Ólommérgezés, majd gázolás végezhetett az idős parlagi sassal

Publikálás dátuma
2018.03.27. 19:17
Illusztráció: Népszava
Ólommérgezés, majd gázolás miatt pusztult el az a 22 éves parlagi sas, amelyet december 12-én lakossági bejelentés után talált meg Mátraalján a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - írja az MTI.

A mostanra befejeződött kórbonctani és toxikológiai vizsgálatok eredménye kimutatta, hogy az állat májában magas ólomkoncentrációt találtak, azonban a fokozottan védett parlagi sas pusztulását valójában az ütközéses trauma okozta. Annak, hogy a több mint két évtizedes élettapasztalattal rendelkező sas az általa jól ismert élőhelyén hogyan lehetett gázolás áldozata, az a magyarázata, hogy ilyen szintű ólommérgezés koordinációs zavarral jár.

A sas élete során 13 sikeres költésből 24 fiókát nevelt fel, amellyel nagyban hozzájárult a veszélyeztetett hazai állomány növekedéséhez. Emellett ez a madár volt a híressé vált „Remény” nevű parlagisas-példány biológiai anyja is, amelyet emberi zavarás miatt nem tudott kikelteni és felnevelni - olvasható a MME honlapján. Ez a mérgezés is felhívja a figyelmet arra, hogy a vadászatok következtében hatalmas mennyiségben természetbe kerülő, és a táplálékláncban feldúsuló ólomsörét mekkora környezeti kockázattal jár.

Szerző
Témák
parlagi sas

Kezdődik az állatkerti szezon

Publikálás dátuma
2018.03.27. 18:46
Illusztráció: Üveges Zsolt
A húsvéti hosszú hétvégén kezdődik a tavaszi szezon a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A kert szinte minden pontján kisállatokat látni, többek között az orangutánoknál, a gorilláknál, az elefántoknál, a gundiknál, a kenguruknál és a pingvineknél is cseperedő apróságok láthatók.

A nagypéntektől húsvét hétfőig tartó hosszú hétvégén 850 féle állat, és még ennél is többféle növény, valamint a patinás műemlék épületek és különféle műalkotások mellett sok-sok program, látványetetések, etológiai bemutatók, az elefántok és az oroszlánfókák tréningje és több más érdekesség várja a látogatókat - olvasható az Állatkert közleményében.

A főszezon programjai mellett a Japánkert térségében nyuszisimogató is lesz. Ez nemcsak népszerű szezonális program, az intézmény most is felhívja a figyelmet a felelős állattartás fontosságára. Kölykök és fiókák sokasága is várja a látogatókat. Az Emberszabású Majmok Házában a 2014 végén született, de még most is bőven kölyöknek számító orangután gyerekek mellett a tavalyi év legvégén, december 23-án született gorillakölyköt is meg lehet nézni. Sőt, mint megírtuk, csütörtök délig még a nevére is lehet szavazni. 

Az elefántoknál Arun, a tavaly novemberben született kiselefánt a legfőbb látványosság. Bár még a tavalyi évben születtek, de csak az elmúlt hetekben néztek ki először a kiskenguruk a nyugati szürke óriáskenguruknál, sőt, több Bennett-kenguru nőstény erszényében is „zsebibaba” cseperedik. A tavalyi év végén kikelt három pingvinfióka is látható már a pingvincsapat tagjaként.Az idei naptári évben világra jött kisállatok közül a muntyákszarvas gida, valamint a gundiknál, a csupasz turkálóknál és a zöld agutiknál született kölykök érdemelnek külön is említést. Csütörtökön pedig egy zebracsikó is született, aki a napokban mutatkozik be a közönségnek, így a mostani hosszú hétvégén már őt is látni lehet.

Schäftner Körhinta a Holnemvolt VárbanFotó: Fővárosi Növény- és Állatkert

Schäftner Körhinta a Holnemvolt VárbanFotó: Fővárosi Növény- és Állatkert

A közleményben beszámoltak a fejlesztések állapotáról is, mint írták, a Holnemvolt Várat elsősorban a kisgyermekes családok igényeinek figyelembe vételével alakítják ki, és a tervek szerint még az idei év első felében átadják. Az 1,6 hektár alapterületű bemutató komplexum részben volt vidámparki területen, részben olyan területen jön létre, amely mindig is az Állatkerthez tartozott, de ahol korábban a közönség számára nem látogatható gazdasági udvar volt. A Holnemvolt Vár térségében főként a kezesebb, szelídebb állatokkal ismerkedhetnek majd az apróbb és nagyobb látogatók. Itt lesz például az új állatsimogató, a tengerimalacok városa, és sok más, nagyrészt háziállatokat, ház körüli jószágokat, tevéket és alpakákat bemutató létesítmény. A Nyíhangár övezetében az Állatkert lovas hagyományai születnek újjá, a Macskaköves udvarban pedig kézműves programok várják majd az érdeklődőket. A Holnemvolt Vár központi építménye, a Hetedhét Palota pedig a magyar állatmesék világa köré szerveződő játszóházként működik majd, több mint háromezer négyzetméteren, érdekes játékokkal, élményekkel, korszerű, innovatív játéklehetőségekkel. A Holnemvolt Vár egyik zónájában az Állatkert felidézi az egykori vurstli letűnt világát is, a kívül-belül mutatósan felújított, patinás, 1908-ban létesült Schäfner-körhintával, a régi hordóval, és több más hagyományos játéküzemmel. Sőt, a hagyományőrzés jegyében a terület Állatkerti körút felőli homlokzatát is úgy alakítják ki, hogy az felidézze a XX. század elején itt állt épületek, a Royal Vio mozi, illetve Helfgott Sámuel fényképészműtermének megjelenését, hangulatát, utcaképét.

Szerző

Megvan az ember-fecske konfliktus megoldása

Publikálás dátuma
2018.03.27. 10:13
Illusztráció: Shutterstock
Április és május kiemelt fecskevédelmi időszak, amelyben a lakosságnak óriási szerepe és felelőssége van - közölte a Magyar Madártani Egyesület hétfőn az MTI-vel.

Az összegzés szerint a napjainkra teljes egészében városiasodott, sárfészket építő fecskék állománycsökkenésének megállítása, megfordítása a meglévő természetes fészkek és telepek fokozott védelmével - a fészekleverések hatósági bejelentésével -, valamint az ezek mellé még áprilisban kihelyezett műfészkek, sárgyűjtőhelyek létesítésével érhető el.

Az MME felhívja a figyelmet arra is, hogy az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást úgynevezett fecskepelenkák felszerelésével lehet elkerülni. Ez a higiéniai kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább harmincszor húsz centiméter körüli fa, fém vagy műanyag lap, amelyet a fészek alá kell felszerelni. A fecskepelenka felfogja a madarak és a fiókák ürülékét, így a fészek alatti terület tiszta marad.

A partfalakban fészkelő partifecskéket is segítheti a lakosság a madarak költőfalaik felújításával, ásóval, lapáttal függőlegesre faragásával - olvasható a közleményben. Az MME emlékeztet arra, hogy a fecskék védelme azért kiemelten fontos, mert "legalább megfeleződött" a hazai fecskeállomány, ugyanakkor a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából. Mint írják, a melegedő időjárással új szúnyogfajok és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. A melegebb égöv betegségeit terjesztő szúnyogok a kontinensen észak, így Magyarország felé terjeszkednek. A szúnyogok, legyek elleni biológiai védekezésben is óriási szerepe van például a fecskéknek és a denevéreknek, ezért is aggasztó a fecskefajok állományainak ezredfordulót követő megfeleződése. A jelenség hátterében az élőhelyek átalakítása, megszűnése, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás és a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.

Szerző
Témák
fecske