gázár;rezsi;

Többé nem csökkenhet a gázár

A jelenlegi szabályok alapján soha többé nem csökkenhet a gázár – leginkább ez a következtetés vonható le a rezsidíjak „előkészítéséért” és részbeni megállapításáért felelős Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemrég közzétett, látszólag bonyolult fejtegetésből. Bár a közlemény okát nem jelölték meg, tény: az elmúlt három év során a - papíron kormányfüggetlen, feladata szerint rendre a lehető legalacsonyabb lakossági árért küzdő - közműhivatalt számos bírálat érte, mivel a nemzetközi olaj- és gáztőzsdék tartós feleződése-harmadolódása ellenére se javasolt lakossági díjcsökkentést.

A Fidesz és a közműhivatal váltig tagadja, hogy a nemzetközi gáztőzsdék összeomlása bárminemű mozgásteret nyitna a hazai lakossági gázárak csökkentésére. Ettől azonban az élet nem állt meg: az állami gáznagykereskedő, az MFGK az elmúlt évek során piaci áron, azaz egyre olcsóbban jutott hozzá a fűtőanyaghoz. Mivel ezt eladási áruk nem követte, a társaságnál óhatatlan extraprofit gyűlt fel. A Fidesz azonban ahelyett, hogy ezt a plusznyereséget továbbengedte volna a fogyasztóknak, inkább megpróbálta elrejteni. Mint arra tavaly az MSZP rávilágított, egy 2016-os szabály szerint az - ott felismerhetetlenül bonyolultan meghatározott - extrahasznot nyereség helyett „passzív elhatárolásként” kell elkönyvelni.

Most, mindössze egy héttel azután, hogy Lázár János kancelláriaminiszter megerősítette a rezsicsökkentési mozgástér hiányát, az Orbán-kabinet a választások napjára időzített, egyszeri, családonként 12 ezer forintos gázárkedvezményről határozott. Hogy ez mennyiben alapult MEKH-számításokon, ködös, mindenesetre a közműhivatal nem tiltakozott, sőt friss közleményükkel némi betekintést engedtek gázár-elképzeléseikbe. Ebben, két évvel a bevezetés után, felhívják a figyelmet az MFGK-nál gyűlő többlethaszonra, amit a MEKH „eltérésből származó eredménynek”, illetve „tartaléknak” nevez. Szerintük ez biztosítja, hogy „a forrásárak emelkedése esetén ne legyen szükség a lakossági végárak emelésére”. Miközben utalnak a nemzetközi gáztőzsdék kiszámíthatatlanságára, úgy fogalmaznak: a hazai lakossági végfelhasználói árak szintje „fix”, aminek legmagasabb mértékét a rezsicsökkentési törvény határozza meg. Majd hozzáfűzik: a mostani „téli rezsicsökkentés” összegét az MFGK-nál lévő passzív elhatárolásból biztosítják.

Az irat számos kérdést vet fel. Ha az árat a szakhivatal fixnek nevezi, miként kerülhetett sor mégis a „téli rezsicsökkentésre”. Azt se tudni, meddig gyűjtik a tartalékokat, ha a nemzetközi árak még három év után se lépik túl az általuk „elismert” mértéket. Mindazonáltal a közlésből az következik, hogy - mivel kétségkívül most se a tarifák csökkentek, csak a kormány biztosít a választásokra egy egyszeri lakossági gázszámlakedvezményt - a közműhivatal semmilyen módot nem lát a lakossági gázárcsökkentésre. (A nemzetközi gázárak amúgy az utóbbi hónapokban kissé emelkedtek, ami - legalábbis eddigi szakmai elképzeléseikből kiindulva - most pont nem indokolna árengedményt.) Nem ismert a viszonyítási alapnak tekinthető, "közepes" gázbeszerzési ár és nem közölték a már összegyűlt tartalék mértékét se. Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető kutatásai szerint az MFGK 2016-os mérlegében ez 50 milliárd forint, ami az átlagfogyasztásig egy azonnali 32 százalékos lakossági gázárcsökkentést tenne lehetővé. Ráadásul 2015-ben - még külön nem nyilvántartott - extrahaszonként szakértők szerint 85 milliárd gyűlt össze és – a kis drágulás ellenére – ez tavaly is további tízmilliárdokkal hízhatott.

A gázos tartalék tehát százmilliárdnál is többre rúghat. Ehhez képest számításaink szerint a 12 ezres gázkedvezmény forrásigénye csak mintegy 38 milliárd. Vagyis, bár a kormány – a MEKH látszólagos makacsságát úgymond legyőzve – most mégis átenged a lakosságnak a nemzetközi gázáresés hatásából, az a tényleges tartalék csupán töredéke. Ráadásul Lázár János forrásként a múlt heti kormányinfón a MEKH valamiféle negyvenmilliárdos kasszáját említette, aminek szakértők se létéről, se mértékéről nem hallottak. Szintén felvetődik: hová tűnt mára az a szabály, amit az energiahivatal a 2010 előtti nemzetközi áresések idején hangoztatott, miszerint a külföldi változások csak 9 hónapos késéssel gyűrűznek be hozzánk. A jelek szerint az Orbán-kabinet alatt erre sosem kerül sor.

Eme kérdéseink megválaszolását a MEKH azzal ütötte el, hogy honlapjukon minden "fontos" adat megtalálható. Arra viszont, hogy hol, már nem feleltek.