Márki-Zay: utánam! (videó)

Publikálás dátuma
2018.03.21 16:43
Forrás: Mérce videó
Miután megmutatta, hogyan kell nyerni Hódmezővásárhelyen, most elmondta, szerinte miként lehetne országosan is győzni, és kormányt váltani.

Bemutatott 53 ellenzéki jelöltet Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere, akik szerinte esélyesek az egyéni körzetekben a kormánypárti aspiránsokkal szemben. A szűk hónapja tartott vásárhelyi időközi választás győztese a Viszlát, kétharmad!, a Közös Ország Mozgalom, a Számoljunk együtt és a Padtársak csoport több képviselőjével, valamint Bod Péter Ákossal, Elek Istvánnal és Lányi Andrással tartott közös sajtótájékoztatón hirdette ki a szerinte nyerő listát.

Ezen 23 helyen a Jobbik, 16 választókerületben az MSZP-Párbeszéd, 7 esetben a DK, 5 körzetben az LMP jelöltjei a legesélyesebbek, Pécsen és Veszprémben pedig a független Mellár Tamás valamint Kész Zoltán lehet a befutó. Figyelemre méltó, hogy Márki-Zayék listája szerint Budapesten Vona Gáborék pártja egyetlen körzetben sem rúghatna labdába, vidéken viszont egy-két kivételtől eltekintve a demokratikus ellenzék pártjairól mondható el ugyanez. Érdemes megemlíteni, hogy kedden a Válasszunk 2018! (V18) is kijött a saját, és egyébként nagyon hasonló listájával. A V18 szerint 25 ellenzéki képviselőjelölt elég erős ahhoz, hogy akár a pártok további megegyezése nélkül is versenyben lehet a kormánypárti aspiránssal.

Milliárdok kamura
Hiába szűkítették a kamupártok mozgásterét, így is 14 hasonló kezdeményezés állított országos listát. Ezek összesen 3 milliárd forint kampánytámogatásra számíthatnak Ligeti Miklós összesítése szerint. A Transparency International jogi igazgatója azt mondta, hiába vezették be az egyszázalékos visszafizetési küszöböt, amiért a pártvezetők saját vagyonukkal felelnek, akkor lehetne csak kevesebb visszaélés, ha a pártok kincstári kártyára, szigorú elszámolás mellett kapnák a támogatást.

A mostani Márki-Zay-féle listához képest egyetlen eltérést találtunk: a miskolci székhelyű Borsod 2-es választókörzetben a V18 a jobbikos Pakusza Zoltánt tartja a legerősebb ellenzékinek, Márki-Zayék szerint azonban itt még további mérésekre van szükség. A V18 szerint ugyanakkor van 40 olyan jelölt, akinek csak akkor lehet esélye megszorítani, legyőzni a fideszes ellenfelet, ha a pártok együttműködnek. Ebben is megegyeztek a vélemények, Márki-Zay viszont felidézte, hogy Hódmezővásárhelyen sikerült a pártokat együttműködésre kényszeríteni. A polgármester megígérte, hogy április 7-éig mind a 106 körzet legesélyesebb jelöltje felkerül a www.rendszervaltas2018.hu címen elérhető oldalra.

– Az gondoltuk, a hódmezővásárhelyi diadal óta eltelt három és fél hét elég lesz ahhoz, hogy az induló pártok is feldolgozzák a győzelem tanulságait, most mégis aggódunk, megint a párton kívülieknek van tennivalója – hangsúlyozta Márki-Zay, és úgy folytatta: – A kormányváltáshoz az kell, hogy a baloldaliak szavazzanak a legesélyesebb jelöltre még akkor is, ha az jobbikos, és a jobbikosok is voksoljanak a baloldali jelöltekre fordított esetben.

A polgármester szerint a legfontosabb, amit az ellenzéki pártok tehetnek, hogy visszalépnek a legesélyesebb jelölt javára. Konkrét példát is hozott: Csongrád megye négy választókörzetében csak akkor van esély győzni, ha két helyen a Jobbik lép vissza az MSZP-P, illetve a DK jelöltjei javára, két helyen pedig fordítva. Arra a felvetésünkre, hogy a Jobbik elnöke, Vona Gábor legutóbb kedden szögezte le, mindenhol jelöltet állítanak, Márki-Zay azt mondta: személyesen is szívesen egyeztetne Vonával, hogy megváltoztassa a Jobbik elnökének álláspontját.

Gulyás Márton, a Közös Ország Mozgalom vezetője elmondta, hogy további mérésekkel segítik majd Márki-Zayt. A civil aktivista hét újabb felmérést is bejelentett, ezeket a kampány hetében fogják publikálni.

– Egyetlen üzenetem van azokhoz, akik úgy gondolják, Gyurcsány Ferenc vagy Vona Gábor semmivel sem lenne jobb miniszterelnök, mint Orbán Viktor. A közös cél a mostani kormány leváltása. Amikor ezen túl leszünk, és sikerül megváltoztatni a rendszert, akkor majd mindenki szavazhat a szíve szerint – fogalmazott Lányi András író.

Forrás: Mérce videó

Forrás: Mérce videó

Elek István az MDF egykori politikusa optimistán úgy vélte: van valami a levegőben. – Az átszavazási hajlandóság folyamatosan erősödik, úgyhogy jó lenne, ha az ellenzéki pártok vezetői is támogatnák az átszavazást a legerősebb jelöltre – hangsúlyozta.

Egyelőre azonban nehéz megjósolni, hogy a pártok megfogadják-e a civilek javaslatát, bár a DK szerint van még esély az ellenzéki tárgyalások folytatására. Molnár Csaba, a párt alelnöke felidézte, hogy Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint még ha pártja kezdeményezni nem is fog találkozókat, ha valaki megkeresi őket, akkor készek beszélgetni. – Bármely, az LMP által kiválasztott helyszínen találkozhatunk – mondta erre Molnár. Az LMP nem reagált az invitálásra. Közben pedig egy másik ellenzéki találkozó is veszélybe került: Fekete-Győr András, a Momentum elnöke nem fogadta el Karácsony Gergely keddi meghívását. Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje a tárgyalások megszakításáról szóló LMP-döntés után hívta egyeztetni az Együttet és a Momentumot, s míg Juhász Péterék rögtön igent mondtak, Fekete-Győr csak annyit közölt: tárgyalni már nincs idő, visszalépésekre van szükség.

Nagy Zöld Fal: az elsivatagosodás védőgátja

Publikálás dátuma
2019.04.16 11:30

Fotó: Shutterstock
A klímaváltozás miatt délre terjeszkedő Szahara megállítására 15 kilométer széles és 7700 kilométer hosszú mesterségesen létrehozott erdősáv szeli keresztül Afrikát, Szenegáltól Dzsibutiig.
Hagyományosan az emberek azért emelnek falakat, hogy elválasszák országaikat és népeiket egymástól, hogy a kőfalakon belül élők megvédhessék magukat a kívülről érkező veszélytől. A Nagy Zöld Fal Afrikában épp ellenkező megfontolásból épül, klímavédelmi szempontból egyedülálló kezdeményezés: arra, miként lehet enyhíteni a globális felmelegedés okozta csapásokat, hogyan lehet megmenti 232 millió ember élőhelyét - írja a sokszinuvidek.hu. Az élő fal ötlete először az 1970-es és 1980-as években vetődött fel Afrikában, akkoriban jött létre egy szervezet, akik a kezdetek óta több tízmillió fát ültettek el, főleg lakott városokban és farmokon. A 2000-es évek közepén ezt a kezdeményezést elevenítette fel Nigéria elnöke, Olusegun Obasanjo. 2007-ben az afrikai államfők rendes ülésén el is fogadták a gigaprojektet. A kezdeményezés mögé akkor 11 ország állt (Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán). Jelenleg már húsz állam vesz részt a faültetésben, írja az MNN. A térség mára kihalt, száraz és kopár lett, ahol fogytán az élelmiszer és a víz. Aki csak teheti, elmenekül innen. Az kritikus terület, ahol a zöld fal megépülhet, a Száhel övezet (vagy éhségöv), amely a világ legnagyobb sivatagának, a Szaharának a déli részén található. Valamikor füves szavanna borította, az elhúzódó aszályok azonban gyökeresen megváltoztatták a térség klímáját. A Szahara évről évre hatalmas területet hódít el az övezet lakóitól, akik kénytelenek folyamatosan délebbre költözni, menekülve a sivatagi forróság és szárazság elől. A hatalmas kopár térség átszeli az egész afrikai kontinenst. Az éghajlatváltozás frontvonalán van, ahol a helyiek milliói szembesülnek a globális felmelegedés okozta pusztító hatással. 1968 és 1974 között elmaradtak az esők, tartós szárazság sújtotta az övezetet, 250 ezer ember halt éhen, és milliók kényszerültek elhagyni lakóhelyüket. A csapadék mennyisége mára jobbára csak a köles termesztéséhez elég. Az év csapadékos napjainak a száma fokozatosan csökken. Az elmúlt években súlyos aszályok sújtották a térséget és gyakoribbá váltak a por- és homokviharok. A Nagy Zöld Fal 780 millió hektár elsivatagosodott vidéken húzódna, a terület az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint jelenleg 232 millió embernek ad otthont. Ha sikerül befejezni a a szárasságtűrő fákból kialakított zöld falat, az 7700 kilométeres hosszával és átlag 15 kilométeres szélességével a világ legnagyobb ember alkotta „építménye” lesz. Nyugatról keletre Dakartól (Szenegál fővárosa) Dzsibutiig (Dzsibuti fővárosa) terülne el. A program teljes költsége meghaladja a nyolcmilliárd dollárt, de az Európai Unió, a Világbank és az ENSZ is támogatja az elképzelést. Ugyanis a Nagy Zöld Fal nemcsak klímavédelmi szempontból páratlan kezdeményezés, hanem elősegítheti a térségben a békét is. A projekt olyan országok között valósul meg, ahol eddig a szegénység és kilátástalanság miatt sok volt a konfliktus, és háború dúlt. Többnyire a szárazságot jól tűrő fafajtákat, például akácot telepítenek, de a zöld fal közé zöldséget és gyümölcsfákat is ültetnek. A fák ugyanis árnyékot adnak, csökkentik talajnedvesség kipárolgását, lassítják a csapadék lefolyását, így a kutak újra megtelhetnek vízzel. A gigaprojekt, vele a faültetések, számtalan afrikai család utolsó mentsvára lehet, és megélhetését is biztosítja. A program eddigi legeredményesebb országa Szenegál, ahol 2010-re 525 kilométer hosszú faültetvényt hoztak létre, 11 millió fát sikerült elültetni. A 2016-os adatok szerint négymillió hektárt vontak be így a mezőgazdaságba.
Szerző
Frissítve: 2019.04.16 11:31

Szándékos gyújtogatás miatt éghetett le a fonyódi nádas

Publikálás dátuma
2019.04.10 17:00

Fotó: Németh Levente
Szakértők szerint akár 4-5 évbe is telhet, amíg visszaáll a természet normális rendje a fonyódi berekben, ahol a múlt héten 100 hektár vált a tűz martalékává. A nádas szerepe pótolhatatlan a víztisztítástól a partvédelmen át a biodiverzitás fenntartásáig. Amint arról beszámoltunk: több száz hektáros területen égett a nádas, amit csaknem 24 órán át tartó megfeszített munkával sikerült eloltani pénteken. Az eddigi adatok arra utalnak, hogy szándékos gyújtogatás okozhatta a pusztítást. A nádastüzek ugyanis csekély valószínűséggel lobbannak fel emberi beavatkozás nélkül. A flórájával és faunájával együtt 24 óra alatt hamuvá vált nádas nem volt védett: nem tartozott a Balaton 235 kilométernyi partvonalán húzódó azon élőhelyek közé, amelyek a hatályos természetvédelmi jogszabályok és a 2000-ben született Balaton-törvény kettős védelme, valamint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság felügyelete alatt állnak. Ökológiai szempontból azonban a fonyódi berek alig különbözött az 1200 hektár területű tóparti nádasoktól - írja a qubit.hu
  A Balatonfelvidéki Nemzeti Park tájegységvezetője az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy az M7-es autópálya és a lakóövezet között fekvő nádas égésekor tömegesen pusztultak a kétéltűek és a hüllők. A szakember szerint a mocsári teknősökkel, vízi- és kockás siklókkal ellentétben a madárvilág nem károsodott. „A tűz után az élővilág visszatérése attól függ, milyen mértékű volt a károsodás” – mondta Tóth Viktor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének hidrobotanikai osztályvezetője. A regeneráció több évig is elhúzódhat, ha a tartósabb hőhatás következtében a burgonyához hasonló, tápanyagokban rendkívül gazdag, az új hajtásokat tápláló gyökértörzs szó szerint megfő.

Ökológiai csomópontok

A nádtársulásokat a trópusi esőerdők után a legproduktívabb vegetációs területek között tartják számon a szakemberek. Olyan ökológiai csomópontok, amelyek összekötik a szárazföldi és a vízi élővilágot. A meder üledékfelszínén baktérium-, alga- és hínárfajok élnek, a víz alatti szárakon gomba- és baktériumtelepek tenyésznek. A balatoni nád szárainak sűrűje a kisebb pontyfélék ívóhelye. A nádszál és levelei rovarok, hüllők, kétéltűek, madarak és kisemlősök életterei. 

Szerző