„Több minden derült ki itt a mai bizottsági ülésen, mint amit az ügyészség egy év alatt sem tudott meg” - summázta Hadházy Ákos (LMP) az Elios korrupciós ügyeit kivizsgáló alternatív ellenzéki bizottság szerdai ülését.
A jelek szerint a kormánypárt tagjai már berendezkedtek arra, hogy távollétükkel bojkottálják azokat a bizottságokat, ahol a Fideszre kínos ügyek is terítékre kerülhetnek - így történt ez kedden a nemzetbiztonsági és a költségvetési bizottságban is – , a Fidesszel együttműködő közszolgák pedig a kormánypárt távolmaradására hivatkozva nem adnak tájékoztatást.
Így az alternatív bizottság ezúttal meghívta Polt Pétert, ám a legfőbb ügyész maga helyett csak egy papírt küldött, amiben az ügyészi törvényre hivatkozva azzal érvel, hogy neki csak plenáris üléseken kell megjelenni, egyebekben írásban elküldött kérdésekre válaszol. A bizottság meghívta még März Lászlót, aki Szekszárd városüzemeltetési és városfejlesztési irodája vezetőjeként Horváth István polgármesterrel párhuzamosan tárgyalt, fél évvel azelőtt, hogy kiírták volna az Elios közbeszerzést, továbbá Pál Anikót, azt a rendőrnyomozót, aki annak idején eredmény nélkül lezárta az Elios-ügyben indított nyomozást.
Szerettük volna megtudni tőle, hogy mit jelent a „vertikális kartell?” - tette fel az ülés soros elnöke, Hadházy Ákos a nagy kérdést.
A rendőrség ugyanis másfél éve így minősítette a Tiborcz-féle Elios-ügyletet, azonban a hatóság szerint ezzel nem valósulhatott meg bűncselekmény és nem is indítottak nyomozást. Harangozó Tamás (MSZP) ennek kapcsán hangsúlyozta: a meghívott rendőrnyomozó volt az, aki a Rogán Antal-érintettségű Város Szíve ügyben is eredmény nélkül zárta le a vizsgálatot.
Harangozó Tamás szocialista bizottsági tag arról beszélt, hogy a magyar ügyészség beavatkozik a kampányba. Míg Polt Péter legfőbb ügyész úgyszólván semmilyen hivatalos információt nem ad, addig a Külügyminisztérium orosz ügyeiben eljáró kormánybiztosa úgy tűnik, hogy folyamatosan hivatalos információkat kap valahonnan.
Ugyanakkor Harangozó szerint egyértelmű, hogy a bűnüldöző hatóságok nem végezték a dolgukat az ügyben, illetve a kormány kezdettől hazudott az Elios-botrány kirobbanása óta. Angeli Gabriella Kalocsai független képviselő előadásából kiderült: majdnem másfél éve, 2016 decembere óta tudhatta a kabinet, hogy komoly baj van a Tiborcz István egykori cége által bonyolított közvilágítási projektekkel, ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) alá tartozó az Európai Támogatásokat Auditáló Főosztály (EUTAF) már 2016 októberében vizsgálatot indított az egyik beszerzés – nevezetesen a kalocsai – kapcsán. Angeli Gabriella elmondta: egy 2017-es önkormányzati, testületi ülésről szóló jegyzőkönyv bizonyítja, hogy a városvezetés már tudott arról, hogy 125 millió forintot vissza kell fizetni a beruházásból.
Harangozó Tamás hangsúlyozta: mivel a visszafizetési kötelezettséget nem uniós szerv, hanem a Varga Mihály felügyelete alatt működő magyar kormányzati szerv állapította meg, így innentől teljesen nyilvánvaló, hogy a kormány az Elios-ügy kipattanásakor, idén januárban-februárban hazudott, amikor azt állította, hogy nem tudott a botrányról.
Az ülésre eljött Lengyel Róbert siófoki polgármester is. A város két Elios-projektben volt érintett. Lengyel Róbert elmondta: polgármesteri kinevezése után zárolta az Elios-iratokat. A 2014-2015-ös projekt ügyeivel foglalkozó ügyiratokat pedig átadja a bizottságnak. Az iratokból a bizottság előtt is kiderült, hogy a projekt előkészítése meglehetősen furcsán történt: a közbeszerzést előkészítő külsős cég már a kiírás előtt tudott a pályázat tartalmáról.
Mezei László szekszárdi szocialista képviselő elmondta: a Tiborczék által kiépített közvilágítási rendszer alkalmatlan a feladatára: a lámpák fényköre gyenge, két lámpa henger alakban szórja a fényt, ám a két lámpa között jókora sötét, „vakfoltok” vannak, emiatt több baleset is történt már a városban. Elsősorban az idősebb, gyengébben látó gyalogosokat fenyegeti a veszély.
Becker András oknyomozó újságíró (Átlátszó) közölte: fényméréssel is megvizsgálták a Tiborcz-lámpák fényerejét és jókora eltéréseket találtak, így a zebra egyik oldalához képest tízszeres fényerő eltérést is mértek meg. „Elios paradoxonnak” nevezte az újságíró azt a furcsa jelenséget, hogy a tisztán közbeszerzésekből élő Elios 10-15 százalékos bevétel arányos eredményt produkált, míg a versenypiacon is forgolódó vetélytársaknál alig 1 százalékos ez a mutató.
