A Loire völgyének legszebb palotája

Publikálás dátuma
2018.03.26. 07:38
Fotó: Shutterstock

Nem könnyű megtippelni, hogy pontosan hány kastély található a Loire völgyében, de az biztos, hogy közülük a Chambord-palota az egyik legkáprázatosabb. Építését az ifjú I. Ferenc francia király 24. esztendejében kezdték el. Trónra lépesét követően I. Ferenc megkezdte az itáliai Milánó uralma alá tartozó területek meghódítását. A győzelem után magával vitte Franciaországba a reneszánsz paloták tervrajzait is, ugyanis vágyai között szerepelt, hogy azoknál szebbet alkossanak. A kastély kialakítása során ötvözték az előző századok formai örökségét, az itáliai reneszánsz építési stílussal vegyítve.

Loire-völgyében gyakran használt építkezési anyag a tufa, a Chambord palotánál is ez az anyag a legszembetűnőbb a látogatók számára. A fal, amely körbe veszi az építményt 32 kilométer hosszú. Ez Európa legnagyobb zárt erdősége, ahol vaddisznók, szarvasok és rókák élnek. I. Ferenc a palota végleges formáját sajnos már nem láthatta, miután 1547-ben elhunyt. Fia II. Henrik, majd XIV. Lajos folytatta a kastély munkálatait.

A francia forradalom után a kastély egy ideig elhagyatott volt, majd restaurálták. A második világháborúban a Louvre és a compiègne-i kastély műkincseinek egy részét itt helyezték el. 1981 óta a Loire-völgy többi építészeti emlékével az UNESCO Világörökség része. A kastélyt évente 700 ezer látogató keresi fel.

Esténként káprázatos fényjátékokat rendeznek. Ez egy igazi szuperprodukció zseniális történelmi kerettel és titkos utalásokkal. Az egy órás előadás alatt a nézők számára felidézik a középkori forgatag jellegzetes hangulatát.

Szerző

Ahol hisznek a manókban és a tündérekben

Publikálás dátuma
2018.03.26. 07:37

Az ország vadregényes tájjal, vízesésekkel, tengerpartokkal, mohalepte lávamezőkkel, vulkanikus képződményekkel és természetes hőforrásokkal várja a turistákat.

Izland egy hatalmas geotermikus mezőkkel rendelkező vulkanikus sziget. Vize annyira tiszta, hogy semmilyen előzetes kezelést nem igényel a vezetékes víz. A szigeten 140 vulkán van, melyből 26 jelenleg is működik. Nagyjából az egész országot hó fedi novembertől májusig. Ilyenkor hűvös van, de nincs extrém hideg, a hóviharok viszont nagyon gyakoriak. A táj júniusban kezd zöldülni, ekkor érkeznek a turisták is. A főszezon júliustól augusztusig tart, a szezonon kívül vannak olcsóbb repülőjegyek és szállások.

A Sarki fény látványa elképesztő élmény, az aurora borealis miatt önmagában megérné elutazni odáig. Állni a Strokkur gejzír mellett, és várni a következő kitörést, páratlan élmény. Kihagyhatatlan program a Glymur vízesés, a Gullfoss összképe, a Kék Lagúna, Látrabjarg sziklái és a Laki kráterek is. A bálnanézés Húsavíkban sokak nagy kedvence. Persze kell némi szerencse ahhoz, hogy a turista bálnát lásson, de ha épp nincs bálna, sokszor jönnek helyette delfinek, delfineket látni pedig legalább olyan felemelő élmény, mint bálnákat.

Tévhit, hogy Izlandon dermesztően hideg lenne. Annak ellenére, hogy az ország az Északi-sarkkörtől nem messze helyezkedik el, éghajlata enyhe a Golf-áramlatnak köszönhetően. Tél közepén csak néhány órára jön fel a nap, nyáron viszont kárpótol, hiszen az évszak közepén még éjszaka sem megy le, így pirkadathoz hasonló világosság van. Nagyon sajátos élmény hajnalban üldögélni valahol a semmi közepén, a félhomályban, lávaföldek közepette.

Az viszont igaz, hogy az ország a magyar viszonylathoz képest igen borsos árakat kínál, ám ha időben megvesszük a repülőjegyet, és okosan választunk szállást, megfizethető az utazás. Aki csak néhány napra megy, jobban jár, ha a szervezett utakat választja, de akinek több ideje van, annak is érdemes jó előre megtervezni az utazását. Jó tudni, hogy mindenhol, mindenre bankkártyát használnak, a legkisebb falvakban, kempingekben is, így nem kell sok készpénzzel készülni.

A szupermarketekben hasonló ételeket lehet vásárolni, mint itthon, de ha valaki Izlandra utazik, semmiképp ne hagyja ki a következőket: a perzselt birkafejet, a lundahúst, a bálnasztéket és a rothasztott cápát (helyi nyelven: kæstan hákarl).

Sokaknak szinte hihetetlen, hogy Izland Európában van, az országban az az érzés fogja el a látogatót, mintha nem is ezen a földön járna, sokkal inkább egy mesében. Mindenütt furcsa alakzatok, gyönyörű színek és fortyogó gejzírek vannak. Ezek fényében nem csoda, hogy a helyiek hisznek a manókban és a tündérekben, sőt a kertjeikbe is kihelyeznek egy-egy apró házikót, ha esetleg arra tévedne valamilyen mitikus lény.

Reykjavík városában járva-kelve okvetlenül érdemes felkeresnünk az Izlandi Elfiskolát, ahol azon túl, hogy ha akarjuk, akkor az előző életeink minden bizonnyal kalandos részleteit is feltárják előttünk, egy akár fél nap alatt is elvégezhető tanfolyam sikeres teljesítése után garantáltan mindent tudni fogunk a vidéket állítólag benépesítő apró manócskák tizenhárom főbb csoportjáról.

Izland a világ egyik legbiztonságosabb országa, itt követik el a legkevesebb bűncselekményt. Az élet tempója is ehhez igazodik. Ebben a nagy biztonságban is a főváros központja a legbiztosabb pont. Egész éjjel egymást érik a bulik a hétvégéken, jönnek-mennek az emberek az utcákon.

Egy nem mindennapi múzeum
Az ország egyik legérdekesebb múzeuma minden bizonnyal a péniszmúzeum, mely több, mint 200 szárazföldi és tengeri emlős párzószervét mutatja be, beleértve bálnákét, rozmárokét, fókákét, jegesmedvékét, hörcsögökét, kutyákét, macskákét, elefántokét, zsiráfokét és a Homo sapiens péniszét is, melyet egy 95 éves férfi ajánlott fel halála után a múzeumnak. Az alapító Sigurður Hjartarson, nyugdíjazott történelemtanár. A gyűjtemény első kincse egy bika pénisze, azaz egy bikacsök volt, melyet Sigurður még gyermekként kapott kiszárítva egy nyári vakáción, 1974-ben. Szinte hihetetlen, hogy egy bikacsök ilyen, a világon egyedülálló múzeumot inspiráljon, melyben a látogatók hatvan százaléka nő. Bár ez annyira nem is meglepő.

Szerző

Elnézést kért a japán kormányfő

Publikálás dátuma
2018.03.26. 07:35
Fotó: AFP/Kota Kawasaki

„A kormány fejeként... szeretnék elnézést kérni az emberektől” – ezekkel a szavakkal és egy mély meghajlással kért bocsánatot a hétvégén a japán néptől a korrupciós botrányba keveredett Abe Sinzó japán kormányfő. A Reuters vasárnap emlékeztetett: 2012-es megválasztása óta ez a legsúlyosabb krízis, amellyel szembe kell néznie, a gyanú szerint ugyanis áron alul adott el állami földeket egy, a feleségéhez közel álló csoportnak. Abe alapos vizsgálatot ígért, ám lemondását nem ajánlotta fel, noha tüntetők tömegei követelik ezt.

Szerző
Témák
japán Abe Sinzo