Előfizetés

Nyugat-Európa megkergült?

Megállíthatatlan földrészünk új gondolati divathulláma? Az első jelek már akkor észlelhetőek voltak, amikor három éve Varsóban Kaczynski és gárdája kerekedett fölül: borzongatón hangzott el hisztérikus kitörése, hogy „veszélyes élősdiek jönnek, öltsünk páncélt, légmentesen zárkózzunk be, reteszeket a határokra”. Ki hitte volna, hogy az ígéretes európai gondolattal, az uniós szemlélettel szemben terjedni fog ez az indulat? Mára bekövetkezett.  

Itt állunk immár 2018 tavaszán, és Nyugat-Európában növekszik a megkergültek tábora. Már Németországban, a Bundestagban is fölbukkant egy makacs ultrakonzervatívnak tekinthető tömb, amely igyekszik mind több borsot törni Angela Merkel orra alá. Valamelyest az ő térnyerésükkel is összefüggött, hogy Berlinben hónapokig nem volt igazán hatékony központi vezetés. Hamarosan következett Ausztria, majd Csehország. Prágában nemcsak a parlamenti választást nyerték meg a populisták, az idei elnökválasztáson az euroszleptikus Milos Zeman győzött. Európa több pontján erősödnek a hangok, óvakodjunk, mert terjed a kulturális bizonytalanság, jönnek a hordák, nincs, ami fékezhetné ezt a visszaszoríthatatlan hullámot. 

És íme, elérkezett az olasz meglepetés is. Valójában nem is az, mert Olaszországban sosem tűnt el teljesen nyomtalanul a feketeinges múlt, szórványosan jöttek hírek, hogy a karfölemelgetéses köszöntés képtelen végleg kimenni a divatból. A menekültválság különösen súlyosan érintette Itáliát, ezért az idei választás egyik kétségtelen győztese az euroszkeptikus és bevándorlásellenes Északi Liga lett. 

Földrészünk józan újságjai már néhány hete keserűen panaszolják, hogy mintha a Nyugat demokráciái is ingatagabbá válnának a populista jelenségekkel szemben. Az ottani közhangulat szerencsére még ösztönösen védekezik, fölfigyel a mind idegesítőbb jelenségekre, de azért teljesen nem érzéketlen a fertőzésekre se. Szépen lassan máris terjednek. Érzékenyebben ügyelni rájuk azért is nagyon indokolt, mert szaporodnak olyan jelek is, hogy nagyobb a veszély: Európánk nem sziget, az óceán túlpartjáról is érkeznek kihívások. Brüsszellel és az uniós törekvésekkel szemben már izmosodnak a támadások. Putyin odaát szeplőtlen jó barát még nem lett ugyan, de rokonszenv üzenetek érkeznek hozzá, akárcsak e közép-európai tájakról is. 

A világ mozgolódik, valami szüntelenül történik, és a legfrissebb események a legkevésbé sem bátorítók. A migráció-ellenes őrület, amely szépen lassan terjedni látszik, megdöbbentő iramban már Nyugat-Európa egyes tájain is, indokoltan gerjeszt növekvő szorongásokat.

Butít az okostelefon

Varga Péter
Publikálás dátuma
2018.03.17. 06:10

Bár a tudósok nem biztosak benne, hogy valóban rombolják-e az agyunkat az okos telefonok, de meg vannak róla győződve, hogy függőséget okoznak és depresszióhoz vezethetnek, és lelassíthatják a gondolkodási folyamatokat is.

A telefonjaink és mindenféle elektronikus eszközeink az állandó készültség állapotában tartanak minket egész nap. Rezegnek, csörögnek, hosszabb-rövidebb hangjelzésekkel adnak hírt arról, itt az ébresztő ideje, üzenetünk érkezett barátunktól, munkatársunktól, bankunktól. Végiggondolva, ezek a riasztások hasznosak lehetnek agyunk számára, de a testünk máshogy reagál - olvasható a Business Insider cikkében. A folyamatos riasztások akcióba lendítik stresszhormonjainkat beindítva védekezési vagy menekülési ösztönünket. Egyetemi hallgatók 98 százaléka számolt be arról, fantom telefonvibrációkat érez, azaz azt gondolták, hívják őket, amikor készülékük néma volt. Amerikaiak 86 százaléka folyamatosan ellenőrzi telefonján az e-maileket és a szociális médiában kapott üzeneteit, ami állandó stresszben tartja őket. Robert Lustig endokrinológus szerint az állandó stressznek az az eredménye, hogy kiépül a stressz-félelememlék pálya az agyban. A prefrontális kéregben, ahol a gondolkodási folyamatok zajlanak, zűrzavar alakul ki és alapvetően bezárul. „Az a vége, hogy butaságokat kezdünk művelni, amik bajba kevernek minket” – mondja Lustig.

Agyunk csak 60 bit per másodperc sebességgel képes adatokat feldolgozni, ezért ha sok a tennivalónk, szeretjük azokat telefonunkra, elektronikus asszisztensünkre bízni, de ez nem csak betegebbé, lustábbá is teszi agyunkat. A gondolkodóbb, analitikusabb elmék eleve ritkábban használják telefonjukat. A kevésbé élénk gondolkodás és a sok telefonhasználat között kimutatható az összefüggés, valamint azt is felfedezték, hogy azok, akik könyvből szerzik információikat, mélyebbre hatolnak a dolgok megértésében.

A szociális médiahasználata és a telefonnyomkodás megfizetteti a vámot agyunkkal. A kutatók nem állítják, hogy kedvenc alkalmazásunk ellenőrzése automatikusan rossz hatással van ránk, de némelyik különösen romboló hatású lehet. Azoknak az egyetemi hallgatóknak, akik állandóan ellenőrzik Facebook-üzeneteiket, rossz a közérzetük, minél gyakrabban teszik ezt, annál inkább. Ezentúl pedig olyan játékok, mint a Pokémon GO, vagy bizonyos Twitter-alkalmazások függőséget okoznak.

Amikor a felhasználók lájkolnak egy fotót, vagy kommentelnek egy posztot, az olyanfajta örömforrás az agyuknak, mint ami egy játékon való nyerés esetében éri. Ezt a technikát nem csak a szociális média, hanem az egész internet használja, például amikor a repülőgép jegyár egy kattintás hatására csökken. Lustig azt mondja, ezek az alkalmazások nem eredetüktől fogva ördögiek, de ha elszabadulnak, arra kényszerítheti agyunkat, hogy egyre többet és többet akarjon.

A felismerhetetlenségig roncsolódott egy autó Algyőnél - Fotók

Publikálás dátuma
2018.03.16. 19:10
Fotók: police.hu

2018. március 16-án nem sokkal 14 óra után egy személyautó és egy teherautó ütközött össze Algyő közelében. A balesetben egy fő súlyos sérülést szenvedett. Az érintett útvonalon teljes útlezárás volt érvényben - írta rendőrség honlapján

A rendőrség a helyszíni szemlét 17 óra 30 perckor befejezte, ismét zavartalanul halad a forgalom.