Fantomcég Tiborcz István után

Publikálás dátuma
2018.03.21 06:00
Forrás: http://viszavzsodor.blogspot.hu
Megduplázódott az Elios-ügyben kulcsszerepet játszó kft. miután Tiborcz István kiszállt a cégből. Épp osztalék előtt osztódott a társaság.

„Ez két külön cégnek tekintendő” – mondta a Népszava újságírójának a Pest megyei cégbíróság egyik alkalmazottja, ami meglepő, tekintve, hogy ottjártunkkor nem két, hanem csak egyetlen társaság adatai iránt érdeklődtünk. A furcsa hiba, amely szerint az érintett kft.-ből azonos néven, de eltérő cégjegyzékszámon és adószámon kettő is létezik, rögtön zavart keltett a bíróságon, egy hivatalnok egyből telefonálgatni is kezdett. – Nem kellett volna ez a céget kivezetni a cégjegyzékből? – kérdezte a vonal túlsó végén beszélőtől.

A cégbíróság alkalmazottait szokatlan izgalomba hozó, különös és rendellenes módon megduplázódott vállalat mára országosan ismert: az európai csalás elleni hivatal, az OLAF szerint szabálytalanul, korrupt módon milliárdos megbízásokhoz jutó Elios Innovatív Zrt. ötven százalékos tulajdonosa, a korábban Tiborcz István érdekeltségében lévő Green Investments and Solutions Kft.

A cég 2015-ig volt Orbán Viktor vejének tulajdonában, ám akkor tulajdonost váltott, Tiborcz kiszállt a cégből. Épp ekkor „keletkezett” az a hiba, ami a cég rejtélyes duplázódásához vezethetett: az Igazságügyi Minisztérium céginformációs honlapja szerint a Green Investments Kft.-nek ma is kétféle állapota hatályos. A cégikerpárnak a neve megegyezik, de eltér a cégjegyzékszámuk és az adószámuk is. 2017 nyarán pedig eltérő európai uniós azonosítót is kaptak. Ezek a jelek mind arra utalnak: noha szabályosan nem volna lehetőség ilyen cégduplázásra, bizonyos szempontból mindkét verzió önálló, létező társaságnak tekinthető.

VÉLETLENEK Éppen a kormányfő vejének cége duplázódott meg a hivatali eljárásban - Fotó: Tóth Gergő

VÉLETLENEK Éppen a kormányfő vejének cége duplázódott meg a hivatali eljárásban - Fotó: Tóth Gergő

Az nem egyértelmű, hogy szándékos cégfantomizálás, vagy adminisztratív bakik sorozata áll az eset hátterében. Egy jogász ugyanakkor lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott: "Ilyen biztosan nem történik véletlenül".

A cégduplázódás ráadásul nem csupán adminisztrációs kérdés. A közvilágítási tenderek sokaságát elnyerő Elios 2015-ben is jól teljesített, a tulajdonosok pedig az arra az évre jutó teljes, 972 millió forintos eredményt kivették osztalékban. A cég története során ez volt magasan a legnagyobb kifizetés. A Green Investmentsre ennek az összegnek a fele, 486 millió forint jutott. Eddig úgy volt tudható, hogy ez az összeg már a cég Tiborcz István utáni új tulajdonosát, a WHB-csoportot gazdagította. A vállalat sajátos megduplázódása nyomán ugyanakkor már az is elképzelhető, hogy a WHB-érdekeltségű „alapcég” helyett annak fantom-ikertestvére kapta a nagy pénzt. Ha pedig a fantomiker jogilag valóban létezőnek tekinthető, annak a tulajdonosa a kérdéses időszakban Tiborcz István lehetett. Vagyis mégiscsak hozzá kerülhetett a félmilliárdos osztalék.

Azt, hogy végül „merre ment” a pénz, csak az érintett cégek beszámolóiból, a bankok, illetve az adóhatóság nyilvántartásaiból lehetne megállapítani – ezekbe azonban legfeljebb az ügyben visszafogott tempóban nyomozó ügyészség tekinthetne be.

Súlyos Le Monde–kritika

Hosszú és részletes tudósítást közölt a magyarországi kormányzati korrupció állapotáról a párizsi Le Monde tegnapi száma. A lap szerint, miközben Orbán Viktor kormányfő minden elképzelhető hangnemben átkozza Brüsszel migrációs politikáját, mind több kétséget ébreszt az, ahogy a miniszterelnök közvetlen környe zete az európai alapokat kezeli. Megemlíti a cikk az Elios-ügyet is, azt, hogy Tiborcz István, a kormányfő veje rejtőzik az oknyomozó újságírók elől. A lap idézte az Átlátszót, amely szerint 2010 óta az európai alapok pályázatainak 83 százalékát a kormányzati baráti kör tagjai nyerik el. - V. T.

A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:34

Fotó: Népszava
A tavaly az év magyarországi fájának választott, a Havas Boldogasszony-templomnál álló mandulafa több mint 45 ezer voksot kapott a nemzetközi online szavazáson.
A pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - tudatta közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden. A győztes tavaly az év magyarországi fája versenyének megnyerésével "kvalifikált" a kontinens-szintű megmérettetésre.
A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a pécsi fa 45 132 szavazatot kapott.
Az online szavazáson 14 "vetélytársat" maga mögé utasítva győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket:
A voksoláson, valamivel több mint 5000 szavazattal lemaradva, az oroszországi abramtsevói tölgy végzett második helyen.

Magyarország immár negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája címet.
Frissítve: 2019.03.19 21:51

Hiába a bírósági ítélet, a kormány ragaszkodik az egyentankönyvekhez

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:10
Illusztráció
Fotó: MOLNÁR ÁDÁM
A strasbourgi törvényszék megerősítette: a kormány gyakorlatilag monopolpiacot hozott létre az iskolai tankönyvellátásban. A pert indító kiadók esetleges kártérítésről később döntenek majd.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a kormány fellebbezését abban az ügyben, amelyben a törvényszék első fokon elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt - írja az MTI.

A strasbourgi székhelyű törvényszék még októberben adott hely első fokon a felperesek - azaz a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt indítottak eljárást.

Az EJEB akkor kimondta: a hatóságok megsértették ezen, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cégek jogait, mivel az átalakítás tisztességtelen terheket rótt rájuk, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől,
a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.
A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról.
Végezetül megállapították azt is, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.
Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét.

A magyar állam fellebbezést nyújtott be a verdikt ellen, ezt azonban kedden elutasította a fellebbviteli fórumként eljáró bírói tanács. Az elmarasztaló ítélet így jogerőre emelkedett, esetleges kártérítésről azonban csak később fognak dönteni. Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.

Reagált az EMMI: a kormány kitart az új rendszer mellett

A kormány továbbra is kitart a tankönyvellátás megújult rendszere mellett, amelyről az Emberi Jogok Európai Bírósága immár jogerősen is kimondta, hogy gyakorlatilag monopolpiachoz vezetett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében ezt azzal indokolta, hogy a tankönyvek iskolákba, tanulókhoz való eljuttatása átláthatóbb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb és ellenőrzöttebb lett, ráadásul a tankönyvellátás megújult rendszere tette lehetővé a ingyenes tankönyvprogramot is.

Frissítve: 2019.03.19 21:26