Előfizetés

Karácsony: az alapjövedelemnek nincs alternatívája

Publikálás dátuma
2018.03.23. 06:08
Népszava fotó
Az alapjövedelemnek nincs alternatívája hosszú távon sem Magyarországon, sem Európában, az tíz-húsz év múlva realitás lesz Európa majdnem minden országában - mondta Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje egy csütörtöki budapesti rendezvényen.

 z alapjövedelem jó eszköz lehet a "fájóan hiányzó" társadalmi kohézió helyreállításához, de bevezetése előtt modellkísérletekkel kellene megvizsgálni, hogy az hogyan befolyásolná a munkaerőpiaci aktivitást. Közölte, addig is - ha kormányra kerül - jelentősen emelné a családi pótlékot és az alapnyugdíjat, és ezzel "alapjövedelmi biztonságot" adna a nem aktív korúaknak; az aktív korúak körében pedig bevezetné a garantált minimáljövedelem juttatást.

Karácsony Gergely szerint 2010-ben az emberek azért választották az orbáni erős kéz politikáját, mert azt várták, hogy felemeli majd a leszakadó társadalmi csoportokat, de végül ez az erős kéz még inkább letaszította őket.

Zuglóban - ahol Karácsony a polgármester 2014 óta - már bevezették a helyi szociális modellt, amelynek keretében például a munkanélküliek anyagi támogatás mellett valódi segítséget kapnak az elhelyezkedéshez.  Segítünk nekik az önéletrajzírásban, az átképzésben, de a rászorulók igénybe vehetik a szociális szépségszalon szolgáltatásait is - fogalmazott a miniszterelnök-jelölt.

Költözik a B.my.Lake fesztivál - Felsejlik Tiborcz a háttérben

Vas András
Publikálás dátuma
2018.03.23. 06:07
MTI/Balogh Zoltán
Zamárdiból Keszthelyre költözne a B.my.Lake zenei fesztivál, ám ott nem kérnek az elektronikus zenéből. A zalai kisvárosban nem mindenki várja tárt karokkal az elektronikus zene kedvelőit: az önkormányzat és a térségi képviselő ellenzi a több napos augusztusi bulit, melyen a Tiborcz- és Mészáros-érdekeltségek nagyot kaszálnának.

Az idén hatodik alkalommal rendezik meg a B.my.Lake fesztivált, melynek az első években a balatonvilágosi Club Aliga, később Zamárdi adott otthont. A szervezők augusztusban már Keszthelyre várnák az elektronikus zenekedvelők tízezreit, ugyanis új helyszínen, a Zala Kempingben rendeznék meg a fesztivált. A döntés hátterében sokan politikai szálat vélnek fölfedezni, hiszen a keszthelyi létesítmény Tiborcz István érdekeltségébe tartozik.

- A testület kérése volt, ha van rá lehetőség, keressen más helyszínt a szervező – mondta megkeresésünkre Csákovics Gyula, Zamárdi független polgármestere. – A nagy nyári fesztiváljainkkal kapcsolatban évek óta kapjuk a kritikát az északi parti településekről a zaj miatt, ezért tavaly már déli és keleti irányba állították a színpadokat a rendezők, így viszont Siófokról és Zamárdiból panaszkodtak. A megengedett zajszint miatt önkormányzatunk is feljelentést tett, vagyis mindenképpen lépni szerettünk volna az ügyben.

Miután a testület jelezte, az idén már nem lennének házigazdái a B.my.Lake-nek, sok helyi megkereste a polgármestert, hogy baj van, hiszen a rendezvény idejére már kiadták ingatlanjukat a majdani fesztiválozóknak.

- Természetesen próbáltuk figyelembe venni a helyi nyaraltatók, kereskedők és szolgáltatók érdekeit is, ám miután a Balaton Soundnak is otthont adunk, be kellett látni, két ilyen stílusú rendezvény sok a településnek – magyarázta Csákovics Gyula, aki elismerte, a B.my.Lake kiesése többmillió forintos idegenforgalmi és iparűzési adó kiesést jelent a cirka kétmillárdból gazdálkodó Zamárdinak. – Viszont az is igaz, miután élő szerződésünk van a Volt Produkció Kft.-vel, így magunk nem dönthettünk.

A szervező céggel – melyet hiába kerestünk információkért - egy nemrég estébe nyúló képviselő-testületi ülésen egyeztettek a zamárdiak. Miután kiderült, a Volt Produkció az idei fesztivált már mindenképpen Keszthelyre tervezi, sikerült megállapodni a céggel, nem bontották fel a paktumot, s úgy döntöttek a felek, az eddig a B.my.Lake társrendezvényeként futó Strand Fesztivál nagyobb területet kap, jövőre pedig ismét tárgyalnak az elektronikus fesztivál sorsáról.

Ennek helyzete egyelőre ingatag, mert kiderült, a Volt Produkciónak még nem sikerült megegyeznie Keszthellyel. A város kormánypárti polgármestere, Ruzsics Ferenc nem akart nyilatkozni az ügyről: megkeresésünket éppen azzal hárította el, jelenleg is tartanak a tárgyalások a fesztiválról, amit nem mindenki fogadna tárt karokkal a zalai kisvárosban.

KeszthelyFest igen, technofesztivál inkább máshol – írta Facebook-bejegyzésében Manninger Jenő, a keszthelyi választókerület Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője, aki úgy gondolta, egy B.my.Lake jellegű zenei rendezvény nem illik a város turisztikai képéhez sem, és csak akkor lehetne megrendezni, ha a városlakók többsége beleegyezne. Úgy vélte, természetesen fontos, hogy a fiataloknak legyen szórakozási lehetőségük, de abban egyetértettek a fideszes városi képviselőkkel, hogy inkább máshol, s ne Keszthelyen. Ráadásul úgy tudjuk, az érvényben lévő helyi rendeletek nem teszik lehetővé a fesztivál megrendezését, vagyis, hogy a rendezvénynek augusztusban valóban Keszthely adhasson otthont, előbb közgyűlési döntésekre van szükség.

Más kérdés, hogy a jogszabályi kötöttségek, valamint a helyi kormánypárti erők – no és a városlakók – ellenkezése elegendő lesz-e, hogy megakadályozzák a cirka 50 ezer vendéget jelentő, négynapos fesztivált, hiszen igencsak komoly falakba ütközhetnek. A B.my.Lake tervezett helyszíne ugyanis a Zala kemping, mely tavaly nyár óta Orbán Viktor miniszterelnök veje, az Elios-botrányról (is) elhíresült Tiborcz István érdekeltségébe tartozik: a 3,1 hektáros, eredendően 976,5 millió forintra taksált területet 250 millióért szerezték meg. Cseppet sem mellékesen nem ez az egyetlen Orbán-vői érdekeltség Keszthelyen. Hivatalosan ugyan kiszállt már a vitorláskikötőt és területét üzemeltető cégből, de még mindig üzlettársai irányítják azt, s szintén Tiborcz üzleti köréhez tartozik a Hullám Szálló, valamint az egykori Phoenix Hotel beépíthető telke is.

Jól járhat a fesztivállal érkező vendégsereggel Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, Orbán Viktor oligarchabarátja is, aki szintén megannyi keszthelyi érdekeltséggel bír. Tavalyelőtt került Mészároshoz a Hunguest Hotels, az ország egyik legnagyobb szállodalánca, melynek egyik tagja a keszthelyi Hotel Helikon, de övé a – part menti, Tiborcz-féle Hullámmal szomszédos - Balaton Szálló, valamint a jelenleg üresen álló Hotel Via is.

Vagyis Tiborcz és Mészáros mindenképpen jól járnának a fesztivállal, és ez általában elégséges indok szokott lenni egy döntés meghozatalakor…

Soros György és a kormány civiljei

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2018.03.23. 06:06
JÓ SZOLGÁLAT - Az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete a kormányfő felesége. Lévai Anikó 2015- ben a nagyfai ideig
Az Orbán-kabinet számára is fontos jótékonysági szervezetek jobbnak látják eltitkolni, mit gondolnak a menekültekkel foglalkozók ellen irányuló törvénycsomagról.

A keresztény tanítás mindenki számára útmutatást ad, amikor meghatározza az irgalmasság cselekedeteinek főbb területeit: az éhezőknek ételt adni, a szomjazóknak italt adni, a ruhátlanokat felruházni, az utasoknak szállást adni, a betegeket látogatni, a tudatlanokat tanítani, a szomorúakat vigasztalni, másokat türelemmel elviselni, élőkért, holtakért imádkozni – ezzel a szeretetteljes gondolattal köszönti a látogatót a Karitatív Tanács honlapján Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a tanács elnöke.

Szerettük volna megtudni, hogy a Karitatív Tanács szervezetei mit szólnak az úgynevezett Stop Soros törvénycsomaghoz. A tanács az első Orbán-kormány idején, az ezredfordulón jött létre, és – a Magyar Vöröskereszt kivételével – olyan egyházi vagy vallási kötődésű karitatív szervezetek kapnak helyet benne, amelyek kedvesek a Fidesz szívének. Jelesül: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Református Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet.

Ha a Fidesz hatalmon marad, akkor a választás után előveszi az egyelőre jegelt Stop Sorost. Az eredetinél is szigorúbb javaslat pénzügyi és fizikai ellehetetlenítéssel fenyegeti a menekültek ellátásával, jogvédelmével is foglalkozó, „Soros-bérencnek bélyegzett” civil szervezeteket. A jelenlegi kormány ezeket ugyanis ellenségként kezeli.

A rengeteg bírálat közül az Eötvös Károly Intézet álláspontját idézzük: „a törvény most civil szervezetek jól azonosítható körét támadja, később a kormány kénye szerint bárki ellen fordítható”.

A Karitatív Tanács szervezeteit – mivel szintén foglalkoznak menekültekkel – arról kérdeztük, hogy egyeztettek-e a törvénycsomagról a kormánnyal, megfogalmaztak-e valamilyen módosító javaslatot. Továbbá: egyetértenek-e az Eötvös Károly Intézet megállapításával? Tartanak-e attól, hogy a törvénycsomag következtében szervezetüket hátrány érheti? Ha nem: kifejezik-e szolidaritásukat azokkal a szervezetekkel, amelyek működése és létezése veszélybe kerülhet?

A baptista, a máltai és a református szeretetszolgálat nem tartotta fontosnak, hogy reagáljon kérdéseinkre. Az elsőként válaszoló Magyar Vöröskereszt főigazgatója, Kardos István óvatosan fogalmazott. Tekintettel arra, hogy a választásig a parlament nem tárgyalja az előterjesztést, és nem ismert, hogy a javaslat miként változhat az elkövetkezendő időszakban, érdemben „nem tudjuk értékelni a törvénycsomagot a saját szempontunkból sem”.

Az Ökumenikus Segélyszervezet közölte, hogy jelenleg nem vesz részt a hazánkba érkező menedékkérők ellátásában. Korábbi ilyen jellegű tevékenysége kizárólag humanitárius segítségnyújtásra terjedt ki, amit minisztériumokkal egyeztetve végzett. Ezen a gyakorlaton a jövőben sem kíván változtatni, és erre való tekintettel nem tart attól, hogy a törvény elfogadása esetén az Ökumenikus Segélyszervezetet – vagy akár más humanitárius munkát végző szervezeteket – hátrány érné.

A Katolikus Karitász elsősorban arra szorítkozott, hogy bemutassa, milyen módon nyújt segítséget „a valós szükségletek felmérése és a menekülteket ellátó hivatalos szervek jelzései alapján”. A katolikus egyház hivatalos segélyszervezete úgy ítélte meg, kérdéseinkre nem tud érdemben válaszolni, mivel a „migráció területén szervező feladatot nem végzünk”.

A válaszokból nem derült ki, hogy a szervezeteknek mi a véleményük a Stop Soros törvénycsomagról, ahogyan – egyebek mellett – az sem, szükség esetén hajlandók-e szolidaritást vállalni a fideszes kormány által fenyegetett társaikkal. Igaz, az Ökumenikus Segélyszervezet szerint ilyen veszély nincs is. (A lapunknak adott válaszok teljes terjedelmükben elolvashatók a nepszava.hu-n, a Népszava online oldalán.)

Magyar Vöröskereszt:

„A Magyar Vöröskereszt természetesen figyelemmel kísér minden olyan törvényjavaslatot és jogszabálytervezetet, amely befolyással lehet a működésünkre. A javaslatcsomagot, amely több jogszabály módosítását is jelentené, elolvastuk és egyeztettünk szakértőkkel, illetve minisztériumokkal is az abban foglaltakról. Mivel a Magyar Országgyűlés a választásokig nem tárgyalja a tervezeteket és nem ismert, hogy azok miként változhatnak az elkövetkezendő időszakban, így érdemben nem tudjuk értékelni a törvénycsomagot a saját szempontunkból sem. Az azonban biztos, hogy a Magyar Vöröskereszt a véradásszervezéstől, elsősegélynyújtástól kezdve a rászorultaknak nyújtott segítségen át a katasztrófahelyzetekre történő válaszadásig több olyan területen tevékenykedik, amelyek elengedhetetlenek az ország működéséhez”.

Ökumenikus Segélyszervezet:

„Az Ökumenikus Segélyszervezet jelenleg nem vesz részt a hazánkba érkező menedékkérők ellátásában. Korábbi ilyen jellegű tevékenysége – a Segélyszervezet küldetésével összhangban – kizárólag a humanitárius segítségnyújtásra terjedt ki, és ezeket a tevékenységeket is az illetékes minisztériumokkal egyeztetve, egyes elemeit minisztériumok felkérésére végezte. A Segélyszervezet ezen a gyakorlaton a jövőben sem kíván változtatni, munkáját továbbra is kizárólag humanitárius segítségnyújtásként, a hatóságokkal együttműködésben kívánja végezni.

A fentiekre való tekintettel tehát nem tartunk attól, hogy a törvény elfogadása esetén a Segélyszervezetet – vagy akár más humanitárius munkát végző szervezeteket – hátrány érné.”

Katolikus Karitász:

„A Katolikus Karitász humanitárius szervezet, amely korra, nemre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül segíti a rászorulókat szociális intézmények fenntartása és különböző segélyprogramok, akciók útján.

Segélyszervezetünk folyamatos kapcsolatban áll a menekülteket fogadó és ellátó tranzitzónákkal, befogadó állomásokkal és közvetlenül a menekült státuszt kapott személyekkel is, és segítséget nyújt a menedéket kérők részére a valós szükségletek felmérése és a menekülteket ellátó hivatalos szervek jelzései alapján. A tranzitzónákba tárgyi adományokat, ivóvizet, élelmiszert, higiéniai eszközöket és ruhaneműt szállítunk a kapott tájékoztatások alapján. A menekült státuszt kapott személyek számára pedig elsősorban krízishelyzeti támogatást biztosítunk és segítünk a beilleszkedésben.

Munkánk során elsősorban a krízishelyzetbe került személyeket, családokat támogatjuk hazánkban, határainkon túl, valamint a hazánkban menedéket kérő menekültek részére a tranzitzónák területén, a határok mentén és a már státuszt kapott menekültek számára lakhelyükön is. A migráció területén szervező feladatot nem végzünk, így az Ön által feltett kérdésekre válaszolni érdemben nem tudunk.

Segítő szolgálatunkról készséggel számolunk be.”