Gyónás

A KDNP elnöke csúnyán a nép szemébe hazudott svédországi vadászatait illetően. Mint gyakorló keresztény embernek, meg kell gyónnia bűneit, különösen, ha a tízparancsolat nyolcadik parancsa ellen vétkezik, és nem akar örökké a gyehenna tüzében sínylődni a túlvilágon. Gyóntatója akkor jár el helyesen, ha azt mondja neki: gyermekem menj, mondj le minden tisztségedről, akkor feloldozlak.

2018.03.21 07:32

Harrach: A lelőtt szarvast így szállítják, az állatnak ez már nem okoz szenvedést

Publikálás dátuma
2018.07.17 09:57

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A KDNP a következő években az ápolási díj emeléséért és a bedőlt hiteleseknek segítő elsétálás intézményének bevezetéséért küzd majd - mondta Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője szerint a sorosozás egy marketingeszköz.
– Semjén Zsolt azt mondta, hogy a KDNP az elmúlt években minden célját elérte és megvalósította. Akkor most mi jön? Abbahagyják a csúcson? – Az eddigi céljainkat elértük, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének új törekvéseink. Nyilván az új kihívásokra új válaszokat kell találni. A KDNP világnézeti pártként is találkozik új kérdésekkel. Elsőszámú alapelvünk az emberi személy méltósága, ez jelen van akár a szociális kérdésekben, akár a migrációs vitában, akár a most napirendre került hajléktalan-ügyben is.  – A keresztény értékrenddel mennyiben egyeztethető össze, hogy a hajléktalanokat beviheti a rendőr az utcáról?  – Ebben az ügyben két fontos szempont van: emberekről szól a történet, az ő helyzetüket kell megoldani, de beszélni kell a közterületek rendjéről, tisztaságáról, az ezeket használó többi emberről is. A hajléktalanoknak is érdeke, hogy a helyzetet rendezzük. Az az állapot, amiben sokszor vannak, nem felel meg az emberi méltóságnak. Amit nagyon hiányolok, az az egészségügyi ellátás kiterjesztése. Különösen mióta megszűnt az OPNI, nagyon sok olyan ember él az utcán, akinek kezelésre lenne szüksége.  – Egy bérlakásprogram nem szolgálná ezt a célt?  – Ez egyik eszköze lehet a hajléktalan-állapotból való kivezetésnek, azok számára, akik kivezethetők még az önálló életbe. A VIII. kerületben vannak erre szép példák. – Úgy tudni, ebben nézeteltérésük van a Fidesszel is, mert ők nem szeretnének egy ilyen programot nagyobb léptékben elindítani.  – Azt mondanám, hogy a pártszövetségen belül – nem is feltétlenül pártok mentén – vannak, akik másképp látják a helyzetet és a megoldást. Én fontosnak tartom bérlakások építését és működtetését, nem csupán szociális célra, de családalapító fiatalok átmeneti otthonaként is.
– Az állandó sorosozás, menekültezés még egy időközi polgármesteri választáson, mint azt Hollik István KDNP-s képviselő tette a már említett VIII. kerület esetében mennyire egyeztethető össze a KDNP értékrendjével?  – Itt is különbséget kell tennünk a bevándorlás ügy és a politikai marketing között. Európára a legnagyobb veszélyt az ellenőrizetlen migráció jelenti. Ez részben spontán, részben felkeltett és támogatott folyamat. A támogatásban, éppen az anyagi lehetőségei miatt, komoly eszközök vannak Soros György kezében és ő él is ezekkel. A „sorosozás” tartalmilag ezt jelenti. Az, hogy ez egy folyamatos marketing eszközként jelenik meg, egy szakmai kérdés, én ehhez a szakmához nem értek. – Ön nem is sorosozott. Ez távol áll az ízlésétől?  – Én is beszélek az önvédelem fontosságáról és arról, hogy ki az a személy, aki ennek legnagyobb ellensége, de ezt a saját stílusomban teszem.  – Nagy István földművelésügyi miniszter adott egy interjút a hvg.hu-nak, azt mondta, mióta közszereplő lett, nem vadászik. Nem gondolja, hogy ezt kellene tennie Semjén Zsoltnak is?  – A miniszter úr egyéni véleményét fogalmazta meg. A vadászat a magánélet része. Ez érvényes a politikusra is. Közéleti szerepe legfeljebb annyiban van, hogy amióta a világ létezik a vadászat társadalmi találkozásokra is lehetőséget ad. Ez pedig természetes közeg a politikus számára. – És azok a fotók, ahogy a lelőtt szarvast fellógatták egy helikopterre? Ez a stílus összeegyeztethető a keresztény értékrenddel?  – Ott az a szokás, hogy a terepviszonyok miatt a lelőtt szarvast így szállítják, ez az állatnak már nem okoz szenvedést. A vadászat etikájának alapvető eleme, hogy ne okozzanak szenvedést az állatoknak. Némi ellentmondást érzek sok állatbarát véleményében, akik hevesen védik az áldozatát brutálisan széttépő ragadozót, miközben a vadgazdálkodást végző embert gyűlölködve támadják. – Készül egy törvénymódosítás, ami a politikusok magánéletének védelme jegyében a sajtót is korlátozná, hogy erről írjon. Erről mit gondol?  – Azt, hogy az otthon és a magánélet védelme mindenkit megillet. Nem hiszem, hogy a sajtót ez bármiben korlátozná. Ha nem a kulcslyukon akar leskelődni az újságíró, hanem a politikusok közérdeket érintő ügyeivel foglalkozni, akkor nem fog sérülni a munkája. Ez ugyanolyan fontos kérdés, mint a tudomány szabadsága és a finanszírozás felelőssége. – Ebben a kérdéseben is elég nagy a vita. – A kutatás folyamatába nem szabad beleszólni, de a témák kiválasztásában a kormánynak igenis van társadalmi felelőssége, mert meg kell, hogy jelölje, mik a gazdaság és társadalom számára fontos területek. Az Orbán-kormány amihez hozzányúl, ott rendezett világot igyekszik teremteni. – Most nem úgy tűnik, hogy ez lenne a szándék. – Pedig így van. Legfeljebb azért tűnhet másnak, mert határozott intézkedéssel szüntet meg egy rendezetlenséget. A különböző lobbicsoportoknak az az érdeke, hogy olyan mértékű autonómiát harcoljanak ki maguknak, ami adott esetben a működésük hatékonyságának kárára mehet. A kormány felelőssége, hogy akár népszerűtlen intézkedésekkel is, de rendezze ezeket a területeket.  – Ha már rendezettség-rendezetlenség. Mit gondol a kormányzati hátországban kitört kultúrharcról? Jeles keresztény értelmiségieket, Prőhle Gergelyt vagy Fabiny Tamást is elég ízléstelen támadások érték a kormánysajtóban. – A kultúrharc kifejezést erősnek tartom, de tény, hogy a kultúra területén, amióta az eszemet tudom, mindig voltak ellentétek. Itt erősen kitűnnek a világnézeti különbségek. Fabiny Tamást említette, de mondhatnám akár Beer Miklós váci püspök nevét is, mindkettőt éri kritika.  – Őt azért, mert a migráció ügyében a hazai katolikus vezetéstől eltérő, „migránssimogatónak” gúnyolt nyilatkozatokat tett.  – Politikai természetű nyilatkozatai számomra is érthetetlenek és elfogadhatatlanok, de több évtizedes barátságunkat ettől nem tagadom meg. Ha már egyházi területre tévedtünk, szólnunk kell Ferenc pápáról is. Katolikus vagyok, a mindenkori pápát tisztelem. Megnyilatkozásai mégis feszültséget keltenek, ami abból adódik, hogy a pápa az egyetemes emberi felelősségéből kiindulva a lelkipásztori szempontokat kizárólagossá teszi a számunkra és sok katolikus számára fontos önvédelem kérdését mellőzve. Ez utóbbiért mi, politikusok vagyunk a felelősek, ő a lelkipásztori szempontokért felelős. Nincs jogom őt bírálni, szavait úgy értelmezem, hogy felhívja a mi figyelmünket is arra, hogy a humánus szempontokról ne feledkezzünk meg. Mi ezt úgy értelmezzük, hogy a valóban oltalomra szorulókat védelmezni kell, lehetőség szerint saját hazájukban. – Bár, mint tudjuk, már minden céljukat elérték, mégis mikor lenne elégedett a ciklus végén, miknek kellene még megvalósulniuk?  – Négy év számtalan feladatot kínál. Két közeli ügyet említek. Az ápolási díj méltányos és differenciált emelésére szükség van. A másik az adósságcsapdába került családok ügye. A devizahiteleseket mentő kormányzati intézkedések után több lépést tettünk már ezen a téren – például a bírósági végrehajtás területén tapasztalt visszaélések megszüntetésére eredményes törvénymódosítások történtek –, most a családi csődvédelem lehetőségei fognak bővülni és beterjesztünk egy könnyített törlesztésről szóló törvényt azok számára, akik ellehetetlenült helyzetbe kerültek. Ebbe bevesszük többek között az elsétálásnak nevezett intézményt is, ami azoknak a családoknak a helyzetén segít, akik elveszítik az otthonukat, de még így is több millió forintos törlesztési kötelezettségük marad. – A KDNP kormányzati képviseletével mennyire elégedett? Több, az önök számára fontos területen nem KDNP-s politikusok irányítanak.  – A párt, amikor még önállóan indult, 7 százalék körüli eredményt ért el, ez az arány a kormányzatban és a parlamentben ma is megvan.  – Alkotmányba foglalták, hogy a kereszténységet minden állami szervezetnek védenie kell. A Nemzeti Közlekedési Hatóság vagy az Országos Főállatorvos hogyan tudja védeni a kereszténységet?  – Válasszuk külön a keresztény hit gyakorlását és a keresztény kultúrát. Utóbbin az évszázadok során kialakult európai kultúrát értjük, ami meghatározza a mindennapjainkat. Ennek védelme ma különösen aktuális, amikor az ettől elszakadt európaiak és az általuk segített muszlim bevándorlók egészen más értékrendet képviselnek. Ráadásul az iszlám egy hódító világnézet, ami ránk akarja erőltetni magát. Az ez elleni védekezésben, a szélesebb értelemben vett kultúra védelmében mindenkinek részt kell vennie. – A konzervatív családpolitika nem igazán vonzó a mai fiatalok számára, akiktől a több gyermeket, a demográfiai fordulatot várják. Nem akarják ezt áthangolni? – A gyermek egészséges fejlődését leginkább a család biztosítja. Szüksége van apára, anyára és testvérekre. Lehet, hogy ez konzervatív, de igaz. Az államnak ehhez kell segítséget nyújtania. Emellett a realitást is figyelembe kell vennie. Például azt, hogy vannak egyszülős családok. Ezért a családot úgy definiáltuk, hogy az a házasságra vagy leszármazásra alapul. Vagyis egy szülő és egy gyermek is család. – Ha már értékek és realitás: az abortusz szabályain terveznek változtatni ebben a ciklusban?  – Aki ismeri a magyar társadalmat és az azt leképező parlamentet, tudja, hogy nincs lehetőség az abortusz törvény szigorítására. Ez nem jelentheti azt, hogy nem kell megtenni minden tőlünk telhetőt az abortuszok számának csökkentése érdekében. Személyes véleményem, hogy az ember élethez való joga- beleértve az ember magzatot is- előbbre való az úgynevezett önrendelkezési jognál. Egy nő döntése csak akkor szabad, ha megkapja a szükséges információkat a magzatáról és az abortusz következményeiről. Botrányosnak tartom, ha egy szülész első kérdése a kismamához: ugye nem akarja megtartani? Ez sajnos nem egyedi eset.
2018.07.17 09:57

Anglia 28 év után jutott újra a négy közé

Publikálás dátuma
2018.07.07 18:36

Fotó: AFP/ Fabrice Coffrin
Két fejesgóllal és jó védekezéssel Anglia legyőzte a svédeket, így újra a döntőért küzdhet – az oroszokkal vagy a horvátokkal.
Az angol válogatott bejutott az oroszországi labdarúgó-világbajnokság elődöntőjébe, miután a szombati negyeddöntőben 2-0-ra legyőzte a svéd csapatot. Gareth Southgate csapata szerdán, Moszkvában az esti Oroszország-Horvátország párharc továbbjutójával mérkőzik a fináléba kerülésért. Az 1966-ban világbajnok Anglia legutóbb 1990-ben játszott vb-elődöntőt, akkor végül a negyedik helyen zárt.  A találkozó kockázatmentes játékkal és halvány angol mezőnyfölénnyel indult, a közepes iram mellett egyik kapu sem forgott veszélyben. A 19. percig kellett várni az első próbálkozásra, Kane 20 méterről kevéssel lőtt a kapu mellé. A 30. percben Maguire először volt eredményes a válogatottban - a 25 éves védő tizedik alkalommal lépett pályára a nemzeti csapatban. Young végzett el szögletet a bal oldalról, a beívelésnél Maguire túlugrotta a nála majdnem egy fejjel alacsonyabb Forsberget, és 10 méterről a svéd kapu jobb oldalába fejelt. A hátrányba került svédek így sem gyorsítottak a tempójukon. Támadójátékuk többnyire kimerült a két csatárra felívelt labdákban, amit az angol védelem könnyedén hatástalanított. A szünethez közeledve Sterling előtt adódott két óriási lehetőség, de mindkét ziccerét elrontotta, igaz, az elsőt követően végül les miatt a svédek jöhettek szabadrúgással. A fordulás után azonnal veszélyeztettek a svédek - Berg bal alsó sarokba tartó fejesét vetődve tolta ki Pickford -, de mielőtt komoly nyomást gyakoroltak volna az angolokra, ők Alli révén megduplázták az előnyüket: Lingard a svéd tizenhatoson kívülről emelt az ellenfél védővonala mögé, a hosszú oldalon Alli érkezett a legjobb ütemben, és négy méterről Olsen fölött a kapuba fejelt. Két cserével frissítettek a svédek, és aktívabban támadtak, újabb nagy helyzetüknél azonban ismét Pickford védett.    A védekezésre koncentráló angolok számára megnyílt a terület a kontrákra, de ezekből ritkán tudtak veszélyt kialakítani. Az oroszlánosok a lefújásig megelégedtek azzal, hogy az ellenfélnek nem adtak lehetőséget a felzárkózásra, de még arra sem, hogy veszélyes helyzetbe kerüljön. Gareth Southgate együttese harmadszor nyert a vb-n és először nem kapott gólt. A két válogatott 25. alkalommal találkozott egymással, kilenc döntetlen és hét svéd győzelem mellett az angolok a kilencedik sikerüket aratták. 
2018.07.07 18:36