Kósa Lajos esete az 1300 milliárddal

Publikálás dátuma
2018.03.13 20:00
Népszava fotó
Fotó: /
A politikus elvállalta, hogy államkötvénybe fekteti egy csengeri háztartásbeli nő felfoghatatlanul nagy, bő 4 milliárd eurós örökségét. Szerinte átverték, az üzlet nem jött össze.

A magyar honvédelmi költségvetés háromszorosának megfelelő összeg felett rendelkezhetett volna Kósa Lajos tárca nélküli miniszter, ha összejön az a fantasztikusan hangzó állampapír-ügylet, amelyről a Magyar Nemzet közölt dokumentumokat kedden. Bár Kósa szerint az egész „humbug és szélhámosság”, a jövő héten a parlament nemzetbiztonsági bizottsága vizsgálná ki, hogy mi történt: Egy átlátszó, ezermilliárdos blöffel lóvá tették a minisztert, vagy valami komolyabb, akár pénzmosási gyanút is felvető történetbe bonyolódott a Fidesz debreceni erős embere? Annyi viszont már most biztos: ahhoz képest, hogy miniszterként százmilliárdos fejlesztésekért felel, Kósa feltűnően hiszékeny volt. Emellett kiderült azt is, hogy ha kell, akkor közszereplő létére titokban áll állampapír-strómannak.

A lap által közölt közjegyzői okirat szerint 2013-ban egy magánszemély – nevét az újság kitakarta – szinte hihetetlen üzletre beszélte rá Kósa Lajost, aki akkor debreceni polgármester volt. A 2015-ben közokiratba is foglalt megállapodás szerint a megbízó 4,35 milliárd eurót – azaz durván 1300 milliárd forintnyi összeget – helyezett el az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél. (Itt érdemes megemlíteni, hogy az okiratot nem akárki, hanem a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke készítette el.) Kósa ebben azt vállalta, hogy ebből az összegből 2015 áprilisától magyar állampapírt vásárol számára. A szerződésből nem derül ki, hogy az állampapír-vásárláshoz miért lett volna szükség Kósa közbenjárására. Ugyanakkor a titokzatos vevő igencsak megbízhatott Kósában mivel a csillagászati összegű devizaszámla felett teljes rendelkezési jogot biztosított volna politikusnak, aki így papíron a magyar honvédelmi költségvetés háromszorosával megegyező összeggel sáfárkodhatott volna.

Már ha az üzlet összejön. Azonban a Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adataiban nyoma sincs akár csak megközelítő mértékű állampapír-vásárlásnak. Az FHB éves jelentéseiből pedig kiderül, hogy a bank betétállománya 300 milliárd körül alakult akkoriban, és nyoma sem volt a mesésen hangzó 1300 milliárdos devizaszámlának. Lapunk megkereste a felügyelet szerepét ellátó Magyar Nemzeti Bankot (MNB) hogy észleltek-e év közben ilyen mértékű pénzmozgást, ám a jegybank nem válaszolt, ahogy az FHB sem adott információkat.

Kósa Lajos viszont kedd délután a Facebook-on közzétette magyarázatát. E szerint őt egy „csengeri háztartásbeli hölgy” kereste meg azzal, hogy „hihetetlen összeget” örökölt Németországból. „Olyan adatokat mondott és iratokat mondott, amelyek ezeket valószínűsítették” – fogalmazott Kósa arról, mivel győzte meg a csengeri nő arról, hogy a világ leggazdagabbjai közé került. (Összehasonlításul: tavaly Soros György 2000 milliárd forintra rúgó magánvagyonával a 195. helyezett volt.) Kósa szerint akkoriban Debrecenben egymásnak adták nála a kilincset a furábbnál-furább befektetők. „Járt nálam a Nigériai Nemzeti Bank különmegbízottja, aki több száz millió dollárt akart Debrecenben befektetni, de előfordult olyan üzletember, aki a vízmeghajtású motorhoz akart üzemet építeni Debrecenben” – sorolta Kósa. Szerinte ő javasolta a hölgynek, hogy fektessen állampapírba. Arra viszont a miniszter nem tért ki, hogy ehhez miért vállalta a brókeri szerepet, azt pedig lapunknak nem válaszolta meg, mennyiért segített volna. A politikus szavaiból kiderül, hogy a nő éveken át bolondította, és csak 2016 körül jött rá arra, hogy lóvá tették. „Nem vettem állampapírt, nem nyúltam pénzhez” – ismételgette Kósa, aki megjegyezte, hogy a csengeri nő szerinte szélhámos és 2010 előtt a szocialistákkal ápolt kapcsolatot.

Lásd még: Megölte magát a férfi, akinek a felesége állítólag átverte Kósa Lajost

2018.03.13 20:00

Kásler doktor veszélyes műtétre készül az egészségügyben

Publikálás dátuma
2018.10.19 06:00
A kép csak illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Minden költségtérítéses szolgáltatást megszüntetne a kórházakban a szaktárca – tudta meg lapunk. Bevételeik 5-10 százalékát veszíthetik el a kórházak, ha betiltják fizetős szolgáltatásaikat. Ez a lépés a nem fizetős terápiákat, például a művesekezelést is veszélybe sodorná.
Nagyobb zavart okozhat, mint amennyi gondot orvosolhat – így minősíthető az a lapunk birtokába került jogszabály-tervezet, amellyel Orbán Viktor kormányfő kérésére elkezdené az egészségügyi köz- és a magánszolgáltatások szétválasztását Kásler Miklós humánminiszter. Egy hamarosan a parlament elé kerülő salátatörvény egyik pontja ugyanis úgy szól: a jövőben „közfinanszírozott kapacitások igénybevételével nem nyújtható nem közfinanszírozott ellátás.” Ez azt jelenti: az intézményekben ma elérhető összes fizetős szolgáltatást meg kell szüntetni. Most az egyágyas szobáért, leletmásolatért, vagy olyan ellátásért is kérhetnek pénzt az intézmények, amit egyébként a biztosító nem fizet. Nem ritka, hogy például a testsúlycsökkentő műtétekre a kórház orvosa bérli saját intézménye műtőjét – akkor is, ha a beavatkozás nem „szépészeti”, hanem egészségügyi okokból válik indokolttá. Ilyenkor például a gyomorszűkítést a kórház eszközeivel, azaz közfinanszírozott tárgyakkal végzik. A tervezett új szabály viszont ezt is megtiltaná, éppúgy mint a műtők vagy egyéb eszközök bérbeadását. Lapunknak az egyik intézményvezető azt mondta, hogy a tervezetben olvasható tiltás gondot okozhat még a művese-kezelésekben is. Ahhoz ugyanis, hogy a gép el tudja végezni a vese helyett a vér szűrését egy kisebb érműtétre van szükség. A művese állomáson ehhez nincs műtő és szakember, ezért ezt a beavatkozást a magáncégek által üzemeltetett állomások is a közeli kórházakban végeztetik el, és számla ellenében ezt ki is fizetik.
Az állami kórházak a bevételeik 5-10 százalékát a magánegészségügyi szolgáltatásokból szerzik. A tervezetben szereplő elképzelés még csak nem is teljesen új. A harmadik Orbán-kormány államtitkára, Zombor Gábor négy évvel ezelőtt jelentette be, hogy az állami kórházakban nincs helye fizetős ellátásnak, és a jövőben a maradék „magánérdekű" fizetős szolgáltatást is kiváltják államival. Azt már a bejelentéskor sejteni lehetett, hogy nem a vállalkozási formában dolgozó altató-, illetve röntgenorvosokat tiltják ki a rendszerből. A Zombor-féle törvénymódosítás meglehetősen nagy zavart okozott: e szerint ugyanis a betegtől nem kérhettek volna pénzt olyan szolgáltatásért amiért más esetben az egészségbiztosító térítést fizet a közfinanszírozott intézménynek, és magánszolgáltatást sem lehetett volna közpénzből finanszírozni. Csak a kórházi magánszolgáltatás tilalma az intézmények mintegy felében hozott lehetetlen helyzetbe vállalkozásokat. A legsúlyosabb problémákkal azok a kórházak kerültek szembe, amelyek érzékelve az ellátás feszültségeit, már korábban piaci szolgáltatásokat kezdtek nyújtani a magyar betegek számára. Ehhez egészen 2014 nyaráig még több-kevesebb biztatást is kaptak a második Orbán-kormány egészségpolitikai vezetésétől. Az úttörő intézmények közé tartozott az Uzsoki, ahol a közkórház kapacitástöbbletének piaci értékesítésével enyhítettek valamit az állandó forráshiányon. Első körben a külföldi betegeket célozták meg, ám miután nagyon sok magyar is érdeklődött, a hazai pácienseket is beengedték a rendszerbe. Aki írásban lemondott a közfinanszírozásról, és meg is tudta fizetni magánbetegként a szolgáltatást, soron kívüli ellátást kaphatott az Uzsokiban. Zombor Gábor intézkedése után ez utóbbit meg kellett szüntetniük. Ma már szinte csak külföldi betegek kerülhetnek a VIP részlegükre, ami viszont a közkórháztól vásárolja, bérli a magánbetegeik ellátásához szükséges eszközöket, szolgáltatásokat.
Szerző
2018.10.19 06:00
Frissítve: 2018.10.19 06:00

Eurostat: a magyarok egynegyedét fenyegeti a szegénység

Publikálás dátuma
2018.10.18 21:47
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A fiatalkorúak közel harmada tapasztalhatja meg a nélkülözést, a helyzet pedig így is jobb, mint öt éve volt.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb jelentése szerint 2017-ben a magyar lakosság 25,6 százaléka élt szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetetten: ez a nők 26,1 százalékát, a férfiak 25 százalékát, a 18 évnél fiatalabbak 31,6 százalékát és a 65 évnél idősebbek 16,8 százalékát érintette – összegzi a kimutatás eredményeit a Világgazdaság.
Mint a portál írja, az Eurostat infografikája alapján a hazai alkalmazottak 19 százaléka nélkülözött, addig a munkanélküliek túlnyomó többsége, azaz a 73,1 százaléka volt ennek kitéve. A Magyarországra vonatkozó adatok sokat javultak az elmúlt években, hiszen 2013-ban még 27,8 százalékon állt a nélkülözők aránya szintén az Eurostat szerint. Ez önmagában viszont még nem elég, hiszen a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség még így is 2 503 936 magyart érintett a statisztikai adatok szerint.
az Eurostat ezeket szempontokat vette figyelembe statisztikája elkészítésekor:
  • társadalmi transzferek (jövedelemből eredő szegénység),
  • milyen mértékben ér valakit súlyos anyagi hátrány, él súlyos nélkülözésben,
  • milyen munkaintenzitású háztartásban él.
Ha valakinél a fentiek közül egy is teljesül, akkor statisztikailag beleesik ebbe a statisztikai kategóriába. Az EU átlagát tekintve (22,5 százalék) nem annyira vészesek a magyar számok. Igaz, az összes arányt tekintve lemaradásban voltunk: az EU-s országokban élő nők 23,3 százaléka, a férfiak 21,6 százaléka élt nélkülözésben. A 18 év alattiak 24,5 százalékát, a 65 év felettieknek 18 százalékát érintette a szegénység. És jobb eredmény született az EU-ban a munkavállalókat, illetve a munkanélkülieket tekintve is – előbbieknek a 12,3 százaléka, míg utóbbiaknak a 64,7 százaléka küzdött szegénységgel és kirekesztettséggel. Végül, a hazai munkaintenzitás kapcsán elmondható, hogy tavaly éves szinten rekordszintű volt a foglalkoztatási ráta (68,2 százalék). Azaz 2017-ben a foglalkoztatottak átlagos létszáma elérte a 4 millió 421 ezer főt, amely összesen 70 ezerrel haladta meg a 2016-os adatokat – írja a lap.
2018.10.18 21:47