Polt sem ment el a Vej-bizottságba

Publikálás dátuma
2018.03.21. 14:29
Fotó: Tóth Gergő
A legfőbb ügyész szerint neki csak a Parlamentben kell válaszolni a kérdésekre. Ha az ellenzéki képviselők választ akarnak, akkor írjanak neki levelet.

„Több minden derült ki itt a mai bizottsági ülésen, mint amit az ügyészség egy év alatt sem tudott meg” - summázta Hadházy Ákos (LMP) az Elios korrupciós ügyeit kivizsgáló alternatív ellenzéki bizottság szerdai ülését.

A jelek szerint a kormánypárt tagjai már berendezkedtek arra, hogy távollétükkel bojkottálják azokat a bizottságokat, ahol a Fideszre kínos ügyek is terítékre kerülhetnek - így történt ez kedden a nemzetbiztonsági és a költségvetési bizottságban is – , a Fidesszel együttműködő közszolgák pedig a kormánypárt távolmaradására hivatkozva nem adnak tájékoztatást.

Így az alternatív bizottság ezúttal meghívta Polt Pétert, ám a legfőbb ügyész maga helyett csak egy papírt küldött, amiben az ügyészi törvényre hivatkozva azzal érvel, hogy neki csak plenáris üléseken kell megjelenni, egyebekben írásban elküldött kérdésekre válaszol. A bizottság meghívta még März Lászlót, aki Szekszárd városüzemeltetési és városfejlesztési irodája vezetőjeként Horváth István polgármesterrel párhuzamosan tárgyalt, fél évvel azelőtt, hogy kiírták volna az Elios közbeszerzést, továbbá Pál Anikót, azt a rendőrnyomozót, aki annak idején eredmény nélkül lezárta az Elios-ügyben indított nyomozást.

Szerettük volna megtudni tőle, hogy mit jelent a „vertikális kartell?” - tette fel az ülés soros elnöke, Hadházy Ákos a nagy kérdést.

A rendőrség ugyanis másfél éve így minősítette a Tiborcz-féle Elios-ügyletet, azonban a hatóság szerint ezzel nem valósulhatott meg bűncselekmény és nem is indítottak nyomozást. Harangozó Tamás (MSZP) ennek kapcsán hangsúlyozta: a meghívott rendőrnyomozó volt az, aki a Rogán Antal-érintettségű Város Szíve ügyben is eredmény nélkül zárta le a vizsgálatot.

Harangozó Tamás szocialista bizottsági tag arról beszélt, hogy a magyar ügyészség beavatkozik a kampányba. Míg Polt Péter legfőbb ügyész úgyszólván semmilyen hivatalos információt nem ad, addig a Külügyminisztérium orosz ügyeiben eljáró kormánybiztosa úgy tűnik, hogy folyamatosan hivatalos információkat kap valahonnan.

Ugyanakkor Harangozó szerint egyértelmű, hogy a bűnüldöző hatóságok nem végezték a dolgukat az ügyben, illetve a kormány kezdettől hazudott az Elios-botrány kirobbanása óta. Angeli Gabriella Kalocsai független képviselő előadásából kiderült: majdnem másfél éve, 2016 decembere óta tudhatta a kabinet, hogy komoly baj van a Tiborcz István egykori cége által bonyolított közvilágítási projektekkel, ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) alá tartozó az Európai Támogatásokat Auditáló Főosztály (EUTAF) már 2016 októberében vizsgálatot indított az egyik beszerzés – nevezetesen a kalocsai – kapcsán. Angeli Gabriella elmondta: egy 2017-es önkormányzati, testületi ülésről szóló jegyzőkönyv bizonyítja, hogy a városvezetés már tudott arról, hogy 125 millió forintot vissza kell fizetni a beruházásból.

Harangozó Tamás hangsúlyozta: mivel a visszafizetési kötelezettséget nem uniós szerv, hanem a Varga Mihály felügyelete alatt működő magyar kormányzati szerv állapította meg, így innentől teljesen nyilvánvaló, hogy a kormány az Elios-ügy kipattanásakor, idén januárban-februárban hazudott, amikor azt állította, hogy nem tudott a botrányról.

Az ülésre eljött Lengyel Róbert siófoki polgármester is. A város két Elios-projektben volt érintett. Lengyel Róbert elmondta: polgármesteri kinevezése után zárolta az Elios-iratokat. A 2014-2015-ös projekt ügyeivel foglalkozó ügyiratokat pedig átadja a bizottságnak. Az iratokból a bizottság előtt is kiderült, hogy a projekt előkészítése meglehetősen furcsán történt: a közbeszerzést előkészítő külsős cég már a kiírás előtt tudott a pályázat tartalmáról.

Mezei László szekszárdi szocialista képviselő elmondta: a Tiborczék által kiépített közvilágítási rendszer alkalmatlan a feladatára: a lámpák fényköre gyenge, két lámpa henger alakban szórja a fényt, ám a két lámpa között jókora sötét, „vakfoltok” vannak, emiatt több baleset is történt már a városban. Elsősorban az idősebb, gyengébben látó gyalogosokat fenyegeti a veszély.

Becker András oknyomozó újságíró (Átlátszó) közölte: fényméréssel is megvizsgálták a Tiborcz-lámpák fényerejét és jókora eltéréseket találtak, így a zebra egyik oldalához képest tízszeres fényerő eltérést is mértek meg. „Elios paradoxonnak” nevezte az újságíró azt a furcsa jelenséget, hogy a tisztán közbeszerzésekből élő Elios 10-15 százalékos bevétel arányos eredményt produkált, míg a versenypiacon is forgolódó vetélytársaknál alig 1 százalékos ez a mutató.

Sztrájk lehet a könyvtárakban és a múzeumokban?

Publikálás dátuma
2018.03.21. 14:21
A szerző felvétele

Harminc könyvtáros a perspektivikus bérrendezésért demonstrált a Pécsi Tudásközpontban. Szerdán az épületben tartottak egy szakmai konferenciát, amin részt vett Hoppál Péter, kulturális ügyekért felelős államtitkárt, s a fideszes politikust a tudásközpont egyik intézményének, a Csorba Győző Könyvtárnak a dolgozói várták, azt a bértáblát a fejük fölé tartva, ami 2002 óta nem változott.

A demonstráció vezetője, Mészárosné Sík Zsófia kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a könyvtárosok, muzeológusok és levéltárosok bértáblája 16 éve változatlan, s e három szakma képviselőinek jövedelme csak azért nőtt azóta, mert emelték a garantált minimálbért. Így viszont a közművelődésben dolgozók fizetési besorolása nem ad semmiféle jövőképet, hisz például egy kilenc éve pályán lévő, doktori végzettségű alkalmazott ugyanannyit keres (nettó 130 ezer forintot), mint egy nyolc osztályt végzett kezdő. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete 2012-től új bértáblát követel, ám csak azt tudták elérni, hogy tavaly az említett területeken dolgozók - nettó 15-20 ezer forint - bérpótlékot kaptak. Ez idén nem emelkedett, és a pótlék nem lett része az alapbérnek, vagyis adható-elvehető. 2018 februárjában és márciusban a KKDSZ a bértáblamódosításról tárgyalt az illetékes államtitkársággal, ám nem történt előrelépés, mivel a kormány a választásig még csak ígéretet sem kíván tenni.

A két idei megbeszélésén – bár a szakszervezet számított rá – nem vett részt Hoppál Péter, ezért várták őt szerdán a konferencia helyszínén. Hoppál pár szót váltott a demonstrálókkal, s ő úgy látta, hogy a kormány sokat tett a közművelődési intézményekért és az ott dolgozókért. A demonstrálók nem vitatták, hogy az intézmények tárgyi feltételei sokat fejlődtek, ám bérügyben nem osztották Hoppál véleményét, ezért a politikus szavait elterelő hadműveletnek minősítették.

A demonstrációban résztvevők nem tartják kizártnak, hogy ha a bérreform a szakmában továbbra sem történik meg, akkor a könyvtárak és a múzeumok dolgozói előbb-utóbb sztrájkolni fognak, s megtörténik az a hazánkban eddig még példátlan eset, hogy ezek az intézmények nem nyitnak ki. A sztrájktörvény nem határozza meg, mi az elégséges szolgáltatás szintje ezekben az intézményekben, így a bezárásnak nincs jogi akadálya.

Témák
sztrájk

Titkosszolgálati háttérrel próbálták lejáratni a Migration Aidet?

Publikálás dátuma
2018.03.21. 13:45
Fotó: Tóth Gergő

Titkosszolgálati háttérrel próbálták lejáratni és illegális cselekményekre buzdítani a Migration Aid-et - legalábbis Siewert András, a civilszervezet vezetője szerint. Siewert a magyar kormányt sejti a háttérben. Konkrét bizonyíték egyelőre nem támasztja alá a sejtést, csak egy némiképp zavaros próbálkozásból vont le következtetés Siewert. Hogy azok helytállóak-e azt nem tudni, ám a sztoriban számos amatőr hiba bukkant elő, ami arra enged következtetni, hogy nem szolgálatok állnak a háttérben. Íme a történet:

A kormányközeli Magyar Időkben a napokban jelent meg Bayer Zsolt fideszes publicista tollából egy nagy leleplezésként aposztrofált Soros-hálózatról szóló cikk.  - Tűkön ültünk az eddigi két napban, ugyanis megvártuk, hogy átmenjen az egész kormánysajtón a cikk, valamint bekerüljön a fideszesek kampányába is - mondta a civilszervezet vezetője.

- 2017 decemberében kaptam a privát e-mail címemre egy levelet egy Grigorij Alexandrov nevű férfitól, amelyben szakértőnek kért fel egy angol Smart Innotech nevű cég menekültek beazonosításához szükséges eljárásaihoz - magyarázta Siewert. Rövid internetes keresés után kiderült: ilyen nevű cég nem volt Angliában. - Gyanúsnak tűnt a dolog, nem is válaszoltam az e-mailre. Két napra rá, azonban érkezett egy újabb, tovább győzködött, majd bécsi találkozóra hívott teljes költségtérítéssel - fogalmazott a Migration Aid vezetője, hozzátéve: idén január 9-én létre is jött a találkozó, a bécsi Intercontinental szállodában. Ekkor Siewert már úgy vélte, hogy beszervezési kísérlet is állhat a háttérben, külföldi titkosszolgálatok részéről. Mindezt például arra alapozta, hogy három e-mailben három különböző módon írta alá a levelet az állítólagos Alexandrov.

- A mi háromórás hangfelvételünk nem olyan vágott és rossz minőségű, mint Bayer Zsolté – utalt Siewert arra, hogy a fideszes újságíró hangfelvételekkel is előállt a cikkben. Kétszer találkozott egyébként Alexandrovval és egy női munkatárásával Bécsben, mindkét találkozóra válaszokkal is készült, hogy mondjon is valamit, és ne is. Siewert szerint az izraeli akcentussal beszélő férfi először további magyar menekültekkel foglalkozó kérdésekkel állt elő, majd politikai síkra terelte a témát. Már az illegális ellenállás módjairól esett szó, - Alexandrov szerint, ami ma illegális, az holnap, már lehet legális - azután pedig a menedékkérők adatbázisba gyűjtéséről.

- Több 10 millió forintba kerülhetett az egész akció – mondta Siewert, újra hangsúlyozva, hogy külföldi titkosszolgálatok is érintettek lehetnek.

Alexandrovék arról is beszéltek, szeretnének bejutni a tranzitzónába, és ebben tud-e segíteni a Migration Aid. De nemcsak a Siewerték szervezete érdekelte őket: a Magyar Helsinki Bizottságot is be szerették volna vonni az ügybe. Siewert állítása szerint az első találkozó után feljelentést tett a magyar hatóságoknál, ezután pedig már csak az érdekelte őket ki lehet a külföldi férfi megbízója. Február végén Alexandrov nem jelentkezett és eltűnt a Smart Innotech kezdetleges weboldala is. A következő említésre méltó dátum pedig Siewert szerint március 19-e, amikor megjelent a Bayer Zsolt-féle cikk.

-  Ki fizette az akciót? Ki bólintott rá erre a Fideszen belül? – sorolta a kérdéseit a Migration Aid vezetője.

Vizsgálatot indít a NAIH
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indít a tranzitzónákban történt adatgyűjtések ügyében - közölte a hatóság elnöke szerdán.
A tranzitzóna Magyarország területén van, így az ottani adatkezelésekre is vonatkozik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény - ismertette a hatóság elnöke, hozzátéve: a NAIH nyilvántartásában nem szerepel ez az adatgyűjtés. Ezért a hatóság felkeresi az érintett szervezetet: igaz-e, hogy a menekültekről adatbázist vezetnek. Minden részletkérdést tisztázni kell - szögezte le Péterfalvi Attila sorolva: kiket érint az adatgyűjtés, erről milyen adatbázist vezetnek; mi az adatkezelés jogalapja, célja; s továbbítják-e az adatokat valahova.    
Mindezeknek szerepelnie kellene a NAIH adatvédelmi nyilvántartásában, de abban nem találták nyomát - jegyezte meg a hatóság elnöke, hozzátéve: ezt az ügyet ki kell vizsgálni.

Szerző