Budapesten díjazzák a legjobb újságírókat

Publikálás dátuma
2018.03.14 06:15
A tavalyi díjkiosztó. Nem csupán díjazni akarják a legjobbakat, hanem ösztönözni is a kollégákat Fotó: Jan Boeve
Fotó: /
Ma este osztják ki a Nyílt Társadalom Archívumban az Európai Sajtódíjat, a kontinens egyik legrangosabb elismerését. A jelöltek között idén is akadt magyar szerző.

Az Európai Sajtódíj (European Press Prize) a kontinens egyik legrangosabb elismerése. Hat évvel ezelőtt, 2012-ben alapították, s az első díjkiosztót 2013-ban Amszterdamban tartották. ­Azóta négy kategóriában díjazzák a jelölteket aszerint, hogy mennyi munkával járt egy-egy cikk(sorozat) elkészítése, s annak mekkora hatása volt a közvéleményre.

A zsűrit nemzetközileg elismert újságírók alkotják, egyebek között a Le Monde korábbi főszerkesz­tője és a Süd­deutsche Zeitung vezető tudósítója. Az alábbiakban két döntős cikk – köztük az egyetlen magyar – összefoglalója olvas­ható.

Panyi Szabolcs: Moszkva kavarása áll a budapesti metrókáosz mögött

Míg korábban úgy tűnt, a Tarlós Istvánnal való személyes konfliktusa fajult odáig, hogy a főpolgármester 2014-ben menesztette a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) éléről Vitézy Dávidot, Panyi Szabolcs – az Indexen és a VSquare.org-on közölt tényfeltáró – cikke szerint azonban nem csupán erről volt szó. Az oknyomozás során kiderült, hogy a BKK-vezérnek részben a hármas metró kocsijainak beszerzése mögött álló orosz nyomás miatt kellett távoznia.

A budapesti vezetés számára akkor vált bizonyossá, hogy valamit tenni kell a régi metrókocsikkal, amikor 2011-12-ben több, tűzzel és füsttel kísért meghibásodást jelentettek. Nyilvánvaló volt, hogy új metrókocsikra van szükség. Az Index szerint az oroszok azonnal meglátták a lehetőséget: több szereplő is arról győzködte ez idő tájt a fővárosi vezetést, hogy a felújítás jövedelmező projektjét a metrókocsikat gyártó orosz vállalatnak, a Matrovagonsmasnak adják oda.

Az orosz cég útjában két komoly akadály állt – írta 2017 októberében megjelent cikkében Panyi. Az egyik, Vitézi Dávid volt, aki azt szerette volna, ha tisztességes versenyeztetés útján Budapest teljesen új kocsikat vásárol. Ebben egyetértett vele Tarlós is – ez jelentette a második akadályt. A Metrovagonmas vezetői tudták, hogy új kocsik vásárlása esetén nem lenne esélyük, a gyengébb technológiája miatt. Így a cél világos volt: eltávolítani Vitézyt, s elérni, hogy Budapest felújított kocsikat akarjon venni.

A „küldetés” első részét sikerrel teljesítették, hiszen Vitézyt a miniszterelnök egyre Kreml-barátabb belsőbb köreiben orosz-ellenességgel vádolták, valamint azzal, hogy veszélyezteti a Moszkvával kötött üzleti megállapodásokat, így menesztették. Ami a metrókocsikat illeti, a közbeszerzést végül ki kellett írni, ám annak feltételeit és követelményeit is az oroszokra szabták, így elnyerték a 69 milliárd forintnyi magyar közpénzt felemésztő metrófelújítási tendert. 

Lin Taylor és Valeria Cardi: A csempészjáték

„A játék” – így hívják azt az embercsempészek és határőrök közötti macska-egér játékot, amelyben a tét nem kevesebb, mint a menekültek élete és minden vagyona. A Thomson Reuters Foundation munkatársai, Lin Taylor és Valeria Cardi több tucat menekülttel és embercsempésszel beszéltek, akik mindkét szemszögből leírták, hogy miként is működik az életveszélyes „játék”. A menekültek többsége azt mondta, nem láttak más kiutat, mint rábízni az életüket egy vadidegenre, hiszen hazájukban biztos halál várt rájuk. Az újságíróknak nyilazkotó csempészek nem titkolták, hogy virágzó üzlet az emberkereskedelem, ám azzal védekeztek, hogy életeket mentenek, mert a háborús övezetekben az élet egy hajszálon múlik. A menekültek kizsákmányolásáról, zsarolásról, erőszakról azonban nem beszéltek, pedig a cikkben megszólaló egyik szakértő szerint, sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve az oltalmat keresők az út során, mint a hírekben gyakran szereplő – sokszor tragédiával végződő – tengeri átkeléskor.

A döntősök kategóriák szerint

KIVÁLÓ TUDÓSÍTÁSÉRT JÁRÓ DÍJ

Pawel Kapusta (Lengyelország) – A lengyel rohammentősök mindennapjairól

Ida Nyegard Espersen (Dánia) – A Fülöp-szigeteken tapasztalható jogsértésekről

Catarina Gomes (Portugália) – Évszázadokkal korábban elüldözött szefárd zsidók útját kíséri végig Törökországból Portugáliába.

Cathrin Kahlweit (Németország) – A politikai korrektségről és az elkövetők etnikai hovatartozása felfedésének nehézségéről bűnesetek kapcsán.

Xavier Aldekoa (Spanyolország) – Helyszíni riport a Csád-tó vidékéről, ahol a Boko Haram szélsőséges szervezet súlyos pusztítást végzett.

Carole Cadwalladr (Egyesült Királyság) – Milyen szerepet játszott a Brexit idején a Cambridge Analytica adatelemzéssel foglalkozó cég az elszakadást támogató kampány sikerében?

Michael Obert (Németország) – Az Európai Unión kétes hátterű “„partnereiről” – egyebek között hadurakról –, akik segítenek megfékezni az Afrikából Európába tartó menekülteket

INNOVÁCIÓS DÍJ

Megan Lucero, Maeve McClenaghan, Gareth Davies, Charles Boutaud, Kirsty Styles (Egyesült Királyság) – A Bureau Local 450 újságíró és önkéntes közös projektje, amely azzal a céllal jött létre, hogy helyi szinten számoltassák el a hatalmat.

Clara Jiménez Cruz, Julio Montes Moreno, David Fernández, Nacho Calle, Antonio Maestre, Mario Vera, Carlos Hernández-Echevarría, Javier Calvo (Spanyolország) – A Maldito Bulo álhírek lebuktatására specializálódott.

Natalia Antelava, Katerina Ponomareva, Alexandra Filippova, Sofiya Voznaya, Uch A, Katerina Patin (Grúzia) – Cikksorozat azokról az emberekről, akik azért zártak börtönbe, mert az orosz vezetéssel szemben kritikus tartalmakat osztottak meg vagy like-oltak a közösségi médiában.

Raúl Sánchez González, Juan Luis Sánchez, Esther Alonso, José Luis Sanz, Belén Picazo, Ximena Villagrán, Iván M. García, Laura Olías, Nelsón Rauda, Gabriel Labrador, Víctor Peña, Daniel Valencia, María Isabel Magaña, Alex Cedric Coulibaly, Alejandro Navarro, David Conde, David Ruiz, Ángel Pérez, Arnau Sans – Egy határokon átívelő oknyomozás a mezőgazdaság világában, amely az európaiak körében népszerű exportcikkek – így a kávé, banán, cukor – visszaélésektől sem mentes termesztésének hátterét vizsgálja.

Nicholas Waters and Timmi Allen (Egyesült Királyság) – A szíriai polgárháború borzalmait Kelet-Aleppóból Twitteren közvetítő hétéves kislány története nagy vihart kavart 2016-ban, s a kormányerők megpróbálták hazugságként beállítani, ám a cikk az ellenkezőjét bizonyítja.

Lin Taylor and Valeria Cardi (Egyesült Királyság) – A migrációs válság a virágzó embercsempészetre is rávilágított: a cikk az életvevszélyes üzlet működését mutatja be.

OKNYOMOZOZÁSÉRT JÁRÓ DÍJ

Till Krause, Hannes Grassegger (Németország) – a Facebook azon sosem nyilatkozó munkatársai szólaltak meg, akiknek az a dolguk, hogy a gyűlölködő hozzászólásokat töröljék a közösségi oldalon.

Panyi Szabolcs (Magyarország) – A budapesti metrókocsi-felújítás mögötti orosz befolyásról.

Natalie Sedletska, Oleksandr Chornovalov (Ukrajna) – Az igazságszolgáltatást manipuláló Artur Jemeljanov bíró története.

Stephane Foucart, Stephane Horel (Franciaország) – A Monsanto mezőgazdasági és biotechnológiai vállalat különböző trükkökkel igyekezett befolyásolni a tudomány és az egészségügy világát.

Mathieu Martiniere, Daphné Gastaldi, Mathieu Périsse – Szexuális zaklatás a Francia Katolikus Egyházban.

Craig Shaw, Zeynep Şentek, Rafael Buschmann (EIC Network) – A Málta-iratok felfedték, hogy a szigetország az adóelkerülés egyik fellegvára az EU-ban

PUBLICISZTIKAI DÍJ

David Van Reybrouck (Hollandia) – Miként lehet úgy tudósítani a terrorista merényletekről anélkül hogy az elkövetők részesülnének az áhított figyelemben?

Bastian Berbner (Németország) – A merényletekről szóló részletes tudósításokkal az újságírók nagy szolgálatot tesznek a terroristáknak: megadják nekik a nemzetközi figyelmet, amire vágynak.

Dragan Bursac (Bosznia-Hercegovina) – Egy hétéves szerb kisfiú története, akit a boszniai-háború idején gyilkoltak meg. Az elkövetőket csak 2017-ben tartóztatták le.

Ruxandra Burcescu (Románia) – A szerző arra próbál választ találni, hogy miért olyan elterjedt az áldozathibáztatás Romániában.

Maria Louka (Greece) – Egy új feminista mozgalomra van szükség – véli a szerző –, amely a nemzetközi női tömegmozgalmakban manifesztálódik.

John Harris (Egyesült Királyság) – Hat történet a Brexitről

Szerző
2018.03.14 06:15

Elküldtek egy főorvost, megszűnhet egy korszerű eljárás a kardiológiai intézetben

Publikálás dátuma
2018.09.19 16:37
A kép illusztráció, nem cikkünk szereplőjét ábrázolja
Fotó: / Kállai Márton
Elbocsátották a ritka beavatkozást végző főorvost, mert fél éve kicserélt egy mellimplantátumot. Egy kollégája is felmondott, a többiek petíciót fogalmaztak mellette.
Információink szerint megszűnhetnek az országos kardiológiai intézetben az úgynevezett minimál invazív technikával végzett műtétek, miután a főigazgató ma reggel azonnali hatállyal felmondott a Székely László sebész főorvosnak. Úgy tudjuk: azt az ajánlatot kapta, hogy vagy aláírja a közös megegyezésről szóló megállapodást, vagy rendkívüli felmondással kell távoznia.   Az ok: egy félévvel korábban végzett beavatkozás, amikor a szívműtét alatt a beteg sérült mellimplantátumát is kicserélték a betegnek. Úgy tudjuk: az orvos humánumból végezte egy másik, plasztikai sebésszel a két beavatkozást egy altatással. Úgy tudjuk: az esetről a műtét előtt maga tájékoztatta az intézményt, mondván, ha megoldható, hogy benn maradjon a beteg mellkasában a sérült implantátum, nem nyúl hozzá, de ha szükséges az eltávolítása, hívja a plasztikai sebészt is.  A műtét közben végül is el kellett távolítani a beültetett eszközt, és hogy a betegnek ne kelljen fél évig várnia aszimetrikus mellkassal egy újabb műtétig, pótolták a sérült implantátumot. A minimál invazív eljárás azt jelenti, hogy a főorvos öt-hat centiméteres bordaközi metszéssel cserélte ki a szívbillentyűt, ültetett be műszívet. Ezzel a technikával a beteg gyorsabban és kevesebb szövődménnyel gyógyul, mint a hagyományos eljárással, amikor a szegycsont átvágásával nyitják meg a beteg mellkasát. Ezt az eljárás az intézetben egyedül Székely László, a ma elbocsátott sebész végezte. Azt, hogy pontosan miért mondtak fel a főorvosnak Andréka Péter, az intézet megbízott főigazgatója nem akarta lapunkkal megosztani, és egyebekben sem akarta kommentálni a kialakult helyzetet. Más forrásból úgy tudjuk: fél éve kicserélt implantátum-ügy mellett közrejátszhatott az is, hogy az orvos korábban indult a főigazgatói posztért, és a vezetői pályázatot hamarosan kiírják. Úgy tudjuk: a felmondás után egyenként lehívták a főigazgatóságra Székely László munkatársait, közülük egy, aki elfogadhatatlanak tartotta az eljárást, szóban felmondott. A többiek petíciót fogalmaznak a főorvos mellett, amit a napokban át is adnak a megbízott főigazgatónak. 
Szerző
2018.09.19 16:37

Még pár napig marad a nyárias, meleg idő

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Hétvégén erős hidegfront mögött zúdul ránk a hideg levegő, majd – második hullámban – a jövő hét elején újabb hidegbetörés jöhet.
Péntekig folytatódik a nyárias idő, majd hidegfrontok hoznak egyre hűvösebb, igazi őszi időt – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az előrejelzés szerint csütörtökön általában csak némi fátyol-, illetve gomolyfelhőzet zavarhatja a napsütést, illetve reggel néhol vékony inverziós felhőzet is kialakulhat. Csapadék nem valószínű, és mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet szeszélyes területi eloszlásban 6 és 16 fok között alakul, a legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 30 fok között valószínű. Pénteken általában derült idő lesz, északkeleten lehet kevés gomolyfelhő, de csapadék ott sem alakul ki. A déli, délnyugati szél többfelé megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 8 és 15, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 30 fok között várható. Szombaton északnyugat felől fokozatosan megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, de az Alföldön és a Dunántúl délkeleti részén néhány órára még kisüt a nap. Reggeltől északon, északnyugaton több helyen, késő délutántól délebbre is szórványosan valószínű eső, zápor. Az északnyugatira, északira forduló szél megerősödik, helyenként viharossá fokozódik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11 és 18 fok között várható. A hőmérséklet északnyugaton a reggeli órák után csökken, délben már 15 fok alatt valószínű, míg délkelet felé haladva egyre melegebb lesz, az Alföld déli és keleti részén 26, 28 fokos csúcsérték ígérkezik. A fővárosra és Pest, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki, az érintett területeken a várt legerősebb széllökések meghaladhatják az óránkénti 70 km/órát.
Vasárnap éjszaka észak felől jelentősen csökken a felhőzet, és reggeltől gomolyfelhős, napos időre számíthatunk. Napközben már csak legfeljebb néhol fordulhat elő futó zápor, az északnyugati szelet élénk vagy erős lökések kísérhetik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 6 és 12, a legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 22 fok között várható.
2018.09.19 15:25
Frissítve: 2018.09.19 15:25