Elvesztette önrészjellegét

Publikálás dátuma
2018.03.20. 06:04
BERUHÁZÁS - A munkával már rég végeztek, de azt továbbra sem tudni, hogy mi lesz a helybeliek által befizetett többletpénz sorsa
Több pénz jött össze a község csatornázására, mint amennyibe az valójában került. A lakosok mégsem kapnak vissza egyetlen fillért sem.
Mihályiné Opéczy Mária

Mihályiné Opéczy Mária

Hol van az emberek pénze? Erre az egyszerű kérdésre szeretne választ kapni a Tárnokon élő Mihályiné Opéczy Mária. A 77 éves nyugdíjas rendszerszervező mérnök, aki afféle egyszemélyes hadseregként öt éve küzd, hogy megtudja, hová lett a tárnokiak csatornaberuházásra befizetett önrésze.

Mihályiné irattartókba rendezett több száz oldalnyi dokumentuma mellett ülve kezdi a történetet: 2008-ban startolt el a térségben a csatorna kiépítése és egy, már meglévő szennyvíztisztító bővítése. Három település, Érd, Diósd és Tárnok fogott össze, közösen készítették elő a beruházást. Ahogyan az ilyenkor szokás, létrejöttek a feladat elvégzésére a víziközmű-társulatok, a lakosokat pedig arról tájékoztatták: noha az unió fizeti a beruházás nagy részét, és a költségekbe beszállnak az önkormányzatok, az ingatlantulajdonosoknak is kell önrészt fizetniük. Portánként 255 ezer forintra jött ki ez az összeg, ám annyi könnyítés volt még: akik akartak, kérhettek részletfizetést, valamint állami támogatást is, ami 189 ezer forintra mérsékelte a terhet.

– Fontos tudni, hogy ezt az összeget úgy számolták ki, hogy a teljes beruházásból az unió fizetett volna hetven százalékot és a lakosságra meg az önkormányzatra hárult volna harminc százalék önrész – magyarázza az asszony.

Ennek szerinte azért óriási a jelentősége, mert később többféle formában további állami segítséget kapott a beruházás. Volt például vissza nem térítendő támogatás és önerő-csökkentő pályázat is. Ezeknek köszönhetően pedig Mihályiné számításai szerint végül a lakosságra és az önkormányzatra eső önrész mértéke harminc százalékról kilenc százalék alá esett.

– Ha azonban a beruházás mindvégig változatlan összköltségéből nem harminc hanem csak kilenc százalékot kellett állni, akkor összességében több pénz állt rendelkezésre, mint amennyibe a fejlesztés került. Vagyis az embereknek visszajárna pénz – állítja az asszony. Mihályiné szerint egyébként ő maga nem csinált egyebet, minthogy a nyilvánosan elérhető adatokat egymás mellé állította, majd kérdéseket tett fel. Csakhogy, mondja, eddig senki nem tudta neki meggyőzően igazolni, hogy hiba lenne a számításában. A helyi önkormányzat ugyanakkor egyik internetes bejegyzése nyomán beperelte jó hírnév megsértése miatt – a pert végül elvesztette az önkormányzat, mert a bíróság szerint az asszony csak véleményt mondott, amit a helyhatóság vezetésének el kell tűrnie.

Az, hogy visszajár-e pénz a lakosoknak, azért is fontos kérdés, mert mind a mai napig vannak családok, amelyek nem tudták befizetni a rájuk jutó összeget, vagy annak egy részét, ezért több tucatnyi végrehajtási eljárás indult. Ezek egy része okafogyottá válna, ha kiderülne, hogy az érintetteknek nem is kellett volna annyit befizetniük, mint amennyit követelnek tőlük.

Mihályiné számításairól és állításairól megkérdeztük a települést 2006 óta vezető polgármestert, Szolnoki Gábort (Fidesz). A település vezetője fogadta is lapunkat, ám kérte annak rögzítését: „Az elhangzott beszélgetésünk tartalmából szerkesztett cikk nem polgármesteri nyilatkozat (…) megbeszélésünkön jelen ismereteim szerinti tájékoztató válaszokat adtam.”

A polgármester – aki az asszony „harcát” politikai akciónak tartja – azt mondja: a beruházás 2007-es indulásakor úgy terveztek, hogy összesen 3,5 milliárdra rúghat majd az építési költség Tárnokra jutó része. Ehhez mérten számították ki a lakosságot, a beruházás indulásakor végül összesen több mint 1500 portát terhelő „érdekeltségi hozzájárulást”, ami ingatlanonként 255 ezer forint – illetve állami kamattámogatással bő 180 ezer forint – volt. A beruházás költsége nem lépte túl a tervezett keretet, és a polgármester szerint igaz az is, hogy menet közben több olyan állami segítséget kaptak, ami csökkentette Tárnok részét. Számításai szerint az önkormányzat majdnem 300 milliót invesztált a beruházásba, ami körülbelül 200 millió forinttal lett volna több, ha a megnövelt állami támogatás nem csökkenti terheiket. Mihályiné állításával ellentétben Szolnoki Gábor álláspontja szerint azonban ettől még senkinek nem jár vissza semmi:

– Az önkormányzat előlegezte meg a kezdetek kezdetén a beruházáshoz a települések önrészét. Ráadásul sokan mind a mai napig nem, vagy nem teljesen fizették be a rájuk jutó részt.

A polgármesternek felvetjük: ezzel együtt is jogosnak tűnik, hogy az állami támogatásoknak köszönhető utólagos megtakarítás arányosan csökkentse az önkormányzat és a lakosság terheit. Erre azzal reagál:

– Végeredményben az önkormányzat pénze is az emberek pénze. Amit itt megtakarítottunk, pontosabban az az önkormányzati forrás, amit a kormányzati döntés miatt nem kellett a csatornázásra elköltenünk, az majd jól jön például az új óvoda megépítésénél.

Amikor megjegyezzük, talán jobb lett volna, ha megkérdezik az embereket, hogy mi legyen a vitatott összeg sorsa, Szolnoki Gábor azt feleli:

– Egyrészt az érintett ingatlantulajdonosak döntöttek a hozzájárulásról. Másrészt ennek a vitának a gerjesztői, fenntartói szórólapokon, újságokban, lakossági fórumokon minden érintett háztartást tájékoztattak az általuk vélelmezett igazságtalanságokról már a legutóbbi önkormányzati választáson is. Az emberek pedig ezeknek az információknak a birtokában döntöttek 2014-ben.

Noha az különös, hogy a polgármester érvrendszere szerint az önkormányzati választáson egyúttal a csatornapénzről is szavaztak az emberek, Mihályiné inkább arra helyezi a hangsúlyt: a csatornázásra beszedett pénzt jogszerűen semmi másra, csak csatorna építésére lehet költeni. Vagyis a polgármester által is elismert többletet – másképpen: megtakarítást – az önkormányzat nem kezelheti saját, bármi másra elkölthető pénzeként.

Mindezek miatt Mihályiné a Miniszterelnökséghez és a Belügyminisztériumhoz fordult tavaly. A Miniszterelnökség a Pest Megyei Kormányhivatalhoz helyezte át az ügyet. Az apparátus pedig még tavaly júniusban kezdeményezte is az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) az önkormányzat gazdálkodásának átvizsgálását. A hivatal azonban a jelek szerint nem idegeskedett különösebben azon, hogy megfelelően használták-e fel a tárnokiak pénzét. Amikor ugyanis február végén lapunk arról érdeklődött a kormányhivatalnál, hogy lezárult-e a vizsgálat, mindössze annyit közöltek: forduljunk a számvevőszékhez. Megtettük. A szervezet honlapján azonban nincs nyoma tárnoki jelentésnek, az ÁSZ pedig közölte is: „Tárnok Nagyközség Önkormányzata tekintetében jelenleg nincs folyamatban számvevőszéki ellenőrzés.”

Vagyis a máskor, főként ellenzéki pártok ügyeiben oly szigorú számvevőszék még csak meg sem próbálta tisztázni az ügyet. Ez pedig a legkevésbé sem zavarta az ellenőrzést kezdeményező Pest Megyei Kormányhivatalt.

Szerző

Rogán találmánya körül nyomoz az adóhivatal

Publikálás dátuma
2018.03.20. 06:03
Népszava fotó

Súlyos költségvetési csalás gyanújával nyomoz a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) egy Rogán Antal kabinetminiszterhez közeli informatikai cég uniós pályázatai körül – derült ki Hadházy Ákos sajtótájékoztatóján. A Csik Balázs számítástechnikai vállalkozó által vezetett Profitrade 90 Kft. még 2013-ban 256 millió forintnyi uniós támogatást kapott egy „MobilSign” művésznevű, mobilos aláírás-hitelesítő alkalmazás kifejlesztésére. Azonban - mint Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákosnak adott válaszából kiderül - az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a MobilSign kifejlesztésére adott fejlesztési pénzek kiosztása körül olyan súlyos szabálytalanságokat talált, hogy büntetőjogi ajánlásokat, vagyis lényegében feljelentést tett a magyar hatóságoknál a céggel szemben.

A miniszterelnöki kabinetirodát vezető Rogán Antal szerepére az azóta bezárt Népszabadság még 2015-ben mutatott rá, amikor feltárta: a miniszter "feltalálóként" a most eljárás alá vont cég vezetőjével Csik Balázzsal és még egy társukkal közösen nyújtotta be egy digitális aláírási eljárás szabadalmaztatási kérelmét. A szolgáltatás leírása pedig nagyban emlékeztet arra a MobilSign szoftverre, amire Csik Balázs cége két évvel korábban, kétes módon uniós támogatást szerzett. A kulcskérdés tehát az, hogy az OLAF szerint szabálytalan támogatással létrehozott szoftver megegyezik-e a Rogán Antal nevével fémjelzett 2015-ös találmánnyal? Ha igen, akkor a minisztert közvetlenül is érinthetné a NAV nyomozása.

Mindenesetre a Rogán-féle találmányt 2016 februárjában a feltalálók eladták, majd később mégis az eredeti cég, vagyis a később uniós eljárás alá vont Profitrade Kft. értékesítette azt a Magyar Telekomnak.

Bár Rogán Antal neve ekkor a cégbírósági papírokban már nem tűnt fel, de arra, hogy a kapcsolat a korábbi üzlettársak között nem szűnt meg, az utal, hogy a „feltalálótárs” Csik Balázs másik cégét, a Hunguard-ot a piac kifejezetten kormányközeliként írja le. A Fidesz folyamatosan szabálymódosításokkal egyengette a talajt a közműcégeket úgynevezett számlaauditra kötelező rendszert kifejlesztő informatikai vállalkozás előtt. A közművállalkozások aztán - látva a széljárást - szinte kizárólag a Hunguardot bízták meg a cégenként tízmillió forintot is elérő vizsgálatok lefolytatásával.

Az ügyészség közléseiből kiderül: az OLAF a 2012-ben kiírt összesen 9,7 milliárd forintos kutatás-fejlesztési pályázati csomagból több mint tucatnyi esetben indítványozott nyomozást a magyar hatóságoknál. Így a Profitrade 90 Kft.-nek sem csak a Rogán-féle mobilfizetési szoftver támogatásai szúrtak szemet az uniós ellenőröknek, az OLAF jelzése alapján az adónyomozók egy másik kereskedelmi informatikai fejlesztés, az „okos bevásárló listához” kapott, szintén 256 milliós uniós támogatás miatt is nyomoznak, szintén költségvetési csalás gyanúja miatt.

Hirtelen drágult meg milliárdokkal a városligeti múzeumraktár

Publikálás dátuma
2018.03.19. 20:11
Forrás: Liget Budapest/Youtube
A tervezés ára amúgy már 2017 végén két lépésben fölment 550 millió forintról 635 millióra - emlékeztet a Zoom.hu. A portál a közbeszerzési értesítőből böngészte ki a cseppet sem kis volumenű drágulást: 12 milliárd forintról ugyanis 16,1 milliárd forintra nőtt a Városliget szélén felépítendő múzeumraktár kivitelezésének ára, vagyis bő plusz négymilliárd megy el rá a közösből. 

A Liget fejlesztését koordináló Városliget Zrt-nél (illetve a kormányban) menet közben találták ki, hogy milyen intézmények költöznek majd be az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba, ( OMRRK) ezért szintúgy menet közben kellett módosítani a terveket, illetve a módosított terveknek megfelelően a kivitelezővel kötött szerződést, az ilyenfajta módosítások rendre drágulással járnak.  

A Liget fejlesztését bemutató és népszerűsítő honlap szerint az OMRRK “a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria mellett a Városligetben található új intézményeknek biztosít szakmai és infrastrukturális hátteret, de az elképzelések szerint a meglévő budapesti és a vidéki múzeumoknak is segítséget nyújthat a jövőben.

A teljes cikk itt olvasható. 

Szerző