Szégyenpadon Magyarország

Publikálás dátuma
2018.03.22 10:58
Fotó: Molnár Ádám
A világban 3,3 milliárdnyian élnek autokrata rezsimben. Ez derül ki a Bertelsmann alapítvány világpolitikai jelentéséből, amelyet kétévente hoz nyilvánosságra.

A földkerekség 250 szakértője vizsgálja 2004 óta a demokrácia, az emberi jogok, a gazdaság állapotát 129 országban. Ezeket 1-től 10-ig értékelték (a 10-es a legjobb). Magyarország a térség államai közül különösen rosszul teljesített. A demokráciát illetően 7,15 pontot kaptunk, miközben Szlovákia 8,60-at, Csehország 9,40-et de Bulgária is 8,10-et, Horvátország 8,35-öt, s demokrácia tekintetében a Magyarországgal együtt emlegetett Lengyelország is 8,55-öt. A vizsgált uniós tagországok közül hazánk kapta a legrosszabb értékelést. (A nyugat-európai országok nem szerepeltek a felmérésben.)

A jogállamiság tekintetében is kilógunk a sorból, mindössze 6,0-ra értékelte a Bertelsmann Magyarországot, még Ukrajna is megelőz minket 6,3-mal. Itt azt vizsgálták, mennyire működik a fékek és ellensúlyok rendszere, s az emberi jogok védelme. Jellemző az is, hogy Montenegró 7-est kapott, de még Szerbia is 6,8-at. Szlovákiától (8,0), Csehországtól (9,3), és Lengyelországtól (8,0) ebben a kategóriában is nagyon le vagyunk maradva, nem is szólva a balti államokról. Észtország egyébként ebben az értékelésben a maximális 10 pontot kapta. Horvátországot 8,0-ra értékelték, Bulgáriát pedig 7,8-ra.

A konfliktuskezelést illetően is kifejezetten rossz a megítélésünk. Ebben a kategóriában azt vizsgálták, hogy a politikai vezetés mennyire képes kezelni a társadalomban felmerült konfliktusokat. Mindössze 5,0-ra értékelték e tekintetben Magyarországot a Bertelsmann szakértői. Sovány vigasz, hogy Törökországot, amely lassacskán totális diktatúrává válik, azért két egységgel megelőztük, s ugyanennyivel állunk Irán vagy Egyiptom előtt. Bulgária és Szlovákia 7-est kapott, Csehország és Szlovénia 8-ast.

A legjobban a szegénység témakörben teljesítettünk. Itt arra keresték a választ, hogy az egyes rétegeket mennyre lehet kirekesztettnek tekinteni a szegénység vagy az esélyegyenlőség miatt. Ebben az értékelésben Magyarország 8 pontot kapott, s három uniós tagországot előztünk meg, Horvátországot, Bulgáriát és Lettországot (7-7). Lengyelország szintén 8-ast kapott, Szlovákia 9-est, Csehország, továbbá Szlovénia a maximális 10-est.

Ami a világ többi államát illeti, a legnagyobb visszaesés Burundi és Tádzsikisztán esetében figyelhető meg. Bár már korábban is az autokrata államok közé tartoztak, az utóbbi két évben még rosszabb lett a demokrácia helyzete.

Bár a világ 71 országában 4,2 milliárd viszonylag szabad táradalomban él, a helyzet egyre drámaibb, mert minden negyedik demokráciában egyre kevésbé tartják fontosnak az emberek a demokratikus intézményeket. A 71 vizsgált ország körül 9-ben korlátozták 2015 óta a választás, illetve a gyülekezési jog szabadságát. Kelet-Közép-Európa mellett aggasztó folyamatok figyelhetőek meg Kelet-Afrikában, Közép-Amerikában, valamint a Közel-Keleten is.

Jelentős a visszaesés Törökország tekintetében is, ami azért nem meglepő az eltelt évek ismeretében. Recep Tayyip Erdogan elnök keményen lép fel az ellenzékkel szemben, elnöki köztársasággá változtatta az alkotmányt, az ország teljhatalmú ura lett.

Szerző

"Nem erre szerződtünk" - a Microsoft dolgozói petícióban kérik, ne kelljen fegyvert fejleszteniük

Publikálás dátuma
2019.02.23 19:18
Illusztráció
Fotó: DPA/AFP/ Gambarini Mauricio
A Microsoftnak péntekig 94 munkatársa írta alá a petíciót, melyben arra kérik a céget: álljon el egy az amerikai hadsereggel kötött 480 millió dolláros szerződéstől, és mindenfajta hadiipari fejlesztéstől - írja a Reuters.
Tavaly novemberben nyert tendert a cég, ekkor azt vállalta el, hogy legalább 2500 működő "kiterjesztett valóság headsetet" szállít le a katonáknak. Ezeket csatatéren és kiképzésen egyaránt használnák, növelve így a katonák "halálosságát, mobilitását és szituációs éberségét".
"Nem fegyverek fejlesztésére szerződtünk, és követeljük a beleszólást abba, hogy hogyan használják fel a munkánkat"
- olvasható a dolgozók tiltakozásul megfogalmazott, a Twitteren közzétett levelében. Azt kérik a vállalattól, hogy dolgozzon ki egy nyilvános irányelvet arra nézve, hogy hol lehet alkalmazni a technológiáját.
A Microsoft közleményben úgy kommentálta a kezdeményezést: mindig örül, ha visszajelzést kap munkatársaitól. Emellett viszont elkötelezett a hadsereg segítésében. Az amerikai hadsereg egyáltalán nem reagált a hírre.

A pilóták hibájából ütközhetett hegynek a tavaly lezuhant iráni utasszállító

Publikálás dátuma
2019.02.23 18:26
Illusztráció
Fotó: AFP/ MARWAN NAAMANI
Hibázott továbbá a meteorológiai szolgálat, a légitársaság, de még a repülőgép gyártója is.
Az előzetes jelentés alapján főként a pilóták által elkövetett hibák vezettek az Iran Aseman légitársaság ATR 72-es repülőgépének tavaly téli katasztrófához - írja az airportal.hu. Az Iran Aseman gépének becsapódását a 60 utas és 6 fős személyzet közül senki sem élte túl.
Az első hibát a célállomáshoz közeledve, a süllyedés megkezdésekor követték el: túl mélyre ereszkedtek.
Már a repülőtér megközelítését sem lett volna szabad megkezdeniük, mivel az időjárási viszonyok rosszabbak voltak az engedélyezett üzemelési minimumoknál.
A repülőgép eközben felhőbe került, ahol jegesedés jelentkezett, ám a jégtelenítő berendezéseket mindössze néhány percig üzemeltették. Ehelyett igyekeztek kirepülni a felhőből, ezért még alacsonyabbra süllyedtek. A hegyek feletti légmozgás pedig már túl soknak bizonyult.
A dokumentum több kritikát is megfogalmaz a meteorológiai szolgálat működéséről és a légitársaság képzési gyakorlatáról is. A meteorológiai szolgálat nem adott ki figyelmeztetést a hegyek felett várható hullámjelenségről. A légitársaság kiképzési anyaga pedig nem tette lehetővé a kialakult időjárási helyzet felismerését. A repülőgépet gyártó ATR által kiadott kézikönyvben – amelytől a légitársaság által kidolgozott eljárás ráadásul el is tért – szintén nem volt egyértelmű, hogy a kialakult vészhelyzet hogyan hárítható el.
Frissítve: 2019.02.23 18:27