Senki sincs biztonságban a Fehér Házban

Publikálás dátuma
2018.03.19. 06:32
Fotó: AFP
Hullanak a fejek, és további személycserék terveiről suttognak a Fehér Házban, bár hivatalosan semmi ilyesmi nincs napirenden.

John Kelly, az amerikai elnöki adminisztráció vezetője igyekezett biztosítani az állásukért aggódókat, hogy pillanatnyilag nincs veszélyben a hivatali pozíciójuk. E megnyugtatónak szánt szavak erejét némileg csökkenti, hogy Kellyről is rebesgetik, Donald Trump hamarosan kirúghatja. Sarah Huckabee Sanders fehér házi szóvivőnő is csak annyit mert határozottan állítani, hogy „jelenleg nem várhatóak azonnali személyi változások”.

Trump hivatalviselésének valamivel több, mint első egy éve alatt a korábbi elnökök idején megszokotthoz képest sokkal nagyobb volt a személyzeti mozgás a kormányzati apparátusban, akár közvetlenül a Fehér Ház stábját, akár szélesebb értelemben a kormányzati hivatalok és ügynökségek összességét nézzük. Az elmúlt napokban azonban felgyorsultak a fejlemények.

Az elnök még tavaly májusban megszabadult James Comey FBI-igazgatótótól, aki nem volt hajlandó „leszállni” Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadóról és az orosz kapcsolat szálainak kibogozásáról. Ezzel egyébként Trump házhoz ment egy újabb pofonért, mert az igazságügyi tárca különleges ügyészként megbízta ugyanezen kérdések felderítésével Robert Muellert, a Szövetségi Nyomozó Hivatal volt vezetőjét, aki azóta is folytatja vizsgálódásait.

Comey egykori jobbkezét, a volt főnöke mellett mindenben következetesen kiálló Andrew McCabe korábbi FBI-igazgatóhelyettest azonban csak most, két nappal nyugdíjjogosultságának a megszerzése előtt mentette fel Jeff Sessions igazságügyi miniszter. Donald Trumpnak így felhőtlenül boldog szombat reggele volt: Twitter-üzenetben lelkendezett, hogy McCabe kirúgása „a demokrácia diadala”.

A minap az elnök útilaput kötött Rex Tillerson külügyminiszter lábára. Az Exxon olajipari óriáscég volt főnökének – azon az előnyén túl, hogy üzletemberként korábban jól szót tudott érteni az oroszokkal – megvolt az a hátránya, hogy az elnöktől eltérő nézeteket vallott több világpolitikai kérdésben – szakértők szerint ő próbált lenni a „csitító” a harcias Trump mellett, elkövette viszont azt a hibát, hogy háta mögött lefajankózta Trumpot.

Tillerson helyére Mike Pompeo került, aki eddig a CIA élén állt, és ebbéli minőségében minden reggel tájékoztatta az elnököt azokról a hírszerzési értesülésekről, amelyekről feltétlenül tudnia kell. Az amerikai diplomácia új vezetője - washingtoni értékelések szerint - Trumphoz mindenben igazodó „héja” lett. Pompeo eddigi pozíciójába, a Központi Hírszerző Ügynökség élére pedig azt a nagymamamosolyú Gina Haspel eddigi CIA-igazgatóhelyettest jelöli Donald Trump, aki – rácáfolva a „törékeny nő” imázsára – a terroristák elleni háború első titkos CIA-börtönét irányította Thaiföldön, és – igaz, felsőbb utasításra – az ő felügyelete alatt alkalmazták először a „vízbefojtást szimuláló” kihallgatási módszert az elfogott dzsihádisták megtörése érdekében.

Most az hírlik, hogy Herbert R. McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó is Tillerson sorsára juthat hamarosan – állítólag egy követ fújt a menesztett külügyminiszterrel, és John Kelly fehér házi stábfőnökkel sem tudott jól kijönni.

De a biztonság- és külpolitikai vonalon kívül is vannak fontos személyi mozgások. Az acél- és az alumíniumimportra Trump által elrendelt vámmal nem értett egyet, ezért távozott Gary Cohn, a Fehér Ház gazdasági tanácsadója. Utóda az a Larry Kudlow lesz, aki ugyan szintén helytelennek tartja az ilyen vámokat, de ebből nem csinál magának gondot, elvállalta az állást, mondván, Trump adócsökkentése viszont nagyszerű dolog.

Eközben sok amerikai várja érdeklődéssel március 25-ikét, amikor is a CBS tévéhálózat interjút kíván sugározni Stepahie Clifford volt pornósztárral – ismertebb nevén Stormy, vagyis Viharos Daniels -, aki saját állítása szerint korábban Trump szeretője volt. Mint kiderült, Michael Cohen, Trump személyes ügyvédje nem sokkal a 2016-os elnökválasztás előtt 130 ezer dollárt fizetett neki hallgatása fejében. Mikor ez kitudódott, Cohen szemrebbenés nélkül azt állította, hogy ezt a pénzt saját zsebből, az elnök tudta nélkül fizette ki. Akárhogyan is, Clifford azóta húsz alkalommal megszegte hallgatási fogadalmát – feltéve, ha valóban fennáll a hallgatási kötelezettsége, amiről most heves jogviták folynak.

Elesett Afrin, győzött Erdogan

Publikálás dátuma
2018.03.19. 06:31
Volt IS-tagok is a török erők által támogatott milicisták közé vegyültek Fotó: AFP
Bevonult a török hadsereg a hét hete ostromlott Afrinba. A szíriai kurdok elleni harcban Erdogan seregét szélsőséges iszlamisták segítik.

Pincékbe és más háborús rejtekhelyekre menekültek a szíriai Afrin város kurd lakói a vasárnap reggel bevonuló török hadsereg és iszlamista szövetségesei elől, tudósított a francia AFP hírügynökség. Az észak-szíriai kurd település bevételét maga Recep Tayyip Erdogan jelentette be. „A török katonaság által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg reggel 8 óra 30 perckor átvette a teljes irányítást a városközpont felett” – jelentette ki. Csakhogy a kurdok nemzetközi, főképp brit szimpatizánsai felé közvetítő Save Kobane Facebook oldal szerint a helyi szövetségesek zömében iszlamista fegyveres csoportok, nem úgynevezett mérsékelt lázadók, soraikban a szétvert Iszlám Állam (IS) el nem menekült harcosai is jelen vannak. A Törökország által január 20-án indított Olajág elnevezésű hadművelet során a londoni székhelyű Emberi Jogok Szíria Megfigyelő Központja adatai szerint a térségből 200 ezer menekült el.

Erdogan annak ellenére indította el először a légicsapásokat, majd a szárazföldi hadműveletet is a szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) ellen, hogy a kurd milíciát az Egyesült Államok támogatja és az IS elleni háborúban az amerikai vezetésű katonai koalíció legfőbb szövetségese volt. Ankara azonban (a világon egyedüliként) terrorcsoportnak minősítette a YPG-t, az IS ellen egyébként ugyancsak harcoló törökországi Kurd Munkáspárt (PKK) terrorszervezet szíriai leágazásának tartja. Erdogan valójában nem a terrorizmus ellen harcol, hanem csírájában szeretne elfojtani minden esetleges kurd függetlenségi és államalapítási törekvést, Afrin és a térség katonai megszállásával pedig a kurdok által a terrorizmus elleni harc során a kalifátus felügyelete alól felszabadított, illetve a háború során mindvégig megvédett területek egyesítését próbálja megakadályozni.

A törökök helyi szövetségesei is közleményben jelentették be az afrini győzelmet. A szövetséges szíriai arab milíciáktól a helyi kurd lakosság még inkább fél, mint a török hadseregtől, az utóbbi napokban a menekülés ezért is öltött tömeges méreteket. A nemzetközi szervezetek is újabb humanitárius tragédiától tartanak.

A Save Kobane oldalon a brit Jamie Janson a kurdok mellett harcoló önkéntesek nevében próbál a világ lelkiismeretére hatni, segítséget, támogatást kérve a török ostrom alá vont szíriai kurdok számára. Janson kiemeli, hogy Afrin és Rojava a megszállás és a zsarnokság ellen harcol.

„Ma Erdogan azt próbálja megtenni, amit a Daesh-beli – Daesh az Iszlám Állam arab neve- barátainak nem sikerült: lerombolni a Rojavában felépített társadalmat és vele együtt az itt élők reményeit is. „Miközben Szíria más részeit lerombolta a polgárháború, az észak-szíriai kurd területek, a kurd „állam”, Rojava lakói valóságos csodát valósítottak meg, felépítettek egy demokratikus, pluralista, multietnikus társadalmat, ahol a nőknek is kulcsszerepük van a vezetés minden szintjén. Egy olyan modellt tettek működőképessé, amely az egész Közel-Keletnek reményt ad arra, hogy lehet békében élni a soknemzetiségű, sokvallású területeken is, állítja a brit önkéntes. Janson hangsúlyozza, hogy a kurd autonóm területek, Rojava elleni török invázió illegális, a török csapatok háborús bűnt követnek el, helyi segítőik a legszélsőségesebb iszlamisták, köztük volt IS-harcosok. „Ha a világ nem tesz semmit Rojava lakóiért, akik annyi mindent feláldoztak azért, hogy megvédjék a világot az iszlamista terrorizmustól, hallgatásával egy iszlám állam újjáélesztéséhez nyújt segítséget Erdogannak és szövetségeseinek”, olvasható a kurdokkal szimpatizáló Facebook oldalon.

A világ azonban egyelőre hallgat. Törökországot sem a NATO, sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió, sem Oroszország nem próbálta megállítani. Visszafogott bírálatok ugyan hangzottak el, de annak a megfogalmazása, hogy Törökország katonai agressziót követ el egy független állam ellen, nem. Az IS elleni szíriai háború legfontosabb ereje, a YPG és a kurd lakosság nem kapott és nem kap támogatást korábbi szövetségeseitől. A hét hetes ostrom légicsapásai tönkretették a terület infrastruktúráját, több ezer ember halálát (török jelentések szerint több mint 3500 terrorista) és százezrek menekülését okozva. A kurd felügyeletű területen több menekülttábor működik, az Iszlám Állam elleni háború idején a kurdok befogadták a rászorulókat.

Tiltakoznak a németországi kurdok
Több mint 11 ezren vonultak utcára pénteken este, majd mintegy 15 ezren szombaton is Afrin végső ostroma előtti órákban a németországi Hannoverben az észak-szíriai török offenzíva ellen tiltakozva.
Az utóbbi hetekben több német városban került sor utcai demonstrációra az afrini török ostrom miatt.

Szerző

Putyin sima győzelme

Publikálás dátuma
2018.03.18. 20:36
Fotó: AFP/Nataliy Zemboska

Vlagyimir Putyin a szavazatok 73,9 százalékát szerezte meg az orosz elnökválasztáson. Ez derült ki a VTSIOM közvéleménykutató exitpoll felméréséből. A központi választási bizottság 21 százalékos feldolgozottság után közölt eredménye szerint ugyanakkor 71,9 százalékot kapott. Az esti órákig elsősorban a kelet-oroszországi körzetek eredményeit összesítették, ahol magyar idő szerint már kora hajnalban megkezdődött a voksolás. A második helyen a kommunista párti Pavel Grudinyin állt 15 százalékkal, az úgynevezett liberális demokrata Vlagyimir Zsirinovszkij pedig valószínűleg harmadik helyen végzett 7 százalékkal.

Ez azt jelenti, hogy az elnök népszerűbb, mint az előző, 2012-es voksolás alkalmával, amikor 63,6 százalékos eredményt ért el. Az eredmény távolról sem meglepő. Putyinnak ugyanis sikerült emelnie nimbuszát a krími beavatkozással, de legutóbb a Szkripal-ügy is az ő malmára hajtotta a vizet. A kettős ügynököt nemrégiben brit területen mérgezték meg, London nagyon valószínűnek tartja, hogy Moszkva állt az akció mögött.

A voksoláson 1300 külföldi megfigyelő volt jelen. Az ellenzéki Gólosz ügynökség munkatársai országszerte 2500 választási szabálytalanságról számoltak be, elsősorban Moszkvából, Szentpétervárról, illetve a dél-oroszországi Kransznodarból jelentettek ilyen eseteket. A belügyminisztérium 650 esetről tudott. Egyes választók neve többször is volt beregisztrálva, másutt nem az előírásoknak megfelelően zárták le az urnákat.

Putyin öröme azért nem lehet teljes, mert a részvétel alacsonyabb colt, mint hat éve: akkor 65,3 százaléknyian voksoltak, ezúttal azonban 63,7 százalék voksolt.

Szerző