„Minden hazugság, csalás, a bemutatott dokumentumok kamudokumentumok” – mondta elsőre Kósa Lajos tárca nélküli miniszter a csengeri hölgy mesés, 1300 milliárd forintos örökségéről szóló közjegyzői okiratok megjelenése után. Most a lapunk birtokába jutott egy újabb közjegyzői okirat, amelyből kiderül: miután a „csengeri hölgy”, Szabó Gáborné Kósára bízta állítólagos örökségét, hogy vegyen belőle állampapírt, 2013 áprilisában papíron megajándékozta a miniszter feleségét 2 millió 633 ezer 445 euróval, ami az akkori árfolyamon több mint 800 millió forint volt. A megajándékozott politikusfeleség pedig a jelek szerint tudomásul is vette az ajándékozási nyilatkozatot.
Igaz, az iratokból meglehetősen furcsa, körülményes eljárás bontakozik ki. A közjegyzői okirat szerint Szabó Gáborné első ízben 2013. április közepén jelentette ki a többi Kósa-iratból már ismert Tóth Ádám közjegyző – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke – előtt, hogy a politikus feleségét megajándékozza ezzel az összeggel. Erről okirat született, amelyet a közjegyző tértivevényes küldeményként elküldött Kósa feleségének. Mivel az ajándékozott nem tiltakozott ellene, az ajándékozási nyilatkozat májusra érvényessé vált. A már érvényes ajándékozási nyilatkozatról szeptemberben újabb közjegyzői okirat született. Ezt 2013. szeptember 16-án kézbesítették a címzettnek, a kézbesítés tényéről pedig szeptember 20-án vettek fel egy újabb – szintén lapunk birtokába került – jegyzőkönyvet. Azaz a megajándékozási eljárás minden mozzanatáról született egy közjegyzői irat.
Az ügyet kirobbantó Magyar Nemzet korábbi cikkéből azonban kiderül, hogy az ajándékozó hölgy meggondolhatta magát, mivel szeptember végén már új dokumentum született: ebben már Kósa édesanyja lett a megajándékozott. Szabó Gáborné ügyvédje, Helmeczy László lapunknak ennek kapcsán csak annyit mondott, hogy az általa megtekintett iratok alapján úgy tűnik, ugyanarról a 800 millióról van szó. Az ajándékot előbb Kósa Lajos felesége kapta volna, majd később inkább a politikus édesanyja lett a kedvezményezett. Helmeczy ugyanakkor azt cáfolta, hogy tényleges büntetőeljárás folyna védencével szemben.
A Magyar Nemzet által korábban bemutatott – Kósa által valósnak elismert – közjegyzői irat szerint a politikus 2013 januárjában szerződést kötött Szabó Gábornéval, hogy utóbbi állítólagos 4,3 milliárd eurós, 1300 milliárd forintnyi németországi örökségéből magyar állampapírokat vásárol. Erről az ügyletről született 2015-ben egy újabb közjegyzői irat, amiből az is kiderült, hogy Szabóné teljes körű rendelkezési jogot biztosított Kósának az egyik hazai bankban vezetett, megint csak állítólag csillagászati összegű devizaszámlájához. Később a Magyar Nemzet olyan dokumentumok tartalmát is ismertette, amelyek szerint Kósát és egy másik magánszemélyt meghatalmaztak arra, hogy mint részvényes részt vegyen a csengeri hölgy állítólagos résztulajdonában álló svájci légi közlekedési cég közgyűlésén. Arra is jogot kaptak, hogy egy svájci bankszámláról 25-25 millió eurót vegyenek fel. (Az érintett cég azóta cáfolta, hogy Szabó Gábornénak bármilyen részesedése lett volna a vállalatban.)
Kósa korábban azt mondta, hogy a csengeri hölggyel 2012-ben vette fel a kapcsolatot, ám 2016-ban kiderült számára, hogy csaló, aki arra használta a miniszteriális kapcsolatot, hogy kölcsönöket vegyen fel. Ugyanakkor lapunk is megírta, hogy ennek ellenére a Kósa közvetlen munkatársainak számító Fiák István és Orendi Mihály – mellesleg mindketten a politikus által elnökölt Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) vezetői – jelenleg is résztulajdonosok egy ingatlancégben az asszonnyal. Kósa még tavaly novemberben is megjelent Szabónéval egy iskolaátadón.
Kósa és a Fidesz azzal próbálja elütni az ügyet, hogy egy „csaló” szedte rá a minisztert. Arra azonban nem született életszerű magyarázat, hogy a politikus miért hitte el éveken keresztül, hogy Szabóné csillagászati vagyont bízott volna rá, s miért nem tűntek fel neki a történet könnyen leellenőrizhető furcsaságai. Ami pedig még különösebb: Miért hagyta Kósa az ügylet részleteit tucatnyi közokiratba foglalni? És miért került az egész ügyletbe Kósa felesége és anyja?
Az ügyről a héten a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalt volna, ám a kormánypárti többség távolmaradásával működésképtelenné tette a grémiumot. Ezzel lehetetlenné vált, hogy az ellenzékiek feltehessék többek között azt a kérdést a titkosszolgálatok vezetőinek: Miként lehetséges, hogy Kósát – aki 2014-től a közelmúltig a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának az elnöke is volt – hosszú éveken át nem egyszerűen az orránál fogva vezették, ám közokiratok hosszú sora révén még „foghatóvá” is tette őt a csengeri asszony?
