Fantomcég Tiborcz István után

Publikálás dátuma
2018.03.21. 06:00
Forrás: http://viszavzsodor.blogspot.hu
Megduplázódott az Elios-ügyben kulcsszerepet játszó kft. miután Tiborcz István kiszállt a cégből. Épp osztalék előtt osztódott a társaság.

„Ez két külön cégnek tekintendő” – mondta a Népszava újságírójának a Pest megyei cégbíróság egyik alkalmazottja, ami meglepő, tekintve, hogy ottjártunkkor nem két, hanem csak egyetlen társaság adatai iránt érdeklődtünk. A furcsa hiba, amely szerint az érintett kft.-ből azonos néven, de eltérő cégjegyzékszámon és adószámon kettő is létezik, rögtön zavart keltett a bíróságon, egy hivatalnok egyből telefonálgatni is kezdett. – Nem kellett volna ez a céget kivezetni a cégjegyzékből? – kérdezte a vonal túlsó végén beszélőtől.

A cégbíróság alkalmazottait szokatlan izgalomba hozó, különös és rendellenes módon megduplázódott vállalat mára országosan ismert: az európai csalás elleni hivatal, az OLAF szerint szabálytalanul, korrupt módon milliárdos megbízásokhoz jutó Elios Innovatív Zrt. ötven százalékos tulajdonosa, a korábban Tiborcz István érdekeltségében lévő Green Investments and Solutions Kft.

A cég 2015-ig volt Orbán Viktor vejének tulajdonában, ám akkor tulajdonost váltott, Tiborcz kiszállt a cégből. Épp ekkor „keletkezett” az a hiba, ami a cég rejtélyes duplázódásához vezethetett: az Igazságügyi Minisztérium céginformációs honlapja szerint a Green Investments Kft.-nek ma is kétféle állapota hatályos. A cégikerpárnak a neve megegyezik, de eltér a cégjegyzékszámuk és az adószámuk is. 2017 nyarán pedig eltérő európai uniós azonosítót is kaptak. Ezek a jelek mind arra utalnak: noha szabályosan nem volna lehetőség ilyen cégduplázásra, bizonyos szempontból mindkét verzió önálló, létező társaságnak tekinthető.

VÉLETLENEK Éppen a kormányfő vejének cége duplázódott meg a hivatali eljárásban - Fotó: Tóth Gergő

VÉLETLENEK Éppen a kormányfő vejének cége duplázódott meg a hivatali eljárásban - Fotó: Tóth Gergő

Az nem egyértelmű, hogy szándékos cégfantomizálás, vagy adminisztratív bakik sorozata áll az eset hátterében. Egy jogász ugyanakkor lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott: "Ilyen biztosan nem történik véletlenül".

A cégduplázódás ráadásul nem csupán adminisztrációs kérdés. A közvilágítási tenderek sokaságát elnyerő Elios 2015-ben is jól teljesített, a tulajdonosok pedig az arra az évre jutó teljes, 972 millió forintos eredményt kivették osztalékban. A cég története során ez volt magasan a legnagyobb kifizetés. A Green Investmentsre ennek az összegnek a fele, 486 millió forint jutott. Eddig úgy volt tudható, hogy ez az összeg már a cég Tiborcz István utáni új tulajdonosát, a WHB-csoportot gazdagította. A vállalat sajátos megduplázódása nyomán ugyanakkor már az is elképzelhető, hogy a WHB-érdekeltségű „alapcég” helyett annak fantom-ikertestvére kapta a nagy pénzt. Ha pedig a fantomiker jogilag valóban létezőnek tekinthető, annak a tulajdonosa a kérdéses időszakban Tiborcz István lehetett. Vagyis mégiscsak hozzá kerülhetett a félmilliárdos osztalék.

Azt, hogy végül „merre ment” a pénz, csak az érintett cégek beszámolóiból, a bankok, illetve az adóhatóság nyilvántartásaiból lehetne megállapítani – ezekbe azonban legfeljebb az ügyben visszafogott tempóban nyomozó ügyészség tekinthetne be.

Súlyos Le Monde–kritika

Hosszú és részletes tudósítást közölt a magyarországi kormányzati korrupció állapotáról a párizsi Le Monde tegnapi száma. A lap szerint, miközben Orbán Viktor kormányfő minden elképzelhető hangnemben átkozza Brüsszel migrációs politikáját, mind több kétséget ébreszt az, ahogy a miniszterelnök közvetlen környe zete az európai alapokat kezeli. Megemlíti a cikk az Elios-ügyet is, azt, hogy Tiborcz István, a kormányfő veje rejtőzik az oknyomozó újságírók elől. A lap idézte az Átlátszót, amely szerint 2010 óta az európai alapok pályázatainak 83 százalékát a kormányzati baráti kör tagjai nyerik el. - V. T.

Kemény mínuszok hajnalban, óvatos pluszok napközben

Publikálás dátuma
2018.03.20. 19:42
Fotó: Molnár Ádám
Szerdán a déli területeken vastagabb, északon szakadozottabb felhőzetre számíthatunk, késő délutántól pedig a legtöbb helyen egyre kevesebb lesz a felhő, csupán a Duna mentén maradhat felhős az ég. Számottevő csapadék nem valószínű, a déli határ mentén fordulhat elő hószállingózás, gyenge havas eső. Szerdán az északi szél a Dunántúl nyugati felén és a Tiszántúlon többször megerősödik. Helyenként - főként északkeleten - hófúvás is kialakulhat. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire -2 és -7 fok között alakul, de a szélvédett, gyengén felhős, vastagabb hóval borított körzetekben erősebben lehűlhet a levegő. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 1 és 6 fok között alakul.

Csütörtökön az előrejelzés szerint végre kisüt a nap, de délután gyakran befelhősödik az ég. Az északi, északkeleti szél megélénkül, néhol megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és -8 fok között, a szélvédett, vastag hóval borított, gyengén felhős tájakon -10 fok körül is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 6 fok között alakul.

Pénteken napközben a több-kevesebb napsütés mellett átmenetileg több lesz a felhő, délkeleten néhol szállingózhat a hó. Az északi, északkeleti szél néhol megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és -8 fok között, a szélvédett, vastag hóval borított, gyengén felhős tájakon -10 fok körül valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 8 fok között alakul.

Szombaton felhős idő várható, csapadékra nem kell számítani. A délkeleti szél megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -2 és -7 fok között, a szélvédett, vastag hóval borított, gyengén felhős tájakon néhol kissé hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul.

vasárnap eleinte változóan felhős lesz az ég, hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, majd délutántól nyugat felől megnövekszik a felhőzet. Estefelé a Dunántúlon már eshet az eső. A déli, délkeleti szél helyenként megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és -5 fok között valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 12 fok között alakul. ( forrás: met.hu)

Szerző
Témák
időjárás

Ötezer rezidenst haragított magára a kamara elnöke

Publikálás dátuma
2018.03.20. 18:21
Forrás: MRSZ/Facebook
Elfogadhatatlannak tartja a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ), hogy júliustól a leginkább rászorultak fizessék meg az orvosi kamara költségvetésének hiányát.

Mint arról néhány napja írtunk: megvonta egyebek mellett a pályakezdők, a táppénzen lévők, és a nyugdíj mellett dolgozó orvosok eddigi tagdíj kedvezményét a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Területi Szervezeteinek Tanácsa. Mindezt azután tették, hogy a legutóbbi, decemberi küldött közgyűlés nem szavazta meg a tagdíj emelést. Bár Éger István elnök már akkor jelezte, ha tagdíj emelés elmarad „valószínűleg kénytelenek lesznek hozzányúlni a kedvezményekhez”. Most ez megtörtént.

A MOK döntése nyomán mintegy 5000 rezidens kamarai tagdíja emelkedik júliustól a duplájára. A tagdíj-emelésről korábban a rezidensek érdekvédőivel nem egyeztetettek az orvosi kamara vezetői. A fiatal orvosok szövetsége ezért tiltakozik az egyoldalú tagdíjmódosítás ellen és a a döntés visszavonását kérik.

Sipka Balázs, a rezidens szövetség elnöke nyílt levelében emlékezteti Éger Istvánt, hogy a jelenleg hatályos szabályzat értelmében a fiatal orvosok diplomájuk megszerzését követő hat éven át jogosultak az 50 százalékos kedvezményre. Ezen csoportba esik a rezidensek több mint 90 százaléka. Mint írták: „nem tartjuk elfogadhatónak, hogy július elsejétől a leginkább rászorultak fizessék meg a Kamara költségvetésének hiányát. A Magyar Rezidens Szövetség eddig és eztán is kiállt a rezidensekért, a fiatal orvosokért és számíthatnak ránk a későbbiekben is. Mindezek miatt a konstruktivitást szem előtt tartva tárgyalást kezdeményeztünk. Bízunk a MOK józan belátásában és reméljük, hogy a közösségért folytatott munkánk során minél kevesebb időt és energiát kell arra fordítanunk, hogy harcoljunk az elviekben érdekeinket védő Orvosi Kamara méltányos és etikus tagdíj-szabályzatáért” – zárult a nyilatkozatuk.

Szerző