Egy interjúban kifejtette, azzal, hogy a muzulmán vallást nem tekinti a német kultúra részének, az ország identitását védi, s nem az iszlám hívőit akarja kirekeszteni. Vélekedések szerint azért hozta elő az egész témát, mert már az októberi bajor tartományi választásra készül, amelyen távolról sem biztos, hogy a CSU képes lesz megőrizni abszolút többségét. Seehofer a parlamentben ismertetett programbeszédében emellett azt is közölte, hogy erős államot kíván építeni, amelyben megvédik az emberek biztonságát.
Az RTL által közzétett legutóbbi felmérés szerint a német társadalom rendkívül megosztott a kérdést illetően. A közvélemény-kutatásban részt vettek 47 százaléka úgy vélte, a muzulmán vallást is a német kultúra részének kell tekinteni, 46 százalék ezzel szemben egyetértett Seehofer állításával.
A felmérésből kiderül, hogy a keletnémetek jóval ellenségesebbek az iszlámmal szemben, mint a nyugatnémetek. A volt NDK területén 62 százalék utasítja el az iszlámot. Megfigyelhető generációs különbség is, a 60 év felettiek 53 százaléka látja úgy, hogy a muzulmán vallás nem tekinthető a német kultúra részének. Kevéssé meglepő, hogy a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) szavazói esetében ez az arány 87 százalékos, de a liberális FDP szavazóinak 59 százaléka is egyetért a kijelentéssel. Ugyanakkor az SPD táborának 64 százaléka tartja az iszlámot elfogadott vallásnak, az ellenzéki Zöldeknél pedig még magasabb, 76 százalékos ez az arány.
