Nem megszüntet az MLSZ, csak átalakít

Publikálás dátuma
2018.03.13 21:50
Fotó: Tóth Gergő
Nem szűnik meg, csak átalakul a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) fiatalszabálya: a pályán eltöltött idő számít majd.

Ajánlás, nem szabály. Fontos ezt kiemelni az MLSZ 2015 óta érvényes rendszerével kapcsolatban, amellyel a szövetség a 20 év alatti hazai játékosok szerepeltetését kívánta támogatni. Több-kevesebb sikerrel: nem minden élvonalbeli egyesületnél tartották fontosnak az irányelv betartását, ezért is merülhetett fel az újragondolás lehetősége. Ez kedden meg is történt: támogatásban kizárólag azon sportszervezetek részesülnek majd, amelyek érdemi mértékben részt vettek profi és/vagy utánpótlás és felnőtt válogatottban szereplő játékos nevelésében. A támogatást pontszámítási rendszer alapján határozza meg a szövetség: minél több, minél magasabb szinten szereplő játékost nevel egy klub, annál magasabb anyagi támogatást kap. A szövetség a pályán eltöltött idő alapján honorálja a játékosokat nevelő egyesületeket.

Azon csapatok, amelyek figyelembe vették az korábbi ajánlást, nem jártak rosszul: a bajnoki címet tavaly több, a kritériumnak megfelelő korú labdarúgóval elhódító Honvéd például a klub közlése szerint 354 869 000 forintnyi támogatásban részesült a 2016/2017-es szezonban (ekkor 5887 percet tölthettek pályán a 20. életévüket be nem töltő labdarúgók). Az előző kiírásban ennél több lehetőség a Haladás ifjainak jutott (8685 perc), míg a Vasas a kispestiekkel szinte megegyező időtartamban adott lehetőséget a jövő ígéreteinek.

A mostani bajnokságban a fiatalszabály tabelláját ugyanúgy azok vezetik, akiknek eddig is fontos volt e tekintetben megfelelni, ám visszaesés tapasztalható. A jelenségre több magyarázat lehet: a szombathelyieknél a kiesés elkerülése az elsődleges, míg a Vasas kedvezményezett korú futballistái közül többen – például Kleisz Márk vagy Murka Benedek – hónapok óta sérültek.

A bajnoki aranyéremre hajtó FTC-ben és a Videotonban jellemzően elenyésző játékidő jut a fiataloknak, míg az akadémiai státuszt a nevében is viselő felcsúti gárdában 26 perc jutott a 97 után születetteknek.

„A fiatalszabály jelentősen megemelte azoknak a fiataloknak a számát, akik lehetőséget kaptak az NB I-ben. Ez különösen igaz olyan csapatoknál, mint az MTK, a Haladás és természetesen a Budapest Honvéd. A pénzügyi ösztönzés egyértelműen arra irányult, hogy minél több minőségi magyar játékos nevelődjön a nemzeti válogatottnak, de kritikaként megfogalmazódott, hogy a pénzügyi ösztönzés miatt esetleg olyan játékos is játéklehetőséget kap, akinél van jobb idősebb játékos” – magyarázta a helyzetet a Honvéd Népszava érdeklődésére megfogalmazott válasza.

Az MLSZ döntése előtt azt is kérdeztük, mit jelenthet az ajánlás esetleges megváltoztatása?

„Mivel a Budapest Honvéd az egyik legjobb közép-­európai akadémia, a Magyar Futball Akadémia otthona, ezért mi semmiképpen sem léphetünk le arról az útról, amely kiemelkedő magyar játékosokat nevel - áll a kispestiek feleletében. – Viszont ha az MLSZ elnöksége nem találja meg a módját annak, hogy teljes egészében pótolja a több mint egymillió eurót, amit a hirtelen szabályváltozás miatt elvon tőlünk, akkor radikális változásokra fogunk kényszerülni a nyár folyamán, mert egy elég nagy lyuk keletkezne a büdzsében.”

Valami nem jó
A szerb vagy a horvát labdarúgás öt év átlagában, átlagosan 3 milliárd forint fölötti összegnek megfelelő euróért ad el a nemzetközi piacra nem 16 évesen, hanem 20-22 évesen már minőségi topbajnokságokba kerülő játékosokat. Míg a magyar labdarúgás az évi 10 milliárd forintba kerülő utánpótlásképzésből nagyon jó esetben, öt év átlagában 6-700 ezer euróért. Valamit nem jól csinálunk, és ha eltörlik a fiatalszabályt, az hatalmas hiba lesz – állapította meg Muszbek Mihály sportközgazdász, aki a Sport TV Mai helyzet című műsorában beszélt a témáról a múlt héten.

Gyors siker után jött a bukás a Monacónak

Publikálás dátuma
2019.02.22 10:30
Mbappé (29-esben) szerződtetése, majd eladása bőségesen megtérült
Fotó: AFP/ PASCAL GUYOT
A hercegségbeli labdarúgó klub a másodosztály megnyerése után nem sokkal már a Bajnokok Ligája elődöntőjében találta magát, napjainkban viszont az élvonalbeli kiesés elől menekül.
Mindössze öt év kellett a két orosz üzletembernek, Dmitrij Ribolovljevnek és Vagyim Vasziljevnek, hogy az egykoron a francia másodosztályban szerénykedő Monacóból bajnok csapatot csináljon az élvonalban. Ribolovljev 2013 januárjában tanácsadónak nevezte ki Vasziljevet, aki később vezérigazgató-helyettes és alelnök lett. Vasziljev próbálta maximalizálni a bevételeket, s kőkemény tárgyalásokat folytatott le. Tudta, hogy a Monaco nem lesz képes a Paris Saint-Germain modelljét lemásolni, ugyanis míg Párizsban több mint kétmillióan élnek, addig a hercegségben csupán negyvenezren.
Kezdetben Vasziljev nagynevű játékosokat igazolt, mint James Rodriguez, Radamel Falcao vagy Joao Moutinho, ám az idő múlásával egyre nehezebben volt képes betartani az európai szövetség (UEFA) pénzügyi szabályait, mivel nem tudott annyi szponzort bevonzani, mint korábban remélte.
A klub ezért változtatott átigazolási stratégiáján, s olyan játékosokat szerződtetett, akikben azt a lehetőséget látta, hogy később többszörös áron túlad rajtuk. Így tett a Monaco Kylian Mbappéval, akit 180 millió euróért értékesített a PSG-nek. Hasonló a története Lemarnak, aki 4 millióért érkezett, majd 70 millióért távozott az Atlético Madridhoz, de Benjamin Mendy, Fabinho, Bernardo Silva, Anthony Martial, Tiémoué Bakayoko, Layvin Kurzawa, Yannick Carrasco, Geoffrey Kondogbia és Guido Carrillo eladása is nem kevés profitot termelt.
A hosszú névsor is jelzi, hogy a Monaco rövid időn belül két sikeres csapatot felépített, a klub pedig az elmúlt öt évben mindig az első három között zárt a bajnokságban, miközben 2015-ben bejutott a BL negyeddöntőjébe, majd 2017-ben az elődöntőbe.
A Monaco egy fenntartható, nyereséges klubbá formálódott, a mostani szezonra azonban valami megváltozott. Ribolovljev nem kertelt, a napokban kijelentette, hogy az elmúlt év során komoly hibákat követtek el, ami a csapat pocsék teljesítményéhez vezetett.
A problémák Michael Emenalo érkezésével kezdődtek, a Chelsea-től szerződtetett sportigazgató ugyanis változtatni kívánt a klub átigazolási politikáján. A Monaco összesen 40-45 millió eurót költött két tizenhat éves játékosra (Pietro Pellegri és Willem Geubbels), akik ugyan tehetségesek, ám inkább a jövő, mintsem a jelen emberei.
Vasziljevet a napokban kirúgta Ribolovljev, s sajtóhírek szerint Emenalónak sem lesz már sokáig maradása. Vasziljev sorsa azzal pecsételődött meg, hogy menesztette Leonardo Jardim vezetőedzőt, aki képes volt gyorsan és folyamatosan jó csapatot kialakítani más-más játékosokból. Mindezt úgy, hogy a fiatal futballisták látványosan fejlődtek a kezei között.
A klub a nyáron több mint 300 millió euróért árusította ki a fél keretét, a 44 éves portugál tréner pedig nem tudta megformálni immár sokadszor megújuló csapatát. Októberben elbocsájtották, a helyére érkező, vezetőedzői tapasztalattal nem rendelkező Thierry Henry irányítása alatt pedig tovább süllyedt a tabellán a klub. A korábbi kiváló támadónak januárban megköszönték a munkáját, Ribolovljev pedig saját maga fordult Jardimhoz, hogy térjen vissza. „Bocsánatot kértem tőle a történtekért és megkértem, hogy térjen vissza” - nyilatkozta a szakember, aki elfogadta Jardim átigazolási javaslatait, s az ő kérésére szerezte meg Youri Tielemanst, Gelson Martinst, Carlos Viníciust és Adrien Silvát.
Jardim irányításával a klub valamelyest kilábalt a gödörből, a csapat legutóbbi három bajnokiján hét pontot gyűjtött, amelynek köszönhetően feljött a 16. helyre, azaz elmozdult a kiesőzónából.
Ribolovljev szerint eljött az idő a változásra, ezért Oleg Petrovot nevezte ki Vasziljev helyére. Petrov erős üzleti háttérrel rendelkezik, ugyanakkor nem beszél franciául. Ribolovljev elismerte, hogy hibákat követtek el, ám nem kizárt, hogy a legnagyobb hiba Vasziljev eltávolítása volt.
Frissítve: 2019.02.22 10:30

A VAR sem segített a Schalkén és a Juventuson

Publikálás dátuma
2019.02.21 18:51

Fotó: AFP/ JAVIER SORIANO
A keddi játéknapnál csak jobb jöhet – gondolhatták a szurkolók, miután előzőleg Liverpoolban és Lyonban sem született gól. Szerdán a Schalke otthonában, Gelsenkirchenben pályára lépő angol bajnokcsapat futballistája, Sergio Agüero (kicsit a papírformának megfelelően) már a 18. percben előnyt szerzett a Manchester City számára, viszont ami ezután következett, az sokkal inkább váratlan volt. 
A játékrész hajrájához közeledvén az angol csapatot erősítő Nicolás Otamendi tizenhatoson belüli kezezése után percekig állt a játék, Carlos del Cerro Grande játékvezető ugyanis a fülhallgatón keresztül érkező információk alapján tudott csak döntést hozni: végül büntetőt ítélt. A BL-ben éppen az első tavaszi nyolcaddöntőn, februárban debütáló videobírós (VAR) segítség korában ez kissé szokatlanul hangzik, de van rá magyarázat: a stadionban található VAR-monitor meghibásodott, éppen ezért a játéktér mellé helyezett képernyőn semmit sem lehetett látni. A spanyol játékvezetőt végül a VAR-személyzet segítette ki, a percekig tartó közélhúzás végén pedig a Schalke futballistája, Nabil Bentaleb értékesítette a tizenegyest.
Alig telt el néhány perc, mire Carlos del Cerro Grande ismét a büntetőpontra mutatott. Megint Nabil Bentaleb állt oda, aki újra betalált, a két tizenegyesnek köszönhetően 2-1-re vezetett a Schalke a szünetben. 
„Mindkét tizenegyes jogos volt, én hiszek a VAR-nak. Előfordul, hogy ellene érvelek, ez azonban most nem az a pillanat”– mondta el később a City vezetőedzője, Pep Guardiola. 
Guardiola egyébként a bekapott gólok ellenére részben elégedett lehet, dominánsabb futballal előrukkoló csapata ugyanis a második 45 perc végéhez közelítve fordított: Leroy Sané a 85., Raheem Sterling pedig a 90. minutumban volt eredményes. Mindez azért nagy szó, mert a 68. percben Otamendi kiállítása után emberhátrányban fejezte be a párharcot az angol bajnok.
„Csalódást keltő az eredmény. Hinnünk kell magunkban, aztán majd meglátjuk, hogy alakul a visszavágó” – magyarázta már a lefújás után a németek kétgólos játékosa.
Az Atlético Madrid és a Juventus összecsapása nem alakult olyan fordulatosan, mint a Schalke–City. Az olasz együttes meglehetősen gyenge játékkal rukkolt elő Madridban, ahol a házigazda kétgólos előnyt szerzett a visszavágóra: a 78.percben José María Giménez a 90-ben pedig Diego Godín talált be. 
Érdekesség, hogy a június 1-ei döntőnek is otthont adó Wanda Metropolitanóban is „szerepelt” a VAR: a 27. percben Felix Zwayer játékvezető először a büntetőpontra mutatott, amikor Diego Costa elesett a tizenhatoson belül, a VAR azonban felülvizsgálta az esetet, így „csak” szabadrúgás következhetett. Később, húsz perccel a vége előtt a korábban a Juventusban is futballozó Álvaro Morata vezetést szerzett az Atléticónak, Zwayer azonban rövid videózás után elvette a találatot, mivel a gólszerző előzőleg lökte Giorgio Chiellinit. 
„Persze, most nagyon csalódottak vagyunk, de ha hiszünk benne, még megfordíthatjuk a párharcot. Nagyszerű második mérkőzés kell hozzá” – elmélkedett Massimiliano Allegri, a Juventus edzője.

Magyarázat az obszcén gólörömre

Madridban óriási volt az öröm, amikor José María Giménez megszerezte a vezetést az Atléticónak, a csapat edzője, Diego Simeone azonban mindenkinél látványosabban ünnepelt: férfiasságát markolászva kiáltotta világgá boldogságát. „Játékosként is csináltam hasonlót, most viszont azért örültem így, hogy megmutassam a drukkereinknek, hogy van tökünk! Nem volt szép gesztus, ezt elismerem, de szívből jött.” 

A nyolcaddöntős program

Első mérkőzések Manchester United–PSG 0-2 Roma–Porto 2-1 Ajax–Real Madrid 1-2 Tottenham–Dortmund 3-0 Liverpool–Bayern München 0-0 Lyon–Barcelona 0-0 Schalke 04–Manchester City 2-3 Atlético Madrid–Juventus 2-0 Visszavágók Március 5., kedd Real Madrid–Ajax 21.00 Dortmund–Tottenham 21.00 Március 6., szerda PSG–Manchester United 21.00 Porto–Roma 21.00 Március 12., kedd Manchester City–Schalke 21.00 Juventus–Atlético Madrid 21.00 Március 13., szerda Bayern München–Liverpool 21.00 Barcelona–Lyon 21.00