Egyre közelebb a hetes cikkely

Publikálás dátuma
2018.03.21 06:08
AFP fotó
Fotó: /
 Az Európai Parlament nők jogaival és esélyegyenlőséggel foglalkozó bizottsága felszólítja a magyar kormányt, hogy mielőbb ratifikálja az Isztambuli Egyezményt a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról.

Többek között ezt tartalmazza a szakbizottság véleménytervezete, amelyet elfogadása után a magyarországi helyzetről szóló úgynevezett 7. cikkelyes EP-jelentéshez fognak csatolni. A Maria Noichl német szociáldemokrata képviselő által előterjesztett dokumentumot március 27-ikén vitatják meg a testület tagjai. Ugyanekkor kerül terítékre az a beszámoló is, amelyet a szakbizottság küldöttsége készített februári magyarországi tényfeltáró látogatásáról.

A véleménytervezet elismeri, hogy a magyarországi hatóságok az utóbbi években erőfeszítéseket tettek a munka és a magánélet jobb összeegyeztethetősége érdekében. Ugyanakkor aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a civiltörvény kedvezőtlen hatást gyakorolhat a nők jogaival foglalkozó szervezetek jövőbeni működésére. Sajnálatának ad hangot, hogy a magyar kormány átértelmezte a nemek közötti egyenlőséget szolgáló politikákat és leszűkítette azokat a családpolitikára. Egyúttal megállapítja, hogy Magyarország még nem hajtotta végre a nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló, 2010-2021 közötti nemzeti stratégiát sem.

A dokumentum szerzője hangsúlyozza a nők önrendelkezési jogának fontosságát, ezzel összefüggésben szexuális és reproduktív jogaik tiszteletben tartásának jelentőségét. Megállapítja, hogy a nőknek joguk van a biztonságos és erőszakmentes szüléshez. Maria Noichl elítéli azokat a támadásokat és rágalmazási kampányokat, amelyek célpontja a társadalmi nemekkel kapcsolatos oktatás és kutatás. Határozottan bírálja a roma nők megkülönböztetését, különösen az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük terén.

A véleménytervezet leszögezi, hogy a politikai döntéshozatalban nagyon alacsony a nők száma. Felidézi, hogy Magyarország európai összehasonlításban az utolsó előtti helyet foglalja el a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének 2017-es esélyegyenlőségi indexén.

A magyarországi helyzetről az EP állampolgári jogi bizottsága készít jelentést, amely fel fogja szólítani az uniós kormányokat, hogy indítsák el a szankciók lehetőségét is felvető 7. cikkelyes eljárást Magyarország ellen. Ennek szövegét április 12-ikén ismerteti Judith Sargentini holland zöldpárti jelentéstevő. Ahogy beszámoltunk róla, a jelentéshez négy szakbizottság fűz véleménytervezetet: az alkotmányügyi, a költségvetési ellenőrzési, a kulturális és a nőjogi.

2018.03.21 06:08

Túlterjeszkedő vagyonbevallás: a fideszes politikust nem érdekli a bíróság, a sajátjának nyilvánította testvére földjeit

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:21
Korábbi felvétel
Fotó: / Molnár Ádám
Vesztesként jött ki a birtokmegosztási perből, de szerepeltette az ingatlanokat a képviselői bevallásában. Öccse Orbán Viktorhoz fordult.
Vesztesként jött ki L. Simon László a testvérével folytatott hosszas birtokmegosztási perből, a bíróság tavasszal megfosztotta a Velencei-tó mellett fekvő családi szőlőbirtok jelentős részétől. A Fidesz politikusa azonban szokatlan húzással azokat az ingatlanokat is beleírta parlamenti képviselői bevallásába, amik már jogerősen nem az ő tulajdonát képezik – írja a 24.hu. L. Simon László június 1-jén adta le az új parlamenti ciklusra szóló első képviselői vagyonnyilatkozatát, amelyhez négy extra lapot is csatolt, hogy legyen elég hely az ingatlanjai felsorolásához. A 31 ingatlan között viszont felsorolt számos olyan birtokelemet is, amelyekről az év elején bíróság mondta ki, hogy vissza kell adnia az öccsének. A portál felidézi, hogy az ítélet egy 2010 óta zajló családi vitára tett pontot, kimondva, hogy nem L. Simon László a Gárdony mellett található bikavölgyi szőlőföldek és gyümölcsösök jogos tulajdonosa, hanem az öccse, Simon Gábor. A Simon Panzió körüli birtok eredetileg Simon Gábor tulajdonában volt, de ő más irányú elképzelései miatt belement, hogy eladja testvérének. A papírozás meg is történt, csakhogy a fideszes képviselő nem fizette ki a szóbeli megegyezésben meghatározott összeget, ebből indult a pereskedés. A bírósági eljárás februárban ért véget. Az akkor született jogerős ítélet alapján a Fejér Megyei Kormányhivatal földhivatali osztálya április 10-én meghozta azt a határozatot, amellyel átvezette a tulajdonos személyének változását a területek tulajdoni lapján. L. Simon viszont júniusban még mindig sajátjaként tüntette fel az Országgyűléshez leadott dokumentumban a földeket, pedig a vagyonnyilatkozatnak elvileg a májusi állapotot kellene tükröznie.

Orbánhoz fordult L. Simon öccse

A portál szerint L. Simon öccse az elmúlt időszakban hiába próbálta felszólítani L. Simont és a politikus családi cégét, hogy vonuljanak le a területről, nem történt érdemi lépés az ügyben. Simon Gábor az elmúlt hetekben még a miniszterelnöknek is írt levelet, amelyben azt kérdezi Orbán Viktortól: „Hogyan lehet az, hogy L. Simon sajátjaként tünteti fel a földjeimet a legutóbbi vagyonnyilatkozatában, miközben földhivatali határozat van arról, hogy Simon Gábor tulajdonát képezik, hogyan lehet az, hogy pályázati pénzből az én földemre a megkérdezésem nélkül építkezik?” A kérdésekre nem érkezett válasz a kormányfő irodájától. A 24.hu megkereste L. Simon Lászlót, hogy megtudja, miért szerepelteti vagyonnyilatkozatában a bírósági döntéssel elvesztett földeket és a többi területet. A képviselő szerint azért, mert „a vagyonnyilatkozat egy pillanatnyi állapotot tükröz, a rajta szereplő dátumkori állapotot kell rögzíteni”. „Az új ciklusban leadott vagyonnyilatkozatom kitöltésekor a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban még én voltam tulajdonosként feltüntetve, tehát addigra nem vezette át a földhivatal a bírósági ítélet miatti változást. Ha ma adnék le vagyonnyilatkozatot, akkor már ezek az ingatlanok nem szerepelnének a vagyonnyilatkozatomban” – állította. A képviselő szerint egyébként a pernek semmi köze politikusi, közéleti munkájához, ezért a sajtónak nem kellene foglalkoznia az üggyel.
2018.07.18 08:21
Frissítve: 2018.07.18 08:21

Kiadták a figyelmeztetést – Viharos szél jöhet

Publikálás dátuma
2018.07.18 07:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Többfelé eső, zápor, zivatar is lehet. 30 fok körüli maximumokat mérhetünk.
A fővárosra és Pest, valamint Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Tolna és Veszprém megyére is elsőfokú figyelmeztetést adott ki szerdára az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az érintett területeken a legerősebb széllökések meghaladhatják az óránkénti 70 kilométert. Az OMSZ előrejelzése szerint többnyire erősen felhős idő várható, inkább csak rövidebb napos időszakokra számíthatunk. Főként a Dunától keletre több helyen várható eső, zápor, néhol zivatar is lehet. Az erős északnyugati szelet nagy területen viharos lökések kísérhetik. A csúcshőmérséklet általában 24 és 30 fok között várható, de az Alföldön helyenként hűvösebb lehet. Késő estére 17 és 22 fok közé hűlhet le a levegő. 
2018.07.18 07:03
Frissítve: 2018.07.18 07:03