Lakókkal együtt vett féláron bérházat egy fideszes politikus mamája

Publikálás dátuma
2018.03.21. 11:46
Miskolc. Illusztráció: Népszava
Lényegében lakókkal együtt adott el Miskolc vagyonkezelő cége egy önkormányzati tulajdonú ingatlant az egyik fideszes önkormányzati képviselő, Nánási-Kocsis Norbert volt cégének, írja a Magyar Nemzet. A vevő Invesco Kft. 2015-ig volt Nánási-Kocsis tulajdonában, a vállalkozást aztán a városatya 82 éves édesanyja nevére írták, tudta meg a lap. A lakókat ki akarják költöztetni.

Az új tulajdonos a lakásokban gyermekükkel és unokáikkal élő kisnyugdíjasokat minden eszközzel igyekszik távozásra bírni. Nánási-Kocsis állítja ugyan, hogy „édesanyja önállóan intézi a dolgait”, ám a lakók elmondása alapján édesanyja mellett maga a képviselő is hívta őket az ügyben.

Az eladásról is az a városgazdálkodási és üzemeltetési bizottság határozott, amelynek maga Nánási-Kocsis Norbert is tagja, és az ingatlanforgalmazó társaság áron alul jutott az ingatlanhoz. Ezt a bizottság 2016. decemberi ülésére készült előterjesztésből tudta meg a lap, amelyet Kriza Ákos fideszes polgármester jegyzett. Az ingatlan különben a fekvése miatt értékes: kőhajításnyira van a Búza téri piactól és buszpályaudvartól, ennek megfelelően az építési szabályzat is gazdasági-kereskedelmi övezetbe sorolja a telket. Az már csak apró adalék, hogy az előterjesztő úgy ítélte meg: „A sajtó tájékoztatása nem indokolt.”

A lakók jogi képviseletét vállaló Gergényi Szabolcs szerint az önkormányzat eladáskor jogszabályba ütközően szüntette meg a lakókkal kötött határozatlan idejű bérleti szerződést. Ráadásul törvényi kötelezettségeinek sem tett eleget: sem cserelakást, sem pénzbeni térítést nem kínált nekik. "Önmagában is jogellenes, hogy a bérlőkkel kötött szerződést önkényesen megszüntesse az önkormányzat, és »átadja« őket egy harmadik félnek." - fogalmazott. A vagyonkezelő és az Invesco között létrejött szerződés továbbá azért is jogellenes, mert a lakókról – mint harmadik személyekről – a hozzájárulásuk nélkül döntöttek. Ráadásul a piaci bérleti szerződéssel lényegesen kevesebb jog illeti meg őket, mint önkormányzati bérlőként – magyarázta a jogász. Ezért a bérleti jog folytatását és cserelakást vagy pénzbeli térítést, illetve az Invescóval kötött szerződés megszüntetését kérik. Ha kell, a bíróságon.

A teljes cikk itt olvasható.

Szerző

Utolsó lehetőség: ma még a Fidesz adhatná meg a 13. havi nyugdíjat

Publikálás dátuma
2018.03.21. 11:32
Fotó: Vajda József
Vegetáló milliónyi nyugdíjas, több százezer eladósodott háztartás, utcára kerülő családok – az ellenzék egy rendkívüli parlamenti ülésen enyhítené a bajokat, amire azonban a Fidesz el sem megy.

Rendkívüli ülést tart az Országgyűlés ma, a hivatalos napirend ugyan éjszakába nyúló tanácskozást jósol, de valószínűbb, hogy ötven-hatvan percnyi szónoklat után hazamegy a Tisztelt Ház. Hacsak a Fidesz meg nem gondolja magát. A kormánypárt már a Házbizottság ülésén jelezte, hogy nem hajlandó beszélgetni az ellenzék témáiról – pontosabban az emberek mindennapi életéről. Így csak az úgynevezett napirend előtti felszólalásokat nyomják le az ellenzék vezérszónokai, és vége.

Az MSZP az ülésen azt akarta törvénybe foglaltatni, hogy mindenképp jár a 13 havi nyugdíj, illetve csökkentette volna a rezsiterheket. (Ami az előbbit illeti, mintegy 1 millió nyugdíjas havi 100 ezer forintból vagy kevesebből él, életüket nagyban megkönnyítené az átlagnyugdíjnak megfelelő, így jelenleg 124 ezer forintos 13 havi járandóság. Ahogy a rezsicsökkentés is életbe vágó kérdés, hiszen a 3,2 millió háztartás közül minden ötödik adósa a közüzemi szolgáltatóknak, ráadásul a bevételek mintegy ötödét – a nyugdíjasok, valamint az átlagos jövedelműek, illetve az annál kevesebbet keresők esetében – a közüzemi tarifák eszik meg.)

Az LMP a családos hajléktalanságot (és az utcára kerülő famíliák szétszakítását) szerette volna megelőzni, a Jobbik a devizahitelesek helyzetén könnyített volna. A két téma összeér, hiszen a közüzemi tartozások, illetve a beszakadt kölcsönök miatt 2018-ban mintegy 33 ezer család otthonát árverezhetik el. Ez persze nem azt jelenti, hogy az összes família automatikusan az utcára kerül, de több ezer családot fenyeget a veszély.

A múltat végképp feltárni
A rendkívüli ülésen egyetlen olyan témát dobott volna az ellenzék a patkóba, ami nem a mindennapokhoz kapcsolódik: az LMP újra elővette volna az ügynöktörvény átírását, aminek lényege, hogy majdnem mindenki megismerhető legyen, aki dolgozott a szolgálatoknak – vagy hivatásosként vagy beszervezettként. Ebben az esetben egyébként érthető a kormánypártok ódzkodása - Szita Károly kaposvári polgármester körül épp áll az ügynökbál.

Szerző

Észak-Magyarország zokog, Nyugat-Magyarország kacag

Publikálás dátuma
2018.03.21. 11:03
Illusztráció: Népszava
Nagyvárosban rosszabb, gyerekekkel jobb, és a legjobb a gazdag nőknek - derül ki a 2018-as boldogságtérképből, melyet Magyarországról az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja a Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együtt rajzolt. 

Észak-Magyarországon a legkevésbé boldogok az emberek, és a Nyugat Dunántúlon lakók vallják magukat a legboldogabbnak. A megyeszékhelyek közül a Szombathelyen élőknek a legjobb. Közép-Magyarország területének boldogságszintje ugyanakkor a magyar lakossági átlag alá került. A boldogság a Dunántúlon továbbra is magasabb, a nagyvárosok boldogságrangsorát is Győr vezeti. Nógrád megye változatlanul a legkevésbé boldog, és Salgótarján is a megyeszékhelyek rangsorának az utolsó helyét foglalja el.

Kiderül továbbá a felmérésből, hogy a 36–50 évesek korcsoportjába tartozó férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb. A nők minden régióban és minden korcsoportban boldogabbnak vallják magukat, és a mentális egészség, illetve a pszichológiai immunitás terén is jobban állnak, mint a férfiak.

Akik gazdagnak vagy jómódúnak vallják magukat, azok szintén boldogabbak az átlagnál. Ugyancsak boldogabbak a több gyermeket nevelők, az iskolázottabbak és a házasságban vagy kapcsolatban élők.

Az iskolai végzettség is összefügg a boldogság és boldogságteremtés képességével: legboldogabbnak a diplomával rendelkezők mondják magukat.

Megerősítést nyert az is, hogy a kistelepüléseken élők jobban érzik magukat a városiaknál, és a Budapesten élők boldogságszintje a magyar lakossági átlag alatt van.

A World Happiness Reportban (2018) közöltekkel megegyezően a hazai vizsgálat szerint is a 2018-ban megkérdezettek minden régióban szignifikánsan boldogabbnak mondják magukat mint a 2017-es mintában szereplők. A boldogságszint emelkedése a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a legmarkánsabb, Közép-Magyarországon a legkisebb mértékű. A World Happiness Report éves jelentései szerint évről évre emelkedik a mért boldogság szintje Magyarországon. Az idei jelentés szerint Magyarország már a 69. helyet foglalja el a 156 országot rangsoroló listán, ahol 2012-ben még a 110. helyen állt.

Szerző