Tudomány;NASA;Kepler-űrtávcső;
2018-03-20 06:15:00
2009-ben bocsátotta földkörüli pályára a NASA a Kepler-távcsövet, hogy távoli csillagok körül keringő bolygókat fedezzenek fel vele. Mivel nem Föld körüli, hanem távoli Föld-követő (Nap körüli) pályára tervezték, nem volt kitéve a Föld zavaró hatásainak. Emiatt viszont elérhetetlenül messze van. A Hubble-űrtávcsővel ellentétben, amit ötször is felkerestek szervizküldetések során, a Keplert nem lehet feltankolni.
Máig több mint 2600 Naprendszeren kívüli bolygót azonosítottak segítségével, de most fogytán a meghajtó gáz, mindössze néhány hónapra való maradt a manőverezésekhez.
A NASA eredetileg 10 mérési kampányt tervezett, de a távcső már a 17. menetnél tart, és addig folytatja, amíg a tartalékai ezt lehetővé teszik. De nemcsak ez fogyasztja az üzemanyagot, hanem az is, hogy a távcső visszaküldje a Földre az üzeneteket.
Sok űrmissziónál az utolsó manőverekhez is kötelező üzemanyagot tartalékolni. Egy Föld körül keringő műholdnál gondoskodni kell róla, hogy ne ütközzön más űreszközökkel, vagy ne csapódjon be lakott területre. A NASA is inkább a Szaturnuszba vezette a Cassini űrszondát, nehogy a kontrollálatlan keringésével azt kockáztassa, hogy a bolygó egyik, potenciálisan életet hordozó holdjába csapódjon. A Kepler esetében nincs ilyen kockázat, így az utolsó erőtartalékait is a mérésre és az adattovábbításra fordíthatják.