Merkel negyedszer is kancellár, és már kormánya is van

Publikálás dátuma
2018.03.14 11:46
Forrás: AM/Facebook
Fotó: /
Hosszas alkudozások, drámák után Angela Merkelt negyedszerre is megválasztották Németország kancellárjának. A berlini parlamentben, a Bundestagban 364 képviselő voksolt rá, ami azért érdekes, mert az uniópártok és a kereszténydemokraták alkotta nagykoalíció összesen 399 mandátummal rendelkezik.

Németországban soha nem fordult még elő, hogy a választás után 171 napot kelljen várni az új kancellár megválasztására. Most ez is megtörtént. Európa fellélegezhet, hiszen végre nyugodtan lehet készülni az Európai Unió elengedhetetlen reformjára. Átalakításra szorul az euróövezet, de ami a mi szempontunkból ennél sokkal fontosabb: el kell dönteni, milyen feltételekhez kössék a következő, 2021-től esedékes hét éves uniós költségvetési időszak alatt a támogatások kifizetését. Merkel többször is hangoztatta: ha egy ország nem szolidáris a menekültkérdésben, s nem tartja magát az EU alapértékeihez, akkor ne is számítson annyi pénzre, mint eddig. Ez teljesen egyértelmű üzenet volt a magyar és a lengyel kormány számára. Ebben teljességgel támogatja őt Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is.

Az elmúlt majdnem fél év kissé megtépázta a német politikai élet szereplőit, az SPD népszerűsége a nyilvánosság elé vitt belső viták miatt megindult lefelé a lejtőn, most azonban végre nyugalom költözhet mind a párt, mind Németország életébe. A parlamenti szavazáson a 709 képviselőből 702-en voltak jelen, köztük 692-en szavaztak. Merkel ellen voksolt 315 képviselő, kilencen tartózkodtak.

A kancellár 35 vokssal kapott kevesebbet annál, mint amennyivel a CDU/CSU és az SPD szövetsége rendelkezik. Mennyire lehet ebből messzemenő következtetéseket levonni? Szinte semennyire. Már a 2005-ös kancellárválasztáson 397 szavazatot kapott, ami 51-el volt kevesebb annál, mint amennyit az akkori nagykoalíció magáénak mondhatott. 2009-ben kilenc, legutóbb, 2013-ban pedig 42 volt a „mínusz".

Wolfgang Schäuble, a parlament, a Bundestag elnöke, volt kereszténydemokrata pénzügyminiszter, közvetlenül Merkel megválasztása után erőt, sikereket és Isten áldását kívánta a kancellárnak ahhoz, hogy teljesítse kitűzött céljait. Hozzátette, az eredményt közlio Frank-Walter Steinmeier államfővel is. Merkel személyesen is elmegy az államfőhöz, aki hivatalosan is kinevezi őt Németország kancellárjának. Egy biztos, Merkel újabb kancellári megválasztása új fejezetet jelent Európa életében is.

Megalakult Merkel negyedik kormánya

A miniszterek szövetségi parlamenti (Bundestag-) eskütételével véget ért szerdán délután a második világháború utáni német történelem leghosszabb kormányalakítási folyamata, és megalakult Angela Merkel negyedik kormánya. Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Horst Seehofer vezette bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és az Olaf Scholz vezette Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kormányának 15 minisztere van, köztük két eddigi tartományi kormányfő. 

Horst Seehofer a bajor miniszterelnöki tisztség után szövetségi belügyminiszterként, Olaf Scholz a tartományi rangú Hamburg polgármesteri tisztsége után pénzügyminiszterként és alkancellárként folytatja pályafutását.

A 16 tagú kabinetben 7 nő dolgozik, a nők aránya így minden korábbinál magasabb, 43,75 százalékos. Az első kormányülést szerdán késő délután tartják meg. (MTI)



Szerző
2018.03.14 11:46
Frissítve: 2018.03.14 15:16

Soros magánszemélyként épít külpolitikát - az év emberének választotta a Financial Times

Publikálás dátuma
2018.12.19 10:13

Fotó: AFP/ ERIC PIERMONT
Még antikrisztusnak is neveznek - nyilatkozta a milliárdos, aki szerint ez is annak a jele, hogy valami jót csinál. Munkáját fia fogja folytatni.
Soros György milliárdos befektetőt választotta meg az év emberének a Financial Times. Mint a portfolio.hu összefoglalja, a neves brit üzleti napilap megemlékezik arról, hogy
Soros az egyetlen ember, aki magánszemélyként saját külpolitikát épít.
A liberális és demokratikus értékek védelmében hazájától, Magyarországtól egészen Amerikáig mindenhol a világ autoriter rezsimjeivel, a nacionalizmus és a populizmus erőivel kell megküzdenie. Teszi ezt a FT írása szerint több mint három évtizede: filantrópként harcol a tekintélyelvűség, a rasszizmus és az intolerancia ellen, és mostanra egyre jobban kiváltja a nemzeti populisták haragját, akik - főleg Európában - egyre erősebbek.
"Mindenért engem hibáztatnak, még antikrisztusnak is neveznek. Bárcsak ne lenne ennyi ellenségem, de szerintem ez is annak a jele, hogy valamit jól csinálok"
- értékelte a folyamatokat a lapnak Soros György. Mint nyilatkozta, még nem vesztette el a reményt, hogy lehet egy újabb Brexit-népszavazás Nagy-Britanniában, ám az EU őt a Szovjetunió végnapjaira emlékezteti: a brüsszeli bürokrácia nem érti meg, hogy kezdi elveszíteni a harcot.
Bevallása szerint megtalálta utódját a pályán, fiával, Alexanderrel elvekért harcolnak, az eredményektől függetlenül.
A Financial Times 1970 óta osztja ki az év embere elismerést. 2016-ban például Donald Trumpnak ítélték oda, de megkapta már Margaret Thatcher is, és Mihail Gorbacsovnak kétszer is járt.
2018.12.19 10:13
Frissítve: 2018.12.19 10:18

Büntetés helyett segítség - Rábólintott a szenátus az amerikai igazságszolgáltatási reformra

Publikálás dátuma
2018.12.19 10:04

Fotó: AFP/
43 százalékkal kisebb eséllyel lesznek visszaesők és 13 százalékkal nő az esélyük arra, hogy szabadon bocsátásuk után munkát találjanak azok az elítéltek, akik nevelő-oktató programokban vehetnek részt.
Az amerikai szenátus kedden éjjel kétpárti egyetértéssel, 87:12 arányban megszavazta a büntető igazságszolgáltatás átalakításáról szóló, Első lépés nevű törvénytervezetet. A képviselőház később voksol a törvényjavaslatról, de Paul Ryan republikánus házelnök azt ígérte, hogy ez még az új törvényhozási ciklus megkezdése előtt megtörténik. A törvénytervezet a képviselőházban is kétpárti támogatottságot élvez.
A törvénytervezet megváltoztatja a szövetségi büntetőeljárásokban kiszabható büntetések eddigi irányelveit.
A többi között meghatározza a kötelezően előírt legkisebb büntetési tétel mértékét, valamint nagyobb lehetőséget ad a bíráknak a mérlegeléshez a büntetések kiszabásakor. Bizonyos nem erőszakos - például a kábítószerrel összefüggő - bűnügyekben jelentősen enyhít a büntetési tételeken, és bírói mérlegelés tárgyává tesz, hogy a várhatóan nem visszaeső bűnözőket hamarabb szabadon bocsáthassák a szövetségi börtönökből. Emellett
a nem erőszakos bűncselekményeket elkövetők speciális tanfolyamokon vehetnek részt, amelyeken életvezetési tanácsokat kapnak, vagy szakmát tanulhatnak.
A speciális nevelő-oktató programokban résztvevő elítéltek 43 százalékkal kisebb eséllyel követnek el ismét bűncselekményeket és 13 százalékkal nő az esélyük arra, hogy szabadon bocsátásuk után munkát találjanak - derül ki a Rand Corporation politikai elemző intézet egyik, 2013-ban publikált felméréséből.
A törvénytervezet csak a szövetségi börtönrendszerre vonatkozik. Végleges elfogadásakor várhatóan több tízezernyi, nem erőszakos bűncselekményekért elítélt rab szabadulhat a szövetségi börtönökből.
A büntetés helyett a rehabilitálásra hangsúlyt fektető tervezetet még a nem épp progresszív gondolkodásáról ismert Donald Trump amerikai elnök is üdvözölte. Mint Twitteren írta: "ez biztonságosabbá teszi közösségeinket, valamint reménységet és második esélyt ad azoknak, akik megérdemlik. Mindezeken túl több milliárd dollárnyi megtakarítást is eredményez".
2018.12.19 10:04