Világjárványra figyelmeztet a WHO

Publikálás dátuma
2018.03.19. 06:40
Szimuláció - A sterilizálást, az áldozatgondozást, a karantént modellezi Fotó: AFP/Donal Husni
Frissült a WHO potenciálisan világjárványt okozó betegségek listája. Egy új, eddig nem látott betegség előretörésé prognosztizálja a szervezet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) R&D Blueprint-nek (Kutatás-Fejlesztés Tervezet) nevezi azt a programot, amelynek a célja, meghatározni, melyek azok a betegségek, amelyek a legnagyobb problémát jelentik a világban. Az ezekről készült úgynevezett elsőbbségi listát immár harmadszor tették közzé. A WHO egy olyan globális stratégiát fejlesztett ki, amellyel meghatározható, melyek azok a betegségek és kórokozók, amelyeknek felderítése és az ellenük való védekezési módszerek, gyógyszerek, vakcinák kifejlesztése elsőbbséget kell, hogy élvezzen. A program segít meghatározni, mely betegségek jelentenek járványveszélyt, melyek ellen nincs vagy nem kielégítő a védekezési lehetőség.

A listát rendszeres időközönként felülvizsgálja a WHO, és a nemzetközi epidemiológiai adatok alapján frissíti. 2017 januárjában a Zika-vírus és az SFTS-szindróma (kullancsok okozta, magas lázzal járó betegség) volt a két új belépő. Most, 2018 február elején ismét felülvizsgálták a kórlistát. Ez alapján a WHO azt javasolja, hogy a következő betegségek esetében fokozzák a kutatási és fejlesztési tevékenységet a közegészségügyi szervezetek:

A Krími-Kongói vérzéses láz

Már Európát is elérte, ez belső vérzéssel, veseleállással jár és halállal végződik.

Ebola- és Marburg-vírus, Lassa-láz

A vérzéses lázra jellemző tünetek, mint a hasmenés, hányás, fokozott vérzékenység, végül többszervi elégtelenség és keringési sokk alakul ki. A Marburg-vírus a természetben barlanglakó, gyümölcsevő denevérekben él, főként a nílusi repülőkutyában, a denevérekből néha majmokra vagy emberekre is átterjed a fertőzés. Kezelése nem megoldott, specifikus terápia nem áll rendelkezésre. A Lassa-láz mellkasi fájdalmat, testszerte érzett fájdalmat és hányást okoz. Ha a betegség halállal végződik, az általában keringési elégtelenség (sokk) következménye. Patkányoktól származik, de emberről emberre is terjed.

SARS- és MERS-vírus

A SARS súlyos akut légzési eredetű szindróma, amely atípusos tüdőgyulladás. A MERS, a közel-keleti légúti koronavírus. Eredetileg denevérektől eredhet, de az ember a tevén keresztül fertőződött meg.

Fotó: AFP/CDC/BSIP

Fotó: AFP/CDC/BSIP

Nipah és Henipa vírusok

Ezek állatokról terjedtek át emberre. A Nipah-vírus a jelek szerint könnyebben fertőzi meg az embert, mint a Hendra-vírus, ráadásul emberről emberre is terjed. A kórokozó, amelynek szintén a gyümölcsdenevér az eredeti "gazdája", agyvelőgyulladást, agyödémát és akut légzőszervi elégtelenséget okoz.

Rift-völgyi láz

Szintén állatoktól származó vírusos betegség. Enyhe lefolyás esetén láz, izomfájdalom és fejfájás léphet fel. Súlyos lefolyás esetén a fertőzést követő harmadik héten látásvesztés, az agymegfertőződése miatti súlyos fejfájás és zavarodottság, valamint vérzés és májproblémák jelentkeznek.

Zika-vírus

Főleg magzatokra veszélyes, kisfejűséget okoz.

X-kór

A nyolcadik helyen egy olyan betegség szerepel - ezt jelölik X-szel - amelyet egy, még nem ismert vírus okozhat, és komoly nemzetközi járvány lehet belőle. Az X-kór tulajdonképpen egyelőre nem létezik, tudományos szemszögből nézve az ,,ismert ismeretlen”, az esemény, amiről nem tudni, hogy pontosan mikor, hol és milyen formában, de nagy valószínűséggel be fog következni. Lehet egy idáig teljesen ismeretlen vírus, ami az állatvilágból átugrik az emberekre, lehet egy mesterséges, katonai, biotechnológiai fejlesztés, ami elszabadul, lehet ismert kórokozók mutációja, egyesülése, vagy akár összehangolt terrortámadás eredménye. A WHO azért rakta fel a listára az X-kórt, hogy figyelmeztesse a világ kormányait, erre a megjósolhatatlan esetre is fel kell készülni.

A listán szereplő nyolc betegség nem jelent rangsort, nem törekszik teljességre és nem tartalmazza a következő járvány okait.

Az R&D Blueprint azonban keres olyan kutatás-fejlesztési megoldásokat, amelyek amennyire lehetséges, alkalmazhatók egy ismeretlen betegség esetében is. Bár megfontolták néhány más kór felvételét is a listára, de ezek azok, amelyek a legfőbb fenyegetést jelentik a közösségek számára, és további kutatásokat, fejlesztéseket igényelnek, beleértve a felderítéseket, diagnosztizálásokat.

A szakértők megjegyezték, a listán szereplő, de sok más betegség esetében is a jobb diagnosztizálás a legfontosabb teendő. A már létező orvosságok, vakcinák fejlesztése szükséges jónéhány olyan betegség esetében is, amely nem szerepel a listán. Bármilyen kórokozót fel lehet venni a Blueprint listára, nem csak vírusokat. Arra vonatkozólag is szükségesek kutatások, milyen népesség körében, hogyan terjednek a járványok. Azt is fel kell mérni, milyen ellenintézkedések lehetségesek a korokozó családok ellen. Különösen megfontolandó, hogy a felsorolt betegségek hogyan jelennek meg olyan populációk között, mint a menekültek, országokon belül áthelyezett lakosság, vagy katasztrófák túlélői.

One Health
A WHO-nak egy másik programja, a One Health, amely több tudomány művelőinek tevékenységét fogja össze. Ez az állatok betegségeit kutatja és fejleszti a védekezési lehetőségeket, ezáltal egyrészt megakadályozza azt, hogy ezek emberre is átterjedjenek, másrészt növeli az élelmiszer biztonságot.

Szerző

Minden napra egy program

Publikálás dátuma
2018.03.19. 06:07
Visszaadnák a főváros és az itt élők szabadságát. FOTÓ: Tóth Gergő

Korrupcióellenes ügyészség felállítása, a tisztességtelenül szerzett közvagyon visszavétele, oligarcha-, és offshore pénzek megadóztatása, a trafikokról és az állami földek igazságtalan újraosztásáról szóló törvény megsemmisítése: ezekről döntött vasárnap Karácsony Gergely árnyékkormánya, amely elsőként arról készített intézkedési tervet, hogyan veszik vissza a közpénzből létrejött fideszes magánvagyonokat, s állják útját a korrupciónak.

Az MSZP-Párbeszéd kormányfő-jelöltje szerint két fontos lépés áll előttük: a múlt rendbetétele és a tisztességes kormányzás feltételeinek megteremtése. Ezért kormányra kerülve elsőként létrehoznak egy korrupcióellenes ügyészséget, s csatlakoznak az Európia Antikorrupciós Ügyészséghez. - Nagyon sokan hitetlenkedve fogadják azt a vállalásunkat, hogy a közvagyonból tisztességtelenül megszerzett hatalmas magánvagyonokat vissza kell szerezni, de erre vannak törvényes jogi eszközök, és nemzetközi példák - mondta Karácsony Gergely, aki szerint nem is kell olyan messzire tekinteni, hiszen Romániában ez a szervezet éve óta működik. Olyan antikorrupciós intézkedéscsomagot fogadnának el, amely a mindenkori kormányokat is kötelezné a tisztességes és átlátható működésre, például minden állami szerződés csak akkor léphetne hatályba, ha előtte azt nyilvánosságra hoznák, az azt megelőző eljárás részleteivel együtt.

Kaltenbach Jenő jogászprofesszor - akit Karácsony az antikorrupciós ügyészég működési feltételrendszerének kidolgozására kért fel - arról beszélt, hogy becslések szerint Magyarországon a korrupcióval "érintett" összeg évente mintegy 500 milliárd forint, vagyis nagyjából az éves EU-támogatásunk fele. A korrupciós világranglistán a 47. helytől a 67.-re zuhantunk vissza az Orbán-kormány alatt. Azt ígérte, hogy a direkt túlárazott közbeszerzési szerződéseket független szakemberekkel vizsgáltatják majd át, s szankciókat hoznak azok ellen, akik ilyen módon szerezték a vagyonukat. Így lehet visszaszerezni azokat a pénzeket, amelyeket tisztességtelenül szereztek meg - mondta.

Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője pontokba szedte azokat az intézkedéseket, amelyek az antikorrupciós ügyészség felállításán, a vagyonelkobzáson, vagyonvisszaszerzésen túl kormányzati többséggel vagy az országgyűlés feles többségével az elsők között bevezethetők. Szavai szerint újraindítják a vagyonosodási vizsgálatokat és szigorítják a vagyonnyilatkozati rendszert. Megsemmisítik a célzottan megszavazott "lex"-eket, például a trafikoknál az eredeti állapotot állítanák vissza, az állami földek igazságtalan újraosztásánál a fideszes oligarchák és spekulánsok földszerzését bírálnák felül.

Bevezetik az úgynevezett "oligarcha adót", amely kimondaná, hogy a szinte kizárólag költségvetési - magyar és uniós forrásból - létrehozott és működtetett, egymilliárd forintos bevétel feletti nagyvállalkozások nyereségét 75 százalékos különadó terhelné. A letelepedési kötvénybizniszt megszüntetnék, az üzletben érdekelt cégek nyereségének háromnegyedét visszaterelnék a közös kasszába. Újra bevezetik az offshore adót, amelyet a Fidesz - szavai szerint talán nem véletlenül - az első intézkedései között törölt el: az ilyen cégek esetében a forrásvagyonra harminc százalékos különadót vetnek ki, hogy ne érje meg Magyarországról elvinni a pénzt.

Szombaton a Változás Szövetsége (MSZP-Párbeszéd) bemutatta Szabad Budapestet most! című programját is. A terveket ismertető fővárosi képviselő, Horváth Csaba (MSZP) azt emelte ki, a Fidesz célja a tanácsrendszer visszaállítása, az önkormányzatok megfosztása maradék önállóságuktól. A Változás Szövetsége viszont szabad Budapestet akar, szabad polgárokkal. Ehhez vissza kell adni az elvont forrásokat, ezért kormányváltás után minden itt befizetett 10 forint adóból egy forintot Budapesten hagynának.

Az MSZP budapesti elnöke, Kunhalmi Ágnes arról beszélt, nem lesz semmi gond, ha az LMP-vel meg tudnak állapodni. Kapcsolatukat, Szél Bernadett LMP-társelnököt idézve, ő is sorsközösségnek nevezte: „Ha Budapesten 5-6 jelöltjüket visszaléptetik, végleg eltakarítjuk a Fideszt a fővárosból” – jelentette ki.

Komáromi Zoltán a főváros egészségügyi ellátottságáról elmondta: 66 ezer embernek megoldatlan a fogászati kezelése, az érsebészeti ellátás gyakorlatilag összeomlott, 21 betöltetlen háziorvosi praxis van, diagnosztikai vizsgálatokra 3-4 hónapot kell várni. Komáromi szerint kormányra kerülve és a kerületekkel együttműködve hónapok alatt tudnák rendezni a problémákat.

Az MSZP elnöke az elmúlt két fideszes kormányzati ciklust az elvesztegetett nyolc évként jellemezte: miközben ömlöttek az uniós források az országba, a főváros ezekből nem tudott profitálni. Molnár Gyula szerint e tekintetben a józan paraszti észből az utóbbi érvényesült igazán.

Karácsony Gergely, a Változás Szövetsége miniszterelnök-jelöltje a vidékkel való szembenállás helyett a vidékkel való megállapodást ajánlotta, hogy a főváros ismét magával tudja húzni az ország többi részét.

Kampánymorzsák
• A közszolgálati tévé nem tartotta be a választási eljárással kapcsolatos esélyegyenlőségi elvet, 2018. február 28. és március 13. között csak fideszes politikusokat szólaltattak meg az M1 reggeli műsorában. Ezért a Nemzeti Választási Bizottság 1 millió forintra bírságolta az állami tévét.
• A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet egyik ügyfele kifogást nyújtott be a határzárat bontó ellenzéki politikusokat hamisan ábrázoló fideszes plakát miatt. Az Nemzeti Választási Bizottság kimondta: jelöltek, pártok közszereplőkről szóló hazudozását megilleti a szólásszabadság védelme, az nem jogsértő.
• A Közös Ország Mozgalom felmérése szerint toronymagasan vezet a Fidesz jelöltje a salgótarjáni Nógrád 1-es választókörzetben. Ha az ellenzéki jelöltek visszalépnének a LMP-s Dömsödi Gábor javára, 44 százalékos eredménnyel ő tudná leginkább megszorongatni a 63 százalékon álló Becsó Károlyt.
• Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője szerint kétlépcsős együttműködésre készülhet a baloldal és a Jobbik, az összefogás az LMP közreműködésével jöhet létre. Morvai e forgatókönyv leállítására szólította fel Vona Gábort.
• Hétfőn 16 óráig kell megválasztani az országgyűlési választások szavazatszámláló bizottságainak három tagját és a szükséges számú póttagokat a helyi választási iroda javaslatára. A Nemzeti Választási Iroda a héten postázza azoknak a külföldön élő magyar választóknak a szavazási levélcsomagját, akik levélben voksolhatnak április 8-án. A választási bizottságok az ország mind a 106 egyéni választókerületében kijelölték azokat a szavazóköröket, amelyek fogadják majd az átjelentkezők és a külképviseleteken voksolók szavazatait.

Szerző

Minden napra egy program

Publikálás dátuma
2018.03.19. 06:07
Visszaadnák a főváros és az itt élők szabadságát. FOTÓ: Tóth Gergő

Korrupcióellenes ügyészség felállítása, a tisztességtelenül szerzett közvagyon visszavétele, oligarcha-, és offshore pénzek megadóztatása, a trafikokról és az állami földek igazságtalan újraosztásáról szóló törvény megsemmisítése: ezekről döntött vasárnap Karácsony Gergely árnyékkormánya, amely elsőként arról készített intézkedési tervet, hogyan veszik vissza a közpénzből létrejött fideszes magánvagyonokat, s állják útját a korrupciónak.

Az MSZP-Párbeszéd kormányfő-jelöltje szerint két fontos lépés áll előttük: a múlt rendbetétele és a tisztességes kormányzás feltételeinek megteremtése. Ezért kormányra kerülve elsőként létrehoznak egy korrupcióellenes ügyészséget, s csatlakoznak az Európia Antikorrupciós Ügyészséghez. - Nagyon sokan hitetlenkedve fogadják azt a vállalásunkat, hogy a közvagyonból tisztességtelenül megszerzett hatalmas magánvagyonokat vissza kell szerezni, de erre vannak törvényes jogi eszközök, és nemzetközi példák - mondta Karácsony Gergely, aki szerint nem is kell olyan messzire tekinteni, hiszen Romániában ez a szervezet éve óta működik. Olyan antikorrupciós intézkedéscsomagot fogadnának el, amely a mindenkori kormányokat is kötelezné a tisztességes és átlátható működésre, például minden állami szerződés csak akkor léphetne hatályba, ha előtte azt nyilvánosságra hoznák, az azt megelőző eljárás részleteivel együtt.

Kaltenbach Jenő jogászprofesszor - akit Karácsony az antikorrupciós ügyészég működési feltételrendszerének kidolgozására kért fel - arról beszélt, hogy becslések szerint Magyarországon a korrupcióval "érintett" összeg évente mintegy 500 milliárd forint, vagyis nagyjából az éves EU-támogatásunk fele. A korrupciós világranglistán a 47. helytől a 67.-re zuhantunk vissza az Orbán-kormány alatt. Azt ígérte, hogy a direkt túlárazott közbeszerzési szerződéseket független szakemberekkel vizsgáltatják majd át, s szankciókat hoznak azok ellen, akik ilyen módon szerezték a vagyonukat. Így lehet visszaszerezni azokat a pénzeket, amelyeket tisztességtelenül szereztek meg - mondta.

Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője pontokba szedte azokat az intézkedéseket, amelyek az antikorrupciós ügyészség felállításán, a vagyonelkobzáson, vagyonvisszaszerzésen túl kormányzati többséggel vagy az országgyűlés feles többségével az elsők között bevezethetők. Szavai szerint újraindítják a vagyonosodási vizsgálatokat és szigorítják a vagyonnyilatkozati rendszert. Megsemmisítik a célzottan megszavazott "lex"-eket, például a trafikoknál az eredeti állapotot állítanák vissza, az állami földek igazságtalan újraosztásánál a fideszes oligarchák és spekulánsok földszerzését bírálnák felül.

Bevezetik az úgynevezett "oligarcha adót", amely kimondaná, hogy a szinte kizárólag költségvetési - magyar és uniós forrásból - létrehozott és működtetett, egymilliárd forintos bevétel feletti nagyvállalkozások nyereségét 75 százalékos különadó terhelné. A letelepedési kötvénybizniszt megszüntetnék, az üzletben érdekelt cégek nyereségének háromnegyedét visszaterelnék a közös kasszába. Újra bevezetik az offshore adót, amelyet a Fidesz - szavai szerint talán nem véletlenül - az első intézkedései között törölt el: az ilyen cégek esetében a forrásvagyonra harminc százalékos különadót vetnek ki, hogy ne érje meg Magyarországról elvinni a pénzt.

Szombaton a Változás Szövetsége (MSZP-Párbeszéd) bemutatta Szabad Budapestet most! című programját is. A terveket ismertető fővárosi képviselő, Horváth Csaba (MSZP) azt emelte ki, a Fidesz célja a tanácsrendszer visszaállítása, az önkormányzatok megfosztása maradék önállóságuktól. A Változás Szövetsége viszont szabad Budapestet akar, szabad polgárokkal. Ehhez vissza kell adni az elvont forrásokat, ezért kormányváltás után minden itt befizetett 10 forint adóból egy forintot Budapesten hagynának.

Az MSZP budapesti elnöke, Kunhalmi Ágnes arról beszélt, nem lesz semmi gond, ha az LMP-vel meg tudnak állapodni. Kapcsolatukat, Szél Bernadett LMP-társelnököt idézve, ő is sorsközösségnek nevezte: „Ha Budapesten 5-6 jelöltjüket visszaléptetik, végleg eltakarítjuk a Fideszt a fővárosból” – jelentette ki.

Komáromi Zoltán a főváros egészségügyi ellátottságáról elmondta: 66 ezer embernek megoldatlan a fogászati kezelése, az érsebészeti ellátás gyakorlatilag összeomlott, 21 betöltetlen háziorvosi praxis van, diagnosztikai vizsgálatokra 3-4 hónapot kell várni. Komáromi szerint kormányra kerülve és a kerületekkel együttműködve hónapok alatt tudnák rendezni a problémákat.

Az MSZP elnöke az elmúlt két fideszes kormányzati ciklust az elvesztegetett nyolc évként jellemezte: miközben ömlöttek az uniós források az országba, a főváros ezekből nem tudott profitálni. Molnár Gyula szerint e tekintetben a józan paraszti észből az utóbbi érvényesült igazán.

Karácsony Gergely, a Változás Szövetsége miniszterelnök-jelöltje a vidékkel való szembenállás helyett a vidékkel való megállapodást ajánlotta, hogy a főváros ismét magával tudja húzni az ország többi részét.

Kampánymorzsák
• A közszolgálati tévé nem tartotta be a választási eljárással kapcsolatos esélyegyenlőségi elvet, 2018. február 28. és március 13. között csak fideszes politikusokat szólaltattak meg az M1 reggeli műsorában. Ezért a Nemzeti Választási Bizottság 1 millió forintra bírságolta az állami tévét.
• A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet egyik ügyfele kifogást nyújtott be a határzárat bontó ellenzéki politikusokat hamisan ábrázoló fideszes plakát miatt. Az Nemzeti Választási Bizottság kimondta: jelöltek, pártok közszereplőkről szóló hazudozását megilleti a szólásszabadság védelme, az nem jogsértő.
• A Közös Ország Mozgalom felmérése szerint toronymagasan vezet a Fidesz jelöltje a salgótarjáni Nógrád 1-es választókörzetben. Ha az ellenzéki jelöltek visszalépnének a LMP-s Dömsödi Gábor javára, 44 százalékos eredménnyel ő tudná leginkább megszorongatni a 63 százalékon álló Becsó Károlyt.
• Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője szerint kétlépcsős együttműködésre készülhet a baloldal és a Jobbik, az összefogás az LMP közreműködésével jöhet létre. Morvai e forgatókönyv leállítására szólította fel Vona Gábort.
• Hétfőn 16 óráig kell megválasztani az országgyűlési választások szavazatszámláló bizottságainak három tagját és a szükséges számú póttagokat a helyi választási iroda javaslatára. A Nemzeti Választási Iroda a héten postázza azoknak a külföldön élő magyar választóknak a szavazási levélcsomagját, akik levélben voksolhatnak április 8-án. A választási bizottságok az ország mind a 106 egyéni választókerületében kijelölték azokat a szavazóköröket, amelyek fogadják majd az átjelentkezők és a külképviseleteken voksolók szavazatait.

Szerző