A közmunka erőltetése csak a statisztikáknak tesz jót

Publikálás dátuma
2018.03.22. 16:48
Közmunkások. Illusztráció: Népszava
Közmunkaprogram javítja a kritikus megyék munkanélküliségi adatait, míg zsákutcát jelent a munkavállalóknak. Van olyan megye, ahol az új munkahelyek 90 százalékát a közfoglalkoztatás adja - olvasható a Menedzsment Fórum cikkében.

Még a második Orbán-kormány alatt született meg a döntés a közfoglalkoztatási programok átalakításáról és felpörgetéséről. A legfőbb indoka az volt, hogy ezzel szeretnék visszairányítani a régóta állás nélkül élő embereket a munka világába. A 2008-2009-es válság után mélypontján lévő munkaerőpiacon valóban célzottabb szakpolitikai beavatkozásra volt szükség a korábbinál, írja a portál, de a rendelkezésre álló eszközök közül az állami foglalkoztatás a legkevésbé hatékony. Igaz, ezzel lehet a leglátványosabb statisztikai javulást elérni a legrövidebb idő alatt.

A tervek szerint a közfoglalkoztatási programok visszavezették volna az érintetteket a munkaerőpiacra. Több felmérés is igazolta azonban, hogy a továbblépés helyett sokkal inkább csapdába ejti a közmunkásokat a program: a napi 8 órás közmunka mellett ugyanis kevés lehetőségük van álláskeresésre. A hivatalos statisztikák szerint évente csupán 13-15 százalék környékén mozog azok aránya, akik közülük el tudtak helyezkedni a munkaerőpiacon.

Emellett a földrajzi megosztottság is egyre élesebbé vált. Mára az ország kettészakadt: míg nyugaton inkább a munkaerőhiánnyal küzdenek a cégek és a közfoglalkoztatási programok betöltik eredeti, átmeneti funkciójukat, addig az ország keleti részében továbbra is a munkanélküliség a meghatározó és a közmunka a húzóerő. Bizonyos megyékben az összes új munkahely több mint 90 százaléka közfoglalkoztatás keretében jött létre.

Ezek a megyék így halmozottan nehéz helyzetben voltak és vannak a mai napig. A munkaerőpiacot főként a közfoglalkoztatás tartja életben, a benne részt vevőknek pedig minimális esélye van a kiszakadásra a szűkös piaci álláslehetőségek miatt. Igaz ugyan, hogy az ország más - munkaerőhiánnyal küzdő - területére költözve jobb esélyekkel indulhatnának, a mobilitás azonban nem igazán jellemzi a magyar lakosságot, ha pedig mégis, akkor már inkább külföldre megy az, aki megteheti, hogy hátrahagyja a lakhelyét.

A teljes cikk itt olvasható.

Szerző

Nádas Péter kapja az idei Aegon Művészeti Díjat

Publikálás dátuma
2018.03.22. 16:42
Fotó: Hegedűs Márta
Nádas Péter író kapja Világló részletek című regényéért a hárommillió forint díjazású Aegon Művészeti Díjat - jelentette be Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója csütörtökön Budapesten.

Zatykó Péter hangsúlyozta: nagyon fontos visszajelzés az, ha egy alkotó munkájáról szakmai grémium mond véleményt. A tizenharmadik alkalommal odaítélt díj Magyarország egyik legnagyobb pénzjutalommal járó, magánalapítású irodalmi elismerése, amelyet április 10-én adnak majd át a budapesti Katona József Színházban. Az elismeréssel az előző év kiemelkedő, kortárs szépirodalmi alkotását jutalmazzák.

Diószegi Endre, a zsűri tagja a grémium elé került művekről elmondta: közös bennük, hogy őszintén és nyíltan beszéltek a közelmúlt magyar világáról. Hozzáfűzte: ez nagyon fontos a felnövekvő generációk számára is, hogy később önmaguk igazságával is szembe tudjanak nézni.

Nádas Péter a rendezvényen hangsúlyozta, hogy a több mint 1200 oldalas könyvének alapja "egy pszichikai és valószínűleg fizikai törvényszerűség: az asszoiciációs sorok követése". Az író, aki saját és családja élete nyomán egy történelmi korszakról, a közelmúltról írta kétkötetes munkáját, arról is beszélt, hogy írás közben nemcsak családjának történetével és igazságaival kellett szembenéznie, de saját depressziójával és öngyilkos gondolataival is.

A szervezők sajtóközleménye kiemelte, hogy az idei díjra csaknem száz kötetet jelöltek a könyvkiadók. Négy verseskötet és hat regény került a szűkített listára, amelyről hét főből álló, szakmai zsűri döntött: Radnóti Sándor kritikus, művészetfilozófus, a zsűri elnöke, Angyalosi Gergely irodalomtörténész, Balajthy Ágnes irodalomtörténész, Diószegi Endre középiskolai tanár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozatának elnöke, Füle Ágnes kulturális szervező, blogger, Für Anikó színművész és Takács Ferenc irodalomtörténész.

A döntős kötetek között volt - Nádas Péter műve mellett - Csabai László Szindbád, a forradalmár, Kántor Péter Valahol itt, Nádasdy Ádám Nyírj a hajamba, Parti Nagy Lajos Létbüfé, Rakovszky Zsuzsa Célia, Szécsi Noémi Egyformák vagytok, Tompa Andrea Omerta, Tóth Krisztina Ünnep és Vida Gábor Egy dadogás története című kötete is.

Nádas Péter 1942-ben Budapesten született. Munkásságáért számos rangos elismerést kapott: 1985-ben József Attila-, 1992-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, 1998-ban az Emlékiratok könyve Franciaországban megkapta az év legjobb idegen nyelvű könyvének járó díjat, 2005-ben Pro Urbe Budapest, 2006-ban Márai Sándor- és Palládium-díjat kapott, és a Berlini Művészeti Akadémia is tagjai közé választotta. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, 2010-ben Budapest díszpolgára lett, és Szirénének című művéért neki ítélték Az évad legjobb magyar drámája díjat. 2014-ben az európai irodalom jeles alakjait kitüntető Würth-díjat, 2015-ben drámaírói életművéért Szép Ernő-díjat vehetett át a magyar dráma napján. Nevét évek óta az irodalmi Nobel-díj várományosai között említik.

Szerző

Nádas Péter kapja az idei Aegon Művészeti Díjat

Publikálás dátuma
2018.03.22. 16:42
Fotó: Hegedűs Márta
Nádas Péter író kapja Világló részletek című regényéért a hárommillió forint díjazású Aegon Művészeti Díjat - jelentette be Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója csütörtökön Budapesten.

Zatykó Péter hangsúlyozta: nagyon fontos visszajelzés az, ha egy alkotó munkájáról szakmai grémium mond véleményt. A tizenharmadik alkalommal odaítélt díj Magyarország egyik legnagyobb pénzjutalommal járó, magánalapítású irodalmi elismerése, amelyet április 10-én adnak majd át a budapesti Katona József Színházban. Az elismeréssel az előző év kiemelkedő, kortárs szépirodalmi alkotását jutalmazzák.

Diószegi Endre, a zsűri tagja a grémium elé került művekről elmondta: közös bennük, hogy őszintén és nyíltan beszéltek a közelmúlt magyar világáról. Hozzáfűzte: ez nagyon fontos a felnövekvő generációk számára is, hogy később önmaguk igazságával is szembe tudjanak nézni.

Nádas Péter a rendezvényen hangsúlyozta, hogy a több mint 1200 oldalas könyvének alapja "egy pszichikai és valószínűleg fizikai törvényszerűség: az asszoiciációs sorok követése". Az író, aki saját és családja élete nyomán egy történelmi korszakról, a közelmúltról írta kétkötetes munkáját, arról is beszélt, hogy írás közben nemcsak családjának történetével és igazságaival kellett szembenéznie, de saját depressziójával és öngyilkos gondolataival is.

A szervezők sajtóközleménye kiemelte, hogy az idei díjra csaknem száz kötetet jelöltek a könyvkiadók. Négy verseskötet és hat regény került a szűkített listára, amelyről hét főből álló, szakmai zsűri döntött: Radnóti Sándor kritikus, művészetfilozófus, a zsűri elnöke, Angyalosi Gergely irodalomtörténész, Balajthy Ágnes irodalomtörténész, Diószegi Endre középiskolai tanár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tanári Tagozatának elnöke, Füle Ágnes kulturális szervező, blogger, Für Anikó színművész és Takács Ferenc irodalomtörténész.

A döntős kötetek között volt - Nádas Péter műve mellett - Csabai László Szindbád, a forradalmár, Kántor Péter Valahol itt, Nádasdy Ádám Nyírj a hajamba, Parti Nagy Lajos Létbüfé, Rakovszky Zsuzsa Célia, Szécsi Noémi Egyformák vagytok, Tompa Andrea Omerta, Tóth Krisztina Ünnep és Vida Gábor Egy dadogás története című kötete is.

Nádas Péter 1942-ben Budapesten született. Munkásságáért számos rangos elismerést kapott: 1985-ben József Attila-, 1992-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, 1998-ban az Emlékiratok könyve Franciaországban megkapta az év legjobb idegen nyelvű könyvének járó díjat, 2005-ben Pro Urbe Budapest, 2006-ban Márai Sándor- és Palládium-díjat kapott, és a Berlini Művészeti Akadémia is tagjai közé választotta. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, 2010-ben Budapest díszpolgára lett, és Szirénének című művéért neki ítélték Az évad legjobb magyar drámája díjat. 2014-ben az európai irodalom jeles alakjait kitüntető Würth-díjat, 2015-ben drámaírói életművéért Szép Ernő-díjat vehetett át a magyar dráma napján. Nevét évek óta az irodalmi Nobel-díj várományosai között említik.

Szerző