Molos üzemavató a kampány felhangjaival

Publikálás dátuma
2018.03.20 06:21
Népszava fotó
Fotó: /
A Mol tiszaújvárosi műgumiüzemének átadásán a vendéglátó részéről a város szocialista polgármestere helyett Szerencs fideszes vezetője köszönthette a megjelenteket.

Képalá Késleltetett indítógomb

Orbán Viktor kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója tegnap a Mol tiszaújvárosi műgumigyárának átadásán egyaránt déjà vu érzéseikről számoltak be. Az általuk említetteken kívül ugyanakkor más, hasonlóképp áthallásos múltbéli eseményekre is emlékezhettek volna. 2014-ben ugyanis szintén pont a választási kampányhajrában adódott lehetősége Orbán Viktornak egy félkész beruházást átadni. A kormányfő akkor – minap lemondott – szlovák kollégájával, Robert Ficóval együtt húzott az (azóta Mol-tulajdonúvá vált) magyar-szlovák gázvezeték csavarjain. Most pedig a hivatalos üzemkezdetet előtt fél évvel a Mol új tiszaújvárosi műgumigyára előtt nyomott meg többedmagával egy indítógombot.

Orbán Viktor ellenben inkább 2011-re emlékezett: miután a szocialisták idején – értelmezésében – az oroszoknak „átjátszották” a Mol ötödét, nekik Vlagyimir Putyinnal kellett „erős tárgyalásokat” folytatni annak megvásárlására. (Az Orbán-kabinet 2010 végén félezermilliárdnyi közpénzből vásárolta ki a Szurgutnyeftyegáztól az orosz magáncég által 2009-ben az osztrák OMV-től megvett Mol-csomagot.) A kormányfő szerint az idő inkább őket igazolja, mivel enélkül nem tudnának a molos beruházásokba az adófizetők pénzéből „betársulni”. Szavai szerint a magyar állam e beruházáshoz is 12 milliárd forintnyi adókedvezménnyel járult hozzá, ami 12 év alatt vonható le. Emlékeztetett az olajcég új stratégiájára, miszerint 2030-ig 1300 milliárdot ruház be a térségben – többet, mint a Mercedes és az Audi együttvéve. (Bár a megjelent debreceni delegációra külön kitért, e szám kapcsán Kósa Lajost nem hozta szóba.) A Mol – mint nemzetközivé vált, de magyar vállalat – különösen közel áll a szívéhez.

A JSR Mol Synthetic Rubber Zrt. 51 százalékos tulajdonosa az eljárást kifejlesztő japán JSR Corporation, 49 százalék pedig a Mol-alapította Leodium Investmenté. Csak a kormányfő említette meg, hogy a gyárat százmilliárdból húzták fel. (Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ugyanakkor az adatot feladványba rejtette: a mostani műgumigyár, illetve az annak alapanyagául szolgáló, két éve átadott butadiénüzem együtt 130 milliárd forintba került. Utóbbi akkori tudósításukba foglalt 35 milliárdos értékét levonva szintén kijön a közel százmilliárd.) Orbán Viktor a megjelent japán nagykövetnek, Sato Kuninak, illetve Koichi Kawasakinak, az ICR második emberének háláját fejezte ki, mondván: a rendszerváltás után elsőként „nem Amerika és nem az EU”, hanem Japán sietett befektetésekkel Magyarország segítségére. A kormányfő szerint Magyarország azért biztonságos befektetési helyszín, mert nem engedik be a migránsokat.

Hernádi Zsolt inkább a Mol Petrolkémia – az egykori TVK - tiszaújvárosi területének korábbi üzemátadásaira emlékezett. Szavaiból kiderült: a nyersolajból a Dunamenti Finomítóban készülő naftát csővezetéken a tiszaújvárosi Mol Petrolkémiába szállítják, ahol abból butadiént állítanak elő, ami kétharmadrészt a műgumi alapanyaga. Az egység az elsődleges vevőkörüknek számító gumiabroncsgyárak számára évi 60 ezer tonna ilyen tömböt állít majd elő. Finom, akár politikainak is nevezhető célzásként a miniszterelnökhöz fordulva úgy fogalmazott: „ne hagyjuk abba, folytassuk” az ipartörténelmi fejlesztéseket.

Az ünnepség fura fordulataként a megjelenteket a térség részéről nem Tiszaújváros – szocialista – polgármestere, Bráz György, hanem a településtől közel 42 kilométernyi járóföldre lévő, a gyár életében szerény részt vállaló Szerencs fideszes vezetője, Koncz Ferenc köszöntötte. Ő dicsérte a kormányt és a tiszaújvárosiakat is ennek megfelelő szavazásra buzdította (nem említvén, hogy a térség egyéni jelöltje ő maga).

A politika egy fajta választási gyűléssé változtatta az üzemátadót – fogalmazott kérdésünkre Bráz György, aki sietett hozzátenni: Tiszaújváros örül a Mol jelenlétének, a beruházásoknak, viszonyuk teljesen korrekt. Az eseményre meghívták, elment, beszédre azonban „nem kérték fel”. Ezt elfogadta, hisz a csendes, etikus városvezetés híve. Koncz Ferenc gesztusát viszont erkölcstelennek bélyegezte, amit ő fordított esetben nem tett volna meg Szerencsen. Szerinte ez jellemző a Fidesz országos politikájára is, amiről a választók április 8-án mondhatnak véleményt.

Szerző
2018.03.20 06:21

OBA: gyorsabb lesz a kártalanítás

Publikálás dátuma
2018.11.16 20:01
Illusztráció
Fotó: Népszava/
A pénzügyi garanciarendszer kiterjesztése esetén az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)  hatékony alapkezelő lehetne - mondta Windisch László, a szervezet igazgatótanácsának elnöke, az OBA alapításának  25. évfordulója alkalmából tartott eseményen. Szakértők szerint a jegybank alelnöke a nyugdíjpénztári befizetésekből, a nyugdíjpénztári vagyon garantálására felállítandó új alapra utalt. Az eredetileg a betétek védelmére létrehozott OBA tevékenységének bővítése nem újkeletű, hiszen már időközben beleolvadt a korábbi Befektetővédelmi, a Kártalanítási és a Szanálási Alap is. Az elmúlt negyedszázadban az OBA 17 hitelintézet fizetőképtelensége nyomán több, mint 180 ezer betétest kártalanított, összesen mintegy 263 milliárd forintot fizetett ki. Ma már Magyarországon a lakossági bankbetétek 99,5 százaléka 100 ezer euró értékig (mintegy 32 millió forintig) az intézmény  által garantált. A bankbetétek átlagos értékét tekintve ez az összeg a szakemberek szerint elegendőnek tűnik. A hitelintézetek által benyújtott díjbevallások alapján az összes megtakarítási állomány 2017. év elején 19 321 milliárd forintot tett ki, ami 4,6 százalékos bővülés az előző évhez képest, az egy ügyfélre jutó átlagos biztosított betétösszeg 1 millió 505 ezer forint volt, 9,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Legutoljára 2015-ben, a BudaCash-hez köthető regionális bankok ügyfeleit kellett az OBA-nak  kártalanítania. Jövőre lerövidül a kártalanítás időtartama - mondta Kómár András. Az OBA ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a jelenlegi 20 munkanap helyett januártól 15 munkanap alatt kell kártalanítani a betéteseket, majd 2021-tól 10, 2024-től 7 munkanap lesz a határidő.
Szerző
2018.11.16 20:01

Külföldről jön az áramtöbblet

Publikálás dátuma
2018.11.16 19:47
Illusztráció
Fotó: / KÁLLAI MÁRTON
Tavaly 2,2 százalékkal 45,4 gigawattórára (GWh) nőtt az országos áramfogyasztás – idéz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az áramrendszer egyensúlyáért felelős állami Mavirral közösen most megjelentetett kiadványából. Ez – az azt előző két évhez hasonlóan – ismét csúcsérték. Bár a termelés ennél valamivel nagyobb arányban bővült és közleményük ennek 32,6 GWh-s értéke tekintetben is rekordokat emleget, a dokumentum vonatkozó táblázata szerint az érték ennél 1995 és 2012 között is jóval magasabban állt, 2008-ban 40 GWh-n tetőzve. Ebből az az – általuk kevéssé hangsúlyozott – következtetés vonható le, hogy a hazai fogyasztás megugrását szinte kizárólag az olcsóbb külföldi áramtermelők elégítik ki. Az import a fogyasztáson belül tavaly 0,3 százalékkal esett vissza, és 28,6 százalékos arányt mutatott. 
A lakosság és az ipar igényei is nagyjából az összes növekedéséhez hasonló mértékben élénkültek. A hazai erőművek teljesítőképessége fél százalékkal 8617 megawattra (MW) emelkedett. Ehhez képest figyelemre méltó, hogy az évi csúcsfogyasztás – 2016-hoz hasonlóan - 6780 MW-on ismét rekordot döntött. (Vagyis a csúcs egyre közelít a hazai erőműpark képességei határához, bár az – amúgy is olcsóbb - behozatal lehetősége továbbra is nyitott.) Az emelkedés jó részét a napelemes egységek adják, amelyek összesített mérete 38 százalékos éves bővülést mutatva az év végén már 350 MW-ra rúgott. Grafikonunk tanúsága szerint, míg 2015-ig a nyári csúcsterhelés – elsősorban az átlaghőmérséklet emelkedésével együtt terjedő klímaberendezések miatt – egyre közelítette a télit, az azóta enyhe csökkenésbe fordult, míg a téli csúcsterhelés egyre újabb rekordokat dönt.
2018.11.16 19:47