Holtan találták Putyin egy kegyvesztettjét Londonban

Publikálás dátuma
2018.03.13 18:35
Nyikolaj Gluskov. Fotó: Facebook
Fotó: /
Otthonában holtan találták a száműzetésben élő Nyikolaj Gluskov 68 éves orosz üzletembert kedden, írja a Guardian. Családja talált a férfire hétfő este, halálának oka jelenleg még ismeretlen. Gluskov politikai menekültként élt Londonban.

Nyikolaj Gluskov közeli barátja és üzlettársa volt a 2013-ban meghalt Borisz Berezovszkij oligarchának. 1999-ben, mikor Berezovszkij viszonya megromlott Putyinnal, Gluskovot pénzmosással és csalással vádolták meg. Öt évet töltött börtönben, 2004-ben szabadult.

Ezt követően kapott politikai menedékjogot Nagy-Britanniában. Elmondása szerint gyakorlatilag túszként használta a putyini vezetés annak érdekében, hogy Berezovszkijt rábírják TV-társasága eladására.

Berezovszkijnak egy másik, Putyin-közeli oligarchával, Roman Abramoviccsal volt problémás ügye, melyben Gluskov 2011-ben tanúskodott. A bíróság Abramovicsnak ítélt igazat, ezt követően Gluskov fellebbezett. Berezovszkijt 2013-ban holtan találták; a hatóságok szerint öngyilkos lett, de ismerősei gyilkosságot sejtettek.

Gluskov erről korábban úgy nyilatkozott a Guardian számára: "Meggyőződésem, hogy Boriszt megölték. Egészen eltérő információim vannak attól, mint ami a médiában megjelent." Azt is elmondta akkor, szerinte gyanúsan sok orosz hal meg különös körülmények között az utóbbi időben - például Berezovszkij barátja, Alekszandr Litvinyenko.

Gluskovra 2017-ben, távollétében 8 év börtönbüntetést szabtak ki Oroszországban, az ítélet szerint 123 millió dollárral rövidített meg egy céget.

Szerző
2018.03.13 18:35

Nagyon megjárta a trópusi paradicsom, hogy összeveszett Kínával

Publikálás dátuma
2018.08.19 14:53

Fotó: ONLY WORLD/ GUNTHER DEICHMANN
Egyetlen Kína létezik, Tajvan nem önálló állam – aki ezt elfelejtené, azt a pekingi kormány emlékezteti rá, például a turizmus tönkretételével.
Üres hotelek és tétlenül veszteglő turistahajók jelzik a csendes-óceáni Palauban, hogy jár az az ország, amely rosszul dönt egy súlyos világpolitikai kérdésben: az apró szigetország (az államot 241 sziget alkotja, amelyből 12 lakott) ugyanis egyike annak a maroknyi országnak, amely Tajvant (vagyis a Kínai Köztársaságot) ismeri el hivatalosan Kínaként, nem pedig a nagy testvért, a Kínai Népköztársaságot – márpedig az „egy Kína” elv szerint Tajvan hivatalosan nem létezik, csak egy kínai tartomány. Ezek a tévelygőket – 18-an vannak még, a Dominikai Köztársaság és Burkina Faso idén májusban szakította meg a kapcsolatot Taipeijel – Peking folyamatosan nyomás alatt tartja, így történt ez Palau esetében is – mondták el helyiek a Reuters hírügynökségnek. Ennek leglátványosabb lépése az volt, hogy tavaly megtiltották a turistacsoportok utazását a mikronéziai szigetországba – ami rögtön 55 ezer látogatóval kevesebbet jelentett, az évi 122 ezer turista 45 százalékát. Tajvanról pedig csak 9 ezren érkeztek, vagyis nem tudják pótolni a kiesést. Jeffrey Barabe, az egyik üres hotel tulajdonosa meg van győződve róla, hogy mindez szándékos volt: hagyták, hogy felfusson a turizmus, helyi viszonylatban jelentős pénz áramlott be, sőt, kínai befektetők építettek szállodákat és éttermeket – aztán egyszer csak törölték a charter járatokat és elvágták Palaut a bevételektől. Hasonló, turisztikai fegyverrel élt már Kína Dél-Korea esetében: amikor Szöul úgy döntött, amerikai rakétavédelmi rendszert telepít, megtiltották a kínai turisták beutazását.
2018.08.19 14:53

Három óra rejtély Mesebergben

Publikálás dátuma
2018.08.19 09:37
Putyin és Merkel a kastély parkjában
Fotó: Sputnik/ Alexei Druzhinin
Egyelőre semmit nem hoztak nyilvánosságra abból, hogy milyen eredménnyel járt Angela Merkel és Vlagymir Putyin Berlin mellett folytatott, bő háromórás tanácskozása, amelynek végeztével az orosz elnök szombat este visszarepült Moszkvába.
Annyit tudni lehet, hogy a két fő vitatéma Ukrajna és Szíria volt. Az előzetes jelzések szerint napirendre vették a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyét is, amelynek a politikai vonatkozásai szorosan kapcsolódnak Ukrajnához, hiszen a tenger alatti vezeték Ukrajna és Lengyelország megkerülésével juttat majd orosz gázt Németországba. Kijev már korábban elérte a német kancellárnál, hogy ragaszkodjon ahhoz: az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzitnak - amely fontos bevételi forrás Ukrajna számára - maradjon szerepe azután is, hogy működni kezd az Északi Áramlat-2. A német kormány Berlin melletti vendégházának, a mesebergi kastélynak az udvarán a szombati megbeszélés előtt tartott közös sajtótájékoztatón Putyin azt mondta: lát lehetőséget arra, hogy - a gazdasági ésszerűség határain belül - továbbra is használják majd az Ukrajnán keresztül vezető útvonalat.  Merkel a maga részéről azt hangsúlyozta ezen a sajtóeseményen, hogy Szíriában el kell kerülni a humanitárius katasztrófát. Hogy ebben a törekvésében a megbeszélés során mennyire talált partnerre az orosz vezetőben, most még nem tudható. Szíriában az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányhadserege lényegében megnyerte az évek óta pusztító polgárháborút.  Német álláspont szerint az országban alkotmányos reformra van szükség, és szabad választásokat kell tartani. Putyin ugyanakkor azt várja Európától, hogy nyújtson segítséget az infrastruktúra újjáépítéséhez, és ezáltal járuljon hozzá a Szíriából elmenekültek hazatéréséhez. 
2018.08.19 09:37
Frissítve: 2018.08.19 09:39