A Tisza áradása miatt lezárják a szegedi rakpartot

A Tisza áradása miatt péntek 6 órától lezárják a szegedi Huszár Mátyás rakpartot - közölte honlapján az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szerdán. A közlemény szerint az út lezárása nem jár együtt árvízvédelmi készültség elrendelésével. Az elsőfokú készültséget 650 centiméteres vízszintnél rendelik el, szerdán reggel a Tiszán Szegednél 537 centiméter volt a vízállás. 

Szerző

Padlást söpört a kormány

A magyar gazdaság 4 százalék körüli lendülete európai viszonylatban jó, hiszen az eurózónában 2,2, Németországban 2,3 százalékos növekedést jeleznek előre, ám a környező országokhoz képest már korántsem kiemelkedő ez a GDP bővülés – mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója a cég szerdai sajtótájékoztatóján. A növekedést az alapvetően kedvező világgazdasági környezet mellett az uniós források gyorsított felhasználása, illetve megelőlegezése táplálja, de szerepet játszik benne a laza költségvetési és jövedelempolitika, valamint a gazdaságélénkítő monetáris politika. A növekedés fő húzóereje idén is a fogyasztás marad - tette hozzá. A gazdaságkutatók 2018-ra 3,9 százalékos GDP növekedéssel, 3,5 százalékos munkanélküliséggel, 9 százalékos beruházás növekedéssel számolnak.

A lendület idén már megtörhet, bár a kormány még erre az évre is 4,3 százalékos gazdasági növekedést vár, a legtöbb gazdaság elemző és kutató ennél kisebb bővülés mellett teszi le a voksát. Jövőre pedig még tovább mérséklődhet ez a dinamika.

A munkaerő szűkössége miatt azonban a foglalkoztatás eléri felső határát, amin csak a közfoglalkoztatottak jelentős hányadának a munkaerőpiacra terelése, illetve a külföldön dolgozók hazatelepülése segítene. Erre rövidtávon nem sok esély mutatkozik.

Ha az összes közfoglalkoztatottat a munkanélküliekhez számolnák, akkor 8 százalék körüli lenne az állástalanok aránya – említette a Népszava kérdésére Herzog László, közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. munkatársa. Árnyalja a képet, hogy a nagyjából 160-170 ezer közfoglalkoztatott egy része értékalkotó tevékenységet végez. Nélkülük a munkanélküli ráta valós aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 4 százaléka és az összes közfoglalkoztatottal számoló 8 százalék között van. Az persze egy jogos kérdés, hogy a nem látszattevékenységet végző embereket miért közfoglalkoztatottként alkalmazzák. Erre semmilyen reális magyarázat nincs, ha csak az nem, hogy így még a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot sem kell kifizetni – tette hozzá Herzog László.

A kormány gazdaság élénkítő politikáját egyebek mellett az teszi lehetővé, hogy a költségvetési hiány idén is alatta marad a tervezettnek. A múlt évben ezt a mozgásteret arra használta fel a kabinet, hogy jelentős mértékű pénzszórásba kezdett. Kisöpörte a padlást – fogalmazott Várhegyi Éva, Ez azért is kockázatos, mert mint minden konjunktúra időszaknak, a jelenleginek is egyszer vége szakadhat – egyes elemzések szerint erre akár 3 éven belül sor kerülhet –, és akkor nem lesz megfelelő tartalék a költségvetésben. Ez a „padlássöprés” ráadásul teljesen átláthatatlanul történt 2017. végén is.

Ez az átláthatatlanság jellemző a költségvetés egészére is. A tavaly májusban az Országgyűlésben elfogadott 2018-as költségvetésnek semmi köze a ahhoz, ami eddig abból megvalósult – figyelmeztetett Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa.

A Maqyar Nemzeti Bank (MNB) gazdaságélénkítő, lazító politikáját most már az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-hez és az Európai Központ Bankhoz hasonlóan a szigorítás felé kellene irányítani, és a forint indokolatlan gyengítésével is fel kellene hagynia. Miközben a devizaadósság euróárfolyama 304 forint körül van, a bankközi deviza piacon viszont 310 forintos árfolyam környékén tartja az MNB az árfolyamot. A hivatalosan csak ritkán említett indok, hogy ha a 304 forint alá erősödne a forint, akkor a jegybank veszteséget könyvelhetne el, míg a magasabb árfolyam nyereséget hoz. Csakhogy a jegybanktörvény szerint az MNB nem kereskedelmi bank, semmilyen eredménycélja nincs, a feladata az inflációs cél elérése, illetve az, hogy a maga eszközeivel támogassa a kormány gazdaságpolitikáját addig, amíg az nem gátolja az inflációval kapcsolatos feladatokat – hangsúlyozta Várhegyi Éva.

Szerző

Utolérték a fizetések tíz évvel ezelőtti önmagukat

Publikálás dátuma
2018.03.21. 13:20
Fotó: Molnár Ádám
Egyelőre nincs még itt a munkavállalói kánaán, noha a nettó átlagfizetés 206 ezer forintra hízott januárban – az más kérdés, hogy ennek köze sincs a piachoz.

Átugrotta a nettó átlagkereset a 200 ezer forintot: egy átlagos munkavállaló a KSH adatai szerint ennél éppen 6 ezer forinttal visz többet haza. Összehasonlításképpen: 2016 végén ez a szám 175 ezer forint volt, azaz majdnem 40 ezer forint pluszt mutat a statisztika. Az persze szépséghiba, hogy a növekedés kétharmadát-háromnegyedét nem a piac (értsd: nem a gazdasági növekedés) termelte ki, hanem az állami akarat generálta. Hiszen 2017-ben illetve 2018-ban összesen 23 százalékkal ugrott a minimálbér, illetve a garantált minimálbér esetében ez az arány 37 százalék. Magyarán annyi történt, hogy az állam a legkisebb béreket (szociális szféra, építőipar, és így tovább) kigyúrta. 

373,5 ezer forintot keresnek átlagosan a pénzügyi, biztosítási területen dolgozók

De a minimálbér (valamint a garantált bérminimum) emelése sem hozta el a munkavállalói kánaánt. Pontosabban érdemes egy finom distinkciót tenni. A multiknál elhelyezkedő munkavállalók egyértelmű nyertesei az utóbbi két évnek. A kormány által sokat szapult nemzetközi cégek ugyanis képesek kitermelni a pluszköltségeket – olyannyira, hogy nem csak a „a legkisebb fizetéseket” tornászták fel, de azokhoz igazították bértáblájukat. A hazai kis és középvállalkozási szektor viszont bajban van: hogy kiizzadja a meghízott bérkiadásokat sokszor trükközni kényszerül: más munkakörbe sorolja vagy részidős alkalmazottként jelenti be embereit, akik viszont nyolc órában továbbra is ugyanazt a munkát képesek végezni. Ennek ellenére egyelőre a kis- és középvállalkozások elevickélnek valahogy – igazán nehéz helyzetbe akkor kerülhetnek, ha az EU valamiért elzárja a támogatási csapokat.

És a helyzet az, hogy a bérek – pontosabban a vásárlóértékük – most kezdi elérni a 2008-as, azaz a válság előtti szintet. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy 6 millió embernek nem változott vagy nehezedett a sorsa az utóbbi nyolc-tíz évben. Vannak az úgynevezett középmagyarok (legalábbis a statisztika így hívja őket) aki a társadalom 5-6 leggazdagabb deciliséhez (értsd: tíz százalékához tartozik), ami azt jelenti, hogy fejenként 82-94 ezer forintból él. A növekedés tagadhatatlan, hisz 2010 előtt ez a summa 60-70 ezer forint volt, azaz 25-27 százalékkal többől gazdálkodhat most ez a két millió ember – de csak elvileg: az árak ugyanis 25 százalékkal nőttek. Következésképpen egyelőre még nem áll be a jólét.

Szerző