Puszta létéért küzd a független vidéki sajtó

Publikálás dátuma
2018.03.16. 06:05
Shutterstock illusztráció
A márciusi ifjak 12 pontjából az első kívánság 170 év múltán aktuálisabb, mint valaha. Körképünk is bizonyítja, az Orbán-kormány igyekszik megfojtani a független vidéki sajtót.

Miután a vidéki megyei napilapok kormánypárti tulajdonosok– Mészáros Lőrinc, Andy Vajna, valamint a Népszabadságot megszüntető Heinrich Pecina – kezébe kerültek, még inkább felértékelődött a helyi független sajtó szerepe. A helyi hatalommal kritikus hangnemet is felvállaló néhány médium helyzete azonban egyre sanyarúbb: finanszírozásuk akadozik, s egyre nehezebben jutnak információhoz.

- Sohasem titkoltuk, hogy Czeglédy Csaba az egyik jelentős támogatónk, így azzal, hogy előzetes letartóztatásba került, akadtak nehézségeink – ismerte el Roznár Gyöngyi, a 18 éve működő, szombathelyi Nyugat.hu főszerkesztője. – Hiába vagyunk a legolvasottabb online lap Vas megyében, nem érkezik hozzánk önkormányzati hirdetés, s az is előfordult, hogy egy céget megkeresett a politika, ne nálunk hirdessen. Civil pályázatokon pedig eleve esélytelenként indulunk.

Szintén nehezíti a lapkészítést, hogy a kormánypárti politikusok sokszor nem hajlandóak nyilatkozni, Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője például kijelentette, a Nyugat.hu nem is médium. A lapot csaknem közel 80 ezren követik a Facebookon, tízezerrel többen, mint a helyi megyei lap online kiadását.

- Nem kapunk meghívókat az önkormányzati eseményekre, ugyanis félnek, hogy kérdezni fogunk – folytatta Roznár Gyöngyi. – A helyzet egyértelműen rosszabb, mint öt éve, az informátoraink is egyre gyakrabban kérik, ne írjuk le a nevüket, mert félnek a retorzióktól.

A Szabad Pécs portált a Dunántúli Naplótól Mészáros Lőrinc érkezése után kirúgott újságírók alapították egy éve. Az induláskor abban bíztak, hogy közösségi finanszírozással, pályázatok segítségével fennmaradhatnak.

- Legalábbis amíg találunk egy szakmai befektetőt, ám a reménybeli finanszírozó végül visszalépett – mondta Babos Attila, a Szabad Pécs felelős szerkesztője, újságírója.

A kormánypárti pécsi önkormányzat és cégei tíz hónapja nem válaszolnak nekik semmire, s egyes sajtótájékoztatókra meghívót sem kapnak.

- Beadtuk az amerikai külügyminisztérium magyar vidéki médiahálózat kialakítására szóló pályázatára az anyagunkat – folytatta Babos Attila. - Bár az anyagiak szorítanak, a szakmaiságból nem engedhetünk, mert történelmi az esély: Orbán Viktorék szétverték a vidéki médiapiacot, így itt a lehetőség, hogy felépítsünk egy, a korábbinál is szabadabb és függetlenebb vidéki nyilvánosságot.

Kaposváron négy éve indult a Kapos-t, üzemeltetője, szerkesztője és szerzője Huszka Imre, aki korábban a 168 Óra külső munkatársaként dolgozott.

- A városban több mint egy évtizede kiépült az a médiamonopólium, amely az országban csak az utóbbi években – magyarázta Huszka Imre. - A Fidesz és Szita Károly polgármester alig leplezett irányítása alatt áll a helyi televízió, s egy hírportálból, ingyenes hetilapból, és rádióból álló, névleg magántulajdonban lévő médiacsoport.

Az újságíró-szerkesztő hozzátette: a Kapos-t üzemeltetési költségeit némi támogatás fedezi, ő pedig más, média-kommunikációs, illetve újságírói munkájából él.

- Hetente három-négy új anyag kerül fel az oldalra, négy év alatt körülbelül 70-80 ügy volt, amely a lap nélkül nem jutott volna el nyilvánosság elé – mondta Huszka Imre. - Az információk ma már döntően az olvasótábortól és a közösségi médiából, valamint információs és adatbázisokból származnak. Az önkormányzat és a hozzá tartozó szervezetek kivételével általában kapok választ a kérdéseimre, a város csak a közérdekű adatigénylésekre reagált. Jelentős fenyegetést eddig nem kaptam, de sajtóper, rágalmazási és jó hírnév megsértése ügyében indított eljárás volt, ám ezeket kivétel nélkül megnyertem.

- Nem kapunk hirdetést és nem hívnak meg bennünket kormánypárti rendezvényekre - ezt mondta Weil Zoltán az egriszin.hu alapító-főszerkesztője. Amikor arra kértük, fejtse ezt ki bővebben, némi malíciával csak annyit mondott: "nagyon nem kapunk és nagyon nem hívnak meg."

A 2000-es évek elején Egri Szín névvel még főként folyóirat kiadásra alapított cég az utóbbi néhány évben már csak elektronikus hírportálként működik, elismertsége azonban jelentős: az általuk írt cikkek árnyaltabb képet nyújtanak az Egerben történtekről, mint ami az önkormányzati vagy kormányhoz köthető tulajdonú médiából sugárzik. Ráadásul olvasmányos - időnként pikírt - stílusban tudósítanak eseményekről, önkormányzati ülésről vagy a városképet elcsúfító beruházásokról, s éttermi kritikákat is közölnek. A főszerkesztő elmondta: három-négy ember dolgozik a szerkesztőségben, de valamennyien önkéntesként, vagyis honoráriumot nemigen kapnak. Weil maga sem ebből él, egyéb vállalkozásaiból finanszírozza a szívügyének tekintett portált. A városi kulturális eseményekről hírt adnak, a városháza is küld sajtótájékoztatókra meghívókat, de a Fidesz sajtólistáján nem szerepelnek. Azt mondja, ezt nem is bánja, évek óta úgyse lehet normális kérdéseket feltenni a kormánypárti politikusoknak. A napi hírfrissítés helyett áttették a hangsúlyt a nagyobb anyagok feldolgozására, mert úgy tapasztalták, hogy egy jó cikk akár 15-20 ezer kattintást is hozhat, miközben a napi "száraz" hírfolyam két-háromszáz látogatót vonz. Hirdetési bevételük a nullával egyenlő, talán néhány ezer forint, ha havonta becsorog ebből-abból.

Debrecen jelentős ellenzéki hírportálja a vagy.hu - ezt a mondatot azonban immár múlt időbe kell tenni, a korábban jelentős olvasottsággal bíró internetes felület ugyanis tavaly szeptember óta nem frissül. Anyagi támogatás híján ellehetetlenült a munkájuk, így a Kósa Lajost gyakran bíráló felület az enyészeté lett. A munkatársak fizetés híján szép lassan elcsordogáltak, az utolsó újságírójuk, aki végül "lekapcsolta" a szerkesztőségben a villanyt, ma Hollandiában raktáros. A csőd legfőbb oka, hogy a Debrecen haduraként számon tartott Kósától félve nem csak a kis- és közepes vállalkozók, hanem még a tőkeerős multinacionális cégek is tartózkodtak attól, hogy itteni hirdetéseikkel vagy a portál egyéb támogatásával bajszot akasszanak a hatalommal.

Szabad sajtó-díjasok
A magyarok mindig a szabadságot választották a rabság helyett, amelynek modern formája "a közpénzen létrehozott népbutítás" - mondta az MSZP elnöke a Szabad sajtó-díj március 15-e alkalmából rendezett csütörtöki budapesti átadásán. Molnár Gyula szerint ha a jelenlegi hatalom még több időt kap, akkor "el fognak jutni az emberek pénzéhez, az emberek magánéletéhez".
Kitért arra is, most nem jobbágyokat kell felszabadítani, hanem a korrupciótól kell megmenteni az országot. Úgy fogalmazott: szíve szerint mindenkit kitüntetne, aki miatt még létezik szabad sajtó. A Szabad Sajtó Alapítvány díját idén hárman vehették át: Lakner Zoltán politológus, politikai elemző; Németh Péter, a Népszava tiszteletbeli főszerkesztője; Papp Réka Kinga újságíró, civil aktivista.

Kívánjuk a sajtó szabadságát

Nemcsak állampolgárként, hanem újságíróként is borzongva figyeli a magyar sajtó valamennyi munkatársa, hogy északi szomszédunknál a központi hatalommal összefonódott maffia kivégzéssel hallgattatott el egy fiatal tényfeltáró újságírót. Lassan, de belebukik Fico kormánya. Nálunk még „kifinomultabb” módszereknél tart a kormányzati médiapolitika. Felszámol vagy megvesz szerkesztőségeket, utcára teszi a neki nem tetsző újságírókat, szerkesztőket, elítéltet információt kereső médiamunkásokat. A mindannyiunktól beszedett adóból ingyenes propaganda-csatornákat, hírügynökséget, lapokat finanszíroz, hogy megismertesse velünk a saját képére formált valóságot. Mindez a félelem jele, mert a kormánypártok is tudják, az információ valóban hatalom, ami alkalmas akár egy választás sorsának eldöntésére is. Így aztán a sajtószabadság óhajtása 170 év után ismét az első számú segélykiáltás a megtiport rész-szabadságokért folytatott küzdelmek sorában.

Az egyik legrangosabb hazai újságírói elismerést, a Pulitzer-díj életműdíját az idén Mester Ákos, az egykori állami rádiós 168 Óra szerkesztője, az azonos nevű hetilap alapítója kapta. A legendás újságíró a Hír TV-nek úgy fogalmazott, a mostani csak szimulált, tehát valójában nem létező sajtószabadság. A Pulitzer-emlékdíj kuratóriumának elnöke, Rangos Katalin pedig kijelentette: most a hatalom kutyába se veszi az újságírókat. Kivéve azokat, akiket saját magának tenyésztett és fölnevelt.

Az 1848. március 15-én kitört forradalom követelései így kezdődtek: „Mit kiván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését.”

Kósa Lajos, a "mucsa macsó"

Publikálás dátuma
2018.03.16. 06:03
Fotó: Molnár Ádám
Bárdolatlan, műveletlen, jól vág az esze és zsivány - politikusképet festettek a debreceniek Kósa Lajosról.

Az eredeti tervekkel szemben nem Kósa Lajos volt a tegnapi debreceni ünnepi megemlékezés szónoka, sőt a helyszínen nem is indokolták meg a távolmaradását. Pedig a civishir.hu beszámolója szerint tömegek várták volna olyan transzparensekkel, mint „Lajos! Mama jól van? Disznók esznek rendesen?” és „Lajos! Csókoltat az ezerháromszáz milliárd forint”. A legtöbben úgy gondolták, a miniszterré előlépett egykori városvezető megfutamodott a nyilvánosság és a várható számonkérések elől, alapvetően azonban sorozatosan nyilvánosságra kerülő pénzügyi botrányai miatt jobbnak látta „feloldódni” a budapesti Békemenet tömegében. A személye körüli botrány így sem maradt el, mert a Békemenet szervezőinél a Magyar Nemzet Kósa iránt érdeklődő újságíróját a tömeget kísérő biztonságiak durván bántalmazták. Így akarták elérni, hogy fejezze be a kérdezősködést.

Március 15-i ünnepség a debreceni Nagytemplom előtt. Kósa nem jelent meg.FOTÓ: MTI/CZEGLÉDI ZSOLT

Március 15-i ünnepség a debreceni Nagytemplom előtt. Kósa nem jelent meg. FOTÓ: MTI/CZEGLÉDI ZSOLT

Debrecen hadurának - akit csak azért nem neveznek Lali királynak, mert ezt a nevet Boross Lajos rádiós korábban már lefoglalta magának - életrajza igazi fideszes karrierpolitikusé. "Valódi" munkahelyen igen rövid ideig dolgozott: miután 1989-ben megszerezte az abszolutóriumot a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tervgazdasági szakán, egy évig a Kopint-Datorg tudományos munkatársa volt, s életrajza szerint ezzel párhuzamosan kis ideig óraadóként mikroökonómiát tanított az egyetemen. Diplomája ma sincs, a záróvizsga után nem védte meg szakdolgozatát. Ennek ellenére a parlament.hu-n ma is van fent olyan curriculum vitae-ja, amelyben egyetemi végzettség szerepel.

Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

Most március 14-én lett ötvennégy éves, egy nappal azután, hogy kirobbant az 1300 milliárd forintnyi összegről szóló, egy csengeri, háztartásbeli asszony örökségének kezeléséről kötött különös szerződése. Kósa és pártja azóta magyarázkodik, az asszonyt csalónak, a politikust pedig áldozatnak állítva be, miközben sorra dőlnek ki a csontvázak a szekrényből, s derülnek ki a debreceni önkormányzat, Kósa ügyvédje és Sz. Gáborné közötti üzleti szálak, s lát napvilágot például egy, Kósa Lajos nyugdíjas édesanyjának nevére szóló 800 millió forintos ajándékozási szerződés.

- Műveletlen, viszont jól vág az esze - így jellemezte a fideszes politikust az általunk megkérdezett debreceni értelmiségiek egyike. Akadt, aki ezt úgy árnyalta: valóban vág az esze, de leginkább akkor, ha valami "zsiványságról", legfőképpen pedig pénzről van szó. Ha már itt tartunk: Kósa Lajosnak a politikussá válása óta eltelt csaknem három évtizedben Debrecenben több beceneve is volt. Előbb "10 százaléknak", később "20 százaléknak", mostanság azonban inkább már "30 százaléknak" nevezik egymás között a helyiek, arra a szóbeszédre utalva, miszerint a megnyert pályázati összegekből a támogatás fejében ennyit kellene neki visszacsorgatni.

A Debreceni Egyetem gyakorló gimnáziumába járt, de a harmincöt fős fiú és ötfős lány osztályban nem tartozott az éllovasok, vagy a népszerű fazonok közé. - Inkább úgy emlékszünk rá, mint aki az idétlenségekben jeleskedett - idézi fel az egyik iskolatárs. Családja a szocializmus idején tipikus középosztálybeli értelmiségi családnak volt mondható, a cívis belvárostól kissé odébb, egy kis családi házban laktak, Trabantjuk volt, s egy háztáji gyümölcsösük. Felidéztek nekünk egy anekdotát, amit Kósa Lajosról egyik közeli rokona mondott: "az a te bajod, Lajos, hogy a szobád is egy disznóólra nézett..." - utalva arra, hogy a gyerekszobájának ablakából valóban a szomszéd sertéseire láthatott.

Egyetemistaként a Rajk László Szakkollégium tagja, 1986-ban titkára volt, s a kezdetektől részt vett a Fiatal Demokraták Szövetségének szervezésében. Az 1990-es országgyűlési választások első fordulójában Hajdú-Bihar megye 3-as számú, Debrecen központú választókerületében csupán az ötödik lett, a Fidesz országos listájáról mégis bejutott a parlamentbe. Négy évvel később sem sikerült egyéniben nyernie: az első fordulóban 10,44 százalékkal a negyedik helyen végzett, így pártja megyei listavezetőjeként jutott neki újra hely a patkóban. 1998 és 2015 között a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese, közben 2014-ig Debrecen megyei jogú város polgármestere. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszteri posztot tavaly ősz óta tölti be.

Debrecenben semmi sem történik a volt polgármester tudta és belelegyezése nélkül - mondják a helyiek, akik szemére vetik, hogy városvezetőként inkább látványberuházásokra - belvárosi rekonstrukció, sportcsarnok, stadionépítés, jégcsarnok - költötte a pénzt, s nem munkahely-teremtésre. Utódját, a csengeri(!) születésű Papp Lászlót - akit egyfajta előretolt helyőrségnek tekintenek - ebből a szempontból többre becsülik, az ő irányítása alatt az általunk megkérdezett városlakók szerint értelmesebb célokra költöttek pénzt. Ám akadt, aki szerint ez is elődjének köszönhető, így ez ügyben inkább őt kellene dicsérni.

Kósa Lajos jellemrajzát megrajzolva többen is megemlítették bárdolatlan modorát, azt, hogy bárkit képes nyílt színen megalázni, leszólni, s egy jó poénért a saját édesanyját is eladná. "Mucsa macsó" - így festette le egy iskolatársa, utalva mucsai (parlagi) stílusára, és a fideszes körökben dívó, férfiasan kakaskodó attitűdjére. Más úgy írta le, mint aki "három mondatfoszlányból képes egy egész világot felépíteni", semmiben nem mélyül el, de úgy tesz, mintha mindenhez ő értene a legjobban, a víz mikrobiológiájától egészen a filozófiai tanokig. Azok közül, akikkel pályája Debrecenben elindult, ma már szinte senki sincs mellette, kivéve talán feleségét, akivel minden pletyka és mendemonda ellenére még mindig házasok, s olykor kéz a kézben jelennek meg társadalmi eseményeken, a pártpolitikai alapon elvárt tökéletes és boldog család képét sugallva.

Szerző

Borongósan indul a péntek

Publikálás dátuma
2018.03.15. 22:38
Fotó: Shutterstock
Pénteken borongósan indul a nap, sokfelé várható eső, zápor, csak délután kezd szakadozni a felhőzet délnyugat felől. A délies szél többfelé élénk lehet, a Dunántúlon nyugatiasra fordul és helyenként felerősödik. A hajnali 2-7 fokos minimumok után délután 6-16 fok várható, északkeleten alacsonyabb, délnyugaton magasabb értékekkel - írja az Időkép.

Szombaton mediterrán ciklon hoz szeles, barátságtalan, csapadékos időt: a kezdeti esőt egyre többfelé válthatja fel havazás, keleten, délkeleten pedig ónos eső, fagyott eső eshet. A csúcshőmérséklet a délelőtti órákban áll be 1-10 fokkal, délutántól hűlni fog a levegő. 

Vasárnap még sok lesz a felhő felettünk, többfelé előfordulhat kisebb havazás, hózápor. A szél sokfelé lesz élénk, nyugaton és északkeleten erős, így ezeken a tájakon hófúvás is kialakulhat. Délután a legtöbb helyen fagypont alatt marad a hőmérséklet.

A hideg, télies idő a jövő hét elején is kitart, hétfő hajnalra a havas tájakon -10 fok alá süllyed a hőmérséklet. Nappal mindössze -4, +3 fok között alakulnak a maximumok. Eleinte borongós, de száraz idő valószínű, délután dél felől újabb havazás kezdődik.

Szerző