Nem megszüntet az MLSZ, csak átalakít

Publikálás dátuma
2018.03.13. 21:50
Fotó: Tóth Gergő
Nem szűnik meg, csak átalakul a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) fiatalszabálya: a pályán eltöltött idő számít majd.

Ajánlás, nem szabály. Fontos ezt kiemelni az MLSZ 2015 óta érvényes rendszerével kapcsolatban, amellyel a szövetség a 20 év alatti hazai játékosok szerepeltetését kívánta támogatni. Több-kevesebb sikerrel: nem minden élvonalbeli egyesületnél tartották fontosnak az irányelv betartását, ezért is merülhetett fel az újragondolás lehetősége. Ez kedden meg is történt: támogatásban kizárólag azon sportszervezetek részesülnek majd, amelyek érdemi mértékben részt vettek profi és/vagy utánpótlás és felnőtt válogatottban szereplő játékos nevelésében. A támogatást pontszámítási rendszer alapján határozza meg a szövetség: minél több, minél magasabb szinten szereplő játékost nevel egy klub, annál magasabb anyagi támogatást kap. A szövetség a pályán eltöltött idő alapján honorálja a játékosokat nevelő egyesületeket.

Azon csapatok, amelyek figyelembe vették az korábbi ajánlást, nem jártak rosszul: a bajnoki címet tavaly több, a kritériumnak megfelelő korú labdarúgóval elhódító Honvéd például a klub közlése szerint 354 869 000 forintnyi támogatásban részesült a 2016/2017-es szezonban (ekkor 5887 percet tölthettek pályán a 20. életévüket be nem töltő labdarúgók). Az előző kiírásban ennél több lehetőség a Haladás ifjainak jutott (8685 perc), míg a Vasas a kispestiekkel szinte megegyező időtartamban adott lehetőséget a jövő ígéreteinek.

A mostani bajnokságban a fiatalszabály tabelláját ugyanúgy azok vezetik, akiknek eddig is fontos volt e tekintetben megfelelni, ám visszaesés tapasztalható. A jelenségre több magyarázat lehet: a szombathelyieknél a kiesés elkerülése az elsődleges, míg a Vasas kedvezményezett korú futballistái közül többen – például Kleisz Márk vagy Murka Benedek – hónapok óta sérültek.

A bajnoki aranyéremre hajtó FTC-ben és a Videotonban jellemzően elenyésző játékidő jut a fiataloknak, míg az akadémiai státuszt a nevében is viselő felcsúti gárdában 26 perc jutott a 97 után születetteknek.

„A fiatalszabály jelentősen megemelte azoknak a fiataloknak a számát, akik lehetőséget kaptak az NB I-ben. Ez különösen igaz olyan csapatoknál, mint az MTK, a Haladás és természetesen a Budapest Honvéd. A pénzügyi ösztönzés egyértelműen arra irányult, hogy minél több minőségi magyar játékos nevelődjön a nemzeti válogatottnak, de kritikaként megfogalmazódott, hogy a pénzügyi ösztönzés miatt esetleg olyan játékos is játéklehetőséget kap, akinél van jobb idősebb játékos” – magyarázta a helyzetet a Honvéd Népszava érdeklődésére megfogalmazott válasza.

Az MLSZ döntése előtt azt is kérdeztük, mit jelenthet az ajánlás esetleges megváltoztatása?

„Mivel a Budapest Honvéd az egyik legjobb közép-­európai akadémia, a Magyar Futball Akadémia otthona, ezért mi semmiképpen sem léphetünk le arról az útról, amely kiemelkedő magyar játékosokat nevel - áll a kispestiek feleletében. – Viszont ha az MLSZ elnöksége nem találja meg a módját annak, hogy teljes egészében pótolja a több mint egymillió eurót, amit a hirtelen szabályváltozás miatt elvon tőlünk, akkor radikális változásokra fogunk kényszerülni a nyár folyamán, mert egy elég nagy lyuk keletkezne a büdzsében.”

Valami nem jó
A szerb vagy a horvát labdarúgás öt év átlagában, átlagosan 3 milliárd forint fölötti összegnek megfelelő euróért ad el a nemzetközi piacra nem 16 évesen, hanem 20-22 évesen már minőségi topbajnokságokba kerülő játékosokat. Míg a magyar labdarúgás az évi 10 milliárd forintba kerülő utánpótlásképzésből nagyon jó esetben, öt év átlagában 6-700 ezer euróért. Valamit nem jól csinálunk, és ha eltörlik a fiatalszabályt, az hatalmas hiba lesz – állapította meg Muszbek Mihály sportközgazdász, aki a Sport TV Mai helyzet című műsorában beszélt a témáról a múlt héten.

Szerző

Nem érdekelte az Eliost az OLAF-jelentés

Publikálás dátuma
2018.03.13. 11:09
"Tiborcz-lámpák" Hódmezővásárhelyen - Fotó: Molnár Ádám
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hónapok óta tartó nyomozása és a magyar ügyészségnek küldött súlyos kifogásai sem fékezték az Elios lendületét tavaly. A korábban évekig Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cég 2017-ben is kiemelkedő sikereket ért el a közvilágítási közbeszerzéseken – ahogy az Index fogalmaz – minimum gyanús körülmények között.

Egy országot borított fénybe az Elios, melynek tündöklése Lázár János polgármestersége idején kezdődött Hódmezővásárhelyen. Az OLAF jelentése a 2011-2015 (más források szerint 2009-2014) közötti időszak 35 közbeszerzését vizsgálta. Mindegyiknél arra jutott, hogy felmerül a visszaélés gyanúja, 17 pályázatnál pedig szervezett csalásra utaló jeleket találtak. Ezek alapján javasolták a magyar ügyészségnek, hogy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt indítson eljárást. Polt Péter hosszú vizsgálatot ígért, tájékoztatást nem, és a korábbiakkal szemben az Orbán-kormány sem töri magát, hogy nyilvánosságot adjon a közpénzek áramoltatásának OLAF által kifogásolt körülményeiről. Mintegy 13 milliárd forintot kérhet vissza a megbundázottnak tűnő magyar közbeszerzések miatt az Európai Bizottság.

A 2017-es közbeszerzéseknél az Index szerint egy nettó 1,4 milliárdos megbízást kapott a MÁV-tól az Elios, összesen 17 állomás – 11 kelet- és 6 nyugat-magyarországi – LED-világításának a kialakítására. A történetben megjelennek a korábban is kifogásolt referenciák: csak az indulhatott, akinek volt két olyan LED-es munkája az elmúlt öt évből, amelyek összesen minimum nettó 600 illetve 370 millió forintosak vagy 5600 illetve 1700 LED-es lámpa szereléséről szóltak, írja a lap. Az Elios egyetlen vetélytársa összecsapottnak tűnő, hiánypótlásban sem javított pályázattal akarta ledönteni a trónjáról az Eliost, ami megkérdőjelezheti a szándék komolyságát.

Egy másik megnyert tendert hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson gyűjtött be az Elios. A mátészalkai közvilágítás korszerűsítési munkáit 262 millió forint értékben olyan vetélytársak között nyerték el, amelyekkel korábban – hárommal biztosan – többször kooperáltak, a negyedik pedig Mészáros Lőrinc egyik cégével dolgozik együtt.

Szerző

Nem érdekelte az Eliost az OLAF-jelentés

Publikálás dátuma
2018.03.13. 11:09
"Tiborcz-lámpák" Hódmezővásárhelyen - Fotó: Molnár Ádám
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hónapok óta tartó nyomozása és a magyar ügyészségnek küldött súlyos kifogásai sem fékezték az Elios lendületét tavaly. A korábban évekig Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cég 2017-ben is kiemelkedő sikereket ért el a közvilágítási közbeszerzéseken – ahogy az Index fogalmaz – minimum gyanús körülmények között.

Egy országot borított fénybe az Elios, melynek tündöklése Lázár János polgármestersége idején kezdődött Hódmezővásárhelyen. Az OLAF jelentése a 2011-2015 (más források szerint 2009-2014) közötti időszak 35 közbeszerzését vizsgálta. Mindegyiknél arra jutott, hogy felmerül a visszaélés gyanúja, 17 pályázatnál pedig szervezett csalásra utaló jeleket találtak. Ezek alapján javasolták a magyar ügyészségnek, hogy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt indítson eljárást. Polt Péter hosszú vizsgálatot ígért, tájékoztatást nem, és a korábbiakkal szemben az Orbán-kormány sem töri magát, hogy nyilvánosságot adjon a közpénzek áramoltatásának OLAF által kifogásolt körülményeiről. Mintegy 13 milliárd forintot kérhet vissza a megbundázottnak tűnő magyar közbeszerzések miatt az Európai Bizottság.

A 2017-es közbeszerzéseknél az Index szerint egy nettó 1,4 milliárdos megbízást kapott a MÁV-tól az Elios, összesen 17 állomás – 11 kelet- és 6 nyugat-magyarországi – LED-világításának a kialakítására. A történetben megjelennek a korábban is kifogásolt referenciák: csak az indulhatott, akinek volt két olyan LED-es munkája az elmúlt öt évből, amelyek összesen minimum nettó 600 illetve 370 millió forintosak vagy 5600 illetve 1700 LED-es lámpa szereléséről szóltak, írja a lap. Az Elios egyetlen vetélytársa összecsapottnak tűnő, hiánypótlásban sem javított pályázattal akarta ledönteni a trónjáról az Eliost, ami megkérdőjelezheti a szándék komolyságát.

Egy másik megnyert tendert hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson gyűjtött be az Elios. A mátészalkai közvilágítás korszerűsítési munkáit 262 millió forint értékben olyan vetélytársak között nyerték el, amelyekkel korábban – hárommal biztosan – többször kooperáltak, a negyedik pedig Mészáros Lőrinc egyik cégével dolgozik együtt.

Szerző