fenntartású és irányítású egészségügyi központokat. Ezekben az új egészségházakban alap- és a szakellátó orvosokat is elérhetne a lakosság. A tervek szerint a területen dolgozó háziorvosok, ha van egyéb szakvizsgájuk is, azt itt szakorvosként hasznosíthatnák. (Megjegyzendő: a háziorvosok zömének belgyógyász vagy foglalkozás egészségügyi szakvizsgája van, azaz meglehetősen szűk szakmai palettát képesek lefedni. Így a szakrendelések teljes spektrumának biztosításához egyéb helyekről is kell hozni szakorvost.) A most tervezett Járási Egészségügyi Központokkal kapcsolatban több szakértő is azt állította lapunknak: ha ezeket létrehozzák, akkor megkezdődhet az alapellátás államosításának előkészítése. Folytatás a 2. oldalon
Komáromi Zoltán háziorvos, az MSZP-Párbeszéd szakértője – nem vitatva, hogy akár jót is hozhat a tervezett változás –, azt mondta: a koncepcióban még sok részlet tisztázatlan, így nem tudni például,  átvennék-e a járási központok a meglévő praxisok feladatait, vagy azok mellett jönnének létre. Hozzáfűzte: az alapellátási ügyeletet már most is jobb lenne járásonként szervezni. Miután azonban az alapellátás most a helyhatóságok feladata, elkerülhetetlen az önkormányzati törvény módosítása. Ahhoz viszont 1990 óta egyetlen kormány sem mert érdemben hozzányúlni. A szakember úgy vélte: kétségtelen, hogy a helyhatóságok egy része biztosan örömmel szabadulna a feladattól, mert most az csak nyűg a nyakukon. Viszont sok helyen presztízskérdés, hogy az önkormányzat "uralkodjon" az egészségügyi szolgáltatókon, és azokat akár a saját politikai céljaira is használhassa. Elég, ha csak a tardi háziorvos esetét idézzük fel, akit lassan több mint tíz éve nem enged dolgozni saját praxisában a helyi politika – mondta Komáromi. Emlékeztetett arra is, hogy az országban számos olyan orvos akadt, aki hiába vett meg egy praxist, soha nem kerülhetett betegei közelébe, mert az önkormányzat nem írta alá a szerződését. Komáromi Zoltán szerint kérdéses, hogy a járási központokban is dolgozó háziorvosok, hogyan látják majd el az ottani munkájukat a saját körzetük mellett. A kormányzati javaslat újraszervezné az alapellátási ügyeletet is. Így például az Országos Mentőszolgálattal közös diszpécserrel működtetnék a háziorvosi ügyeleteket is. Szigorúan lehatárolnák a háziorvosok által még ellátható, illetve a sürgősségi ellátás körébe tartozó feladatokat. S megreformálnák a most csak hellyel-közzel biztosított fogorvosi ügyeleteket is. – Kettős játszmába kezdett az egészségpolitika – állította a kormányzati koncepció kapcsán Drajkó Zsombor egészségügyi közgazdász, aki szerint a kabinet pontosan felismerte, hogy a sürgősségi- és az alapellátásban muszáj tenni valamit. Ám a mostani tervek nem illeszkednek a jelenlegi ellátórendszerbe. Például a tervezett járási egészségházak szerepe, feladatköre nem kellően tisztázott, nem tudni, kiegészítőként vagy helyettesítőként lépnének be a rendszerbe. De az sem látszik, honnan lesz oda orvos, egyéb szakember vagy hogyan jutnak el 40-50 kilométerről oda a betegek. Lesz-e út, megfelelő, olcsó közlekedés odáig. A szakember szerint ahány szögből csak vizsgálja az elképzelést, annyi ponton „vérzik” az egész vízió. A még nem nyilvános kormányhatározat szerint a program részleteit jövő február végig kell kidolgoznia a humánminiszternek. A tárca vezetője számára egyebek mellett előírják azt is, hogy alakítson munkacsoportot a Belügy-, és a Pénzügyminisztériummal közösen az új Járási Egészségügyi Központok megszervezésére, valamint az alapellátási ügyeleti rendszer újratervezésére.

Szűrni, de miből?

A javaslat készítői továbbra is ragaszkodnának ahhoz, hogy a háziorvosok minél kevesebb beteget küldjenek tovább a költségesebb szakorvosi, kórházi rendszerbe. A betegségek 70-80 százalékát ugyan most is az alapellátók regisztrálják először, de a háziorvosok gyakran már csak akkor szűrnek, amikor a pácienseiknek már panaszaik vannak. Vagyis megelőzésre, a nagyobb baj elkerülésére szinte esély sincs. Ezért a hatékonyabb szűrés, és a gyors, pontos diagnózis érdekében a praxisokban jelentős informatikai és egyéb eszközfejlesztést javasolnak a koncepció készítői. Arról viszont nincs egy szó sem az anyagban, hogy erre mekkora forrást szánna az állam, és pontosan milyen gépek vásárlását szorgalmazzák

Szerző
2018.12.10 06:00
Frissítve: 2018.12.10 06:00