Varga Péter;

vírus;WHO;világjárvány;láz;

2018-03-19 06:40:00

Világjárványra figyelmeztet a WHO

Frissült a WHO potenciálisan világjárványt okozó betegségek listája. Egy új, eddig nem látott betegség előretörésé prognosztizálja a szervezet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) R&D Blueprint-nek (Kutatás-Fejlesztés Tervezet) nevezi azt a programot, amelynek a célja, meghatározni, melyek azok a betegségek, amelyek a legnagyobb problémát jelentik a világban. Az ezekről készült úgynevezett elsőbbségi listát immár harmadszor tették közzé. A WHO egy olyan globális stratégiát fejlesztett ki, amellyel meghatározható, melyek azok a betegségek és kórokozók, amelyeknek felderítése és az ellenük való védekezési módszerek, gyógyszerek, vakcinák kifejlesztése elsőbbséget kell, hogy élvezzen. A program segít meghatározni, mely betegségek jelentenek járványveszélyt, melyek ellen nincs vagy nem kielégítő a védekezési lehetőség.

A listát rendszeres időközönként felülvizsgálja a WHO, és a nemzetközi epidemiológiai adatok alapján frissíti. 2017 januárjában a Zika-vírus és az SFTS-szindróma (kullancsok okozta, magas lázzal járó betegség) volt a két új belépő. Most, 2018 február elején ismét felülvizsgálták a kórlistát. Ez alapján a WHO azt javasolja, hogy a következő betegségek esetében fokozzák a kutatási és fejlesztési tevékenységet a közegészségügyi szervezetek:

A Krími-Kongói vérzéses láz

Már Európát is elérte, ez belső vérzéssel, veseleállással jár és halállal végződik.

Ebola- és Marburg-vírus, Lassa-láz

A vérzéses lázra jellemző tünetek, mint a hasmenés, hányás, fokozott vérzékenység, végül többszervi elégtelenség és keringési sokk alakul ki. A Marburg-vírus a természetben barlanglakó, gyümölcsevő denevérekben él, főként a nílusi repülőkutyában, a denevérekből néha majmokra vagy emberekre is átterjed a fertőzés. Kezelése nem megoldott, specifikus terápia nem áll rendelkezésre. A Lassa-láz mellkasi fájdalmat, testszerte érzett fájdalmat és hányást okoz. Ha a betegség halállal végződik, az általában keringési elégtelenség (sokk) következménye. Patkányoktól származik, de emberről emberre is terjed.

SARS- és MERS-vírus

A SARS súlyos akut légzési eredetű szindróma, amely atípusos tüdőgyulladás. A MERS, a közel-keleti légúti koronavírus. Eredetileg denevérektől eredhet, de az ember a tevén keresztül fertőződött meg.

Nipah és Henipa vírusok

Ezek állatokról terjedtek át emberre. A Nipah-vírus a jelek szerint könnyebben fertőzi meg az embert, mint a Hendra-vírus, ráadásul emberről emberre is terjed. A kórokozó, amelynek szintén a gyümölcsdenevér az eredeti "gazdája", agyvelőgyulladást, agyödémát és akut légzőszervi elégtelenséget okoz.

Rift-völgyi láz

Szintén állatoktól származó vírusos betegség. Enyhe lefolyás esetén láz, izomfájdalom és fejfájás léphet fel. Súlyos lefolyás esetén a fertőzést követő harmadik héten látásvesztés, az agymegfertőződése miatti súlyos fejfájás és zavarodottság, valamint vérzés és májproblémák jelentkeznek.

Zika-vírus

Főleg magzatokra veszélyes, kisfejűséget okoz.

X-kór

A nyolcadik helyen egy olyan betegség szerepel - ezt jelölik X-szel - amelyet egy, még nem ismert vírus okozhat, és komoly nemzetközi járvány lehet belőle. Az X-kór tulajdonképpen egyelőre nem létezik, tudományos szemszögből nézve az ,,ismert ismeretlen”, az esemény, amiről nem tudni, hogy pontosan mikor, hol és milyen formában, de nagy valószínűséggel be fog következni. Lehet egy idáig teljesen ismeretlen vírus, ami az állatvilágból átugrik az emberekre, lehet egy mesterséges, katonai, biotechnológiai fejlesztés, ami elszabadul, lehet ismert kórokozók mutációja, egyesülése, vagy akár összehangolt terrortámadás eredménye. A WHO azért rakta fel a listára az X-kórt, hogy figyelmeztesse a világ kormányait, erre a megjósolhatatlan esetre is fel kell készülni.

A listán szereplő nyolc betegség nem jelent rangsort, nem törekszik teljességre és nem tartalmazza a következő járvány okait.

Az R&D Blueprint azonban keres olyan kutatás-fejlesztési megoldásokat, amelyek amennyire lehetséges, alkalmazhatók egy ismeretlen betegség esetében is. Bár megfontolták néhány más kór felvételét is a listára, de ezek azok, amelyek a legfőbb fenyegetést jelentik a közösségek számára, és további kutatásokat, fejlesztéseket igényelnek, beleértve a felderítéseket, diagnosztizálásokat.

A szakértők megjegyezték, a listán szereplő, de sok más betegség esetében is a jobb diagnosztizálás a legfontosabb teendő. A már létező orvosságok, vakcinák fejlesztése szükséges jónéhány olyan betegség esetében is, amely nem szerepel a listán. Bármilyen kórokozót fel lehet venni a Blueprint listára, nem csak vírusokat. Arra vonatkozólag is szükségesek kutatások, milyen népesség körében, hogyan terjednek a járványok. Azt is fel kell mérni, milyen ellenintézkedések lehetségesek a korokozó családok ellen. Különösen megfontolandó, hogy a felsorolt betegségek hogyan jelennek meg olyan populációk között, mint a menekültek, országokon belül áthelyezett lakosság, vagy katasztrófák túlélői.