Kitartóan csúszik Európa legaktívabb vulkánja

Publikálás dátuma
2018.03.26. 12:37
Illusztráció: AFP
Európa legaktívabb vulkánja, az Etna a Földközi-tenger felé csúszik, állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, egyelőre nincs ok az aggodalomra, de bármikor lehet.

Évente 14 millimétert csúszik a Földközi-tenger irányába a Szicília szigetén fekvő vulkán  Alaposan figyelni kell a tűzhányót, mivel mozgása növekvő veszélyeket idézhet elő a jövőben a térségben - írta brit kutatók csoportja a Bulletin of Volcanology című szakfolyóiratban. "Azt mondanám, hogy jelenleg nincs ok aggodalomra, de ez olyan dolog, amelyet szemmel kell tartani, különösen, ha úgy érzékeljük, hogy felgyorsult ez a mozgás" - mondta a BBC News-nak John Murray, aki mintegy 50 éve tanulmányozza Európa első számú vulkánját.

Az Open University geológusa nagy pontosságú GPS-hálózatot telepített a vulkán köré, amely milliméteres változásokat is képes észlelni a vulkanikus kúp formájában. 11 év adatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a hegy kelet-délkelet irányban mozog, Giarra tengerparti városa felé, amely 15 kilométerre van az Etnától. Egy enyhe, 1-3 fokos lejtőn csúszik, ami azért lehetséges, mert a vulkán laza, rugalmas üledékek fennsíkján terül el.

A kutatócsoport szerint ez az első alkalom, hogy sikerült közvetlenül megfigyelni egy aktív vulkán elcsúszását. Az évi 14 milliméteres mozgás - ami 1,4 métert jelent száz év alatt - nagyon kicsinek tűnik. Ám a világ más térségeiben végzett geológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy a hasonló mozgást mutató kihunyt vulkánok hegyoldalaiban pusztító földcsuszamlások léphetnek fel. Murray és kollégái hangsúlyozták, hogy az ilyen jelenség nagyon ritka, és évszázadok, esetleg évezredek kellenek ahhoz, hogy kritikus helyzet alakuljon ki. Ráadásul semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az Etnával ez fog történni. A helyi lakosságnak nem kell aggódnia - tették hozzá. Ha tíz év alatt a mozgás kétszeresére gyorsulna, az figyelmeztető jel lenne. Ha felére csökken, egyáltalán nem kell aggódni - mondta Murray.

Szerző
Témák
vulkán Etna

Finomság, amiből egy is túl sok

Publikálás dátuma
2018.03.24. 19:18
Illusztráció: pexels.com
Néhány kávézókban és boltokban kapható áfonyás muffinnak jóval nagyobb a cukortartalma, mint a felnőtteknek ajánlott napi cukormennyiség - írja az MTI egy Nagy-Britanniában végzett kutatás alapján.

Két, egészséges táplálkozással foglalkozó brit csoport, az Action on Sugar és az Obesity Health Allianace elemzése szerint egy-egy áfonyás muffinban akár nyolc teáskanál cukor is lehet, miközben az ajánlott napi adag felnőtteknek hét kanál, gyermekeknek pedig ennél is kevesebb.

Egészségügyi szakemberek szerint az elemzés eredménye rámutat, hogy milyen könnyű túl sok cukrot fogyasztani - számolt be róla a BBC News cikke. A kutatást végző két szervezet 28 olyan muffint vizsgált meg, amelyeket pályaudvarokon és szupermarketekben árulnak. Elemzésük alapján 61 százalékuk hat vagy ennél több teáskanál cukorral készült, ami meghaladja a 7-10 éves gyermekek számára ajánlott napi cukoradagot. A pályaudvari boltok muffinjaiban 19 százalékkal több cukor volt, és a sütemények 32 százalékkal nagyobbak voltak a szupermarketekben árult muffinoknál. 

Az Obesity Health Alliance szóvivője felhívta a figyelmet, hogy miközben sokan gondolhatják, hogy az áfonyás muffin viszonylag egészséges választás az utazáshoz a csokoládéval vagy más süteményekkel szemben, az adatok azonban mást mutatnak. Mint hozzátette: a cukortartalom és méret szempontjából nagyon sokféle muffin kapható a tápérték korlátozott megjelölésével, nagyon könnyű egyetlen süteménnyel túl sok cukrot fogyasztani.

A két szervezet arra szólította fel a gyártókat, hogy csökkentsék a sütemények cukortartalmát. Ez összhangban van a brit kormány terveivel, amelyek szerint 2020-ra a népszerű termékek cukortartalmát 20 százalékkal kell csökkenteni. Az elemzés szerzői azt is kezdeményezték, hogy a termékek csomagolásán feltűnő helyen kötelezően jelenjen meg a tápértékjelölés minden termék esetében. Az élelmiszerboltokat képviselő brit szervezet, a British Retail Consortium közölte, hogy tagjai végrehajtják a brit cukorcsökkentési stratégiát, és máris sok ezer tonna cukorral kevesebbet használnak fel olyan termékeikben, mint például a péksütemények.

Szerző

Idegen csillagrendszerek bolygóit vizsgálhatja az ARIEL

Publikálás dátuma
2018.03.23. 19:18
Illusztráció: pexels.com
A bolygórendszerek keletkezésének és fejlődésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey) missziót választotta az Európai Űrügynökség a következő M-osztályú - vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkező - tudományos küldetésének - közölte az MTA pénteken az MTI-vel.

A tervek szerint 2028-ban induló négyéves küldetése alatt az ARIEL ezer távoli csillag bolygóit figyeli majd meg. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygó-légkörök kémiáját fogja tanulmányozni. A küldetést három lehetséges jelölt közül az ESA Tudományos Programtanácsa választotta ki, a döntést 2018. március 21-én jelentették be.

"Bár mára körülbelül 3800 planétát fedeztünk fel más csillagok körül, ezeknek az exobolygóknak a természete jórészt rejtve maradt. Az ARIEL statisztikai szempontból nagy exobolygó-mintát fog vizsgálni, hogy valódi képet kaphassunk arról, milyenek is ezek az égitestek. Ez olyan kérdések megválaszolásához visz minket közelebb, mint hogy hogyan függ a bolygó kémiai összetétele és folyamatai attól a környezettől, amelyben keletkezett, és hogy a születését és fejlődését hogyan befolyásolta a gazdacsillaga" - idézi a közlemény Giovanna Tinetti az ARIEL vezető kutatójának, az University College London professzorának szavait.

Az ARIEL az exobolygók különböző populációit fogja tanulmányozni a Jupiter- és Neptunusz-méretűektől egészen a szuperföldekig, ráadásul eltérő környezetben. Egyes bolygók a csillagaik lakhatósági zónáiban lesznek, ám a küldetés fő célpontjait azok a forró és meleg planéták jelentik, amelyek közel keringenek a csillagaikhoz. 

A meleg és forró exobolygók természetes laboratóriumokként szolgálnak, amelyekben a bolygók kémiai folyamatait és fejlődését tanulmányozhatjuk. A magas hőmérséklet következtében a légkör különböző molekulái folytonos mozgásban vannak, nem tudnak leülepedni vagy felhőréteget alkotni, így a műszeres mérések során megfigyelhetőek maradnak. A csillagukhoz közel keringő bolygók pokoli hőmérséklete - ami akár a 2000 Celsius-fokot is meghaladhatja - biztosítja, hogy a bolygó belsejére jellemző molekulák is eljuthatnak az atmoszférába. Ez lehetővé teszi az ARIEL számára, hogy a bolygó belső összetételéről és a bolygórendszer kialakulásáról is több információhoz jusson.

Az ARIEL egy méteres nagyságú (meter-class) távcsőtükörrel lesz felszerelve, ami a távoli naprendszerek látható és infravörös sugárzását gyűjti. Egy spektrométer a "szivárvány színeire" bontja a fényt, és kimutatja a bolygók légkörének kémiai ujjlenyomatát, ami a bolygó csillag előtti vagy mögötti elhaladása során rakódik rá a csillag fényére. Egy fényességmérő eszköz az exobolygók légkörében található felhőket fogja detektálni, míg a pontos követést lehetővé tevő irányító rendszer az űreszköz stabil célra tartását fogja garantálni nagy pontossággal.

Az ARIEL programban 15 ESA-tagországból 60 intézet vesz részt, többek között az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Dánia, Írország, Magyarország, Svédország, a Cseh Köztársaság, Németország, Portugália, valamint egy NASA-hozzájárulás révén az Egyesült Államok. A konzorciumot és a tervezést az Egyesült Királyság vezeti.

Az európai űrmissziónak jelentős magyar vonatkozásai is vannak. A hazai tudományos hozzájárulást az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársa, Szabó Róbert koordinálja, aki elmondta: az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak az intézet és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai. A műszerhez szükséges egyes alkatrészek esetleges magyar tervezéséről és gyártásáról szóló tárgyalások is napirenden vannak. Az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében mintegy 50 kutató foglalkozik elméleti és megfigyelő csillagászattal. Az intézet munkatársai számos európai és amerikai űrprogramban vettek vagy vesznek részt, melyek közül több az exobolygók keresésére vagy részletes analízisére koncentrál, de vannak közöttük infravörös tartományban működő űrtávcsöves megfigyelések is. Az exobolygó-légköröket vizsgáló, infravörösben működő ARIEL űrmisszióban való részvétel ezeknek az erőfeszítéseknek a megkoronázása lesz.

Az ARIEL-t Francia Guyanából, Kourouból bocsátják fel, és a második Lagrange-pont (L2) körüli pályára juttatják, másfél millió kilométerre a Földtől, ahol a Föld és a Nap gravitációs hatásának eredőjeként egy viszonylagos egyensúlyi állapotban tartózkodhat. Itt az űreszköz védve van a Nap sugárzásától, miközben a teljes égboltot megfigyelheti. Az ARIEL Konzorcium projektmenedzsere, Paul Eccleston szerint az ARIEL forradalmasítani fogja az ismereteinket arról, hogy a bolygórendszerek hogyan keletkeznek és fejlődnek, és segíteni fog abban, hogy összevethessük saját Naprendszerünket a többi, szomszédos bolygórendszerrel.

Szerző