Már Szlovákiában sem működik az Uber

Publikálás dátuma
2018.03.28. 13:22
Amikor még Pesten működött... - Fotó: Molnár Ádám
Leállította működését éjjel Szlovákiában a fuvarmegosztó szolgáltatásokat végző Uber, miután a pozsonyi járásbíróság döntésével megtiltotta a fuvarozást azoknak a személyeknek, akik nem rendelkeznek taxizáshoz szükséges engedéllyel vagy a taxizáshoz előírt paraméterű gépkocsival. A cég döntése egyelőre nem végleges, azzal a pozsonyi járásbíróság elsőfokú - a vállalatnak még nem kézbesített - döntésére reagáltak.

A döntést a szlovák bíróság a koncesszióval rendelkező pozsonyi taxisok érdekvédelmi szervezetének keresete alapján hozta meg március közepén. A keresetet azután adták be a pozsonyi taxisok, hogy tavaly az Európai Unió Bírósága fuvarozási szolgáltatásnak minősítette az Ubert, amelynek így az egyes tagországokban, az ott hatályos szabályok szerint kell a működéséhez szükséges engedélyekért folyamodnia.

Szlovákiában a taxis vállalkozások működtetése viszonylag szigorú feltételekhez kötött. A taxis koncesszió megszerzéséhez több feltételt kell teljesíteni, emellett regisztrált pénztárgéppel is rendelkezniük kell. A szabályozás a taxizásra használt gépkocsival szembeni elvárásokról is rendelkezik, egyebek mellett kimondja, hogy a fuvarozásra használt autó a bejegyzés idején nem lehet öregebb nyolc évesnél.

Szlovákiában az Uber csak Pozsonyban működött, mintegy két éve jelentek meg a piacon. Azóta a pozsonyi taxisok több tiltakozó akciót szerveztek az Uber ellen, főként azt hangoztatva, hogy a működésbeli különbségek egyenlőtlen piaci feltételeket teremtenek, s ezzel hátrányos helyzetbe hozzák a hagyományos taxisokat. (MTI)

Szerző
Témák
Szlovákia Uber

A magyar gazdasági migránsok helyét románokkal és balkániakkal töltik fel

Publikálás dátuma
2018.03.28. 11:21
Sopron. Illuszráció: Németh András Péter
Erdélyi magyarok, románok, és balkániak is szívesen költöznek Nyugat-Magyarországra, hogy elvégezzék azokat a munkákat, amiket a helyiek nem szeretnének, írja a hvg.hu. A munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt, de ennek ára volt: a lakásárak nőnek, és havonta kell betanítani az új dolgozókat.

Egyre többen veszik észre, hogy mennyire megéri a magyar-osztrák határ magyar oldalára költözni. Többen is arról számolnak be a határ mentén: egyre gyakrabban vesznek fel a helyi cégekhez alföldieket, erdélyi magyarokat vagy románokat, de még bolgárok és más balkániak is egyre szívesebben költöznek oda. A leginkább fiatal felnőttek jönnek, akiknek nem kell nagy egzisztenciát hátrahagyniuk egy költözésnél, nem kerestek túl jól korábban, és a szüleik sincsenek még abban a korban, hogy folyamatos gondozást igényeljenek.

A folyamat látványos és egyszerű: az „őslakosok” elmennek Ausztriába dolgozni, a helyükre pedig kell valaki más, lehetőleg olyan, aki alacsonyabb fizetéssel is beéri, mint egy helybéli. Érkezik valaki távolabbról, és dolgozik egy darabig – hogy aztán minél hamarabb elmenjen inkább ő is Ausztriába. Az osztrák elszívó erő óriási: ott a magyar bér másfél-kétszeresét megkereshetik a kevésbé képzett dolgozók.

Márpedig bőven van kit pótolni. A KSH mikrocenzusa szerint nagyjából 72 ezer magyar jár át minden nap a határ túloldalára dolgozni, közel felük a Nyugat-Dunántúlról. A szám ráadásul rohamosan növekszik, 2011-ben még az egész országban csak 27 ezer ingázót talált a KSH. Az osztrák és magyar szakszervezetek közös megbízásából készült felmérés szerint az Ausztriában dolgozó magyarok alig 5 százaléka térne haza, ha megszűnne a kinti munkája. Nemcsak a fizetések különbsége számít, hanem az is, hogy a többség szerint Ausztriában nagyobb a jogbiztonság, kiszámíthatóbbak a munkakörülmények, és megbízhatóbbak a munkaadók.

A külföldre átjáró magyarok többsége az építőiparban, a turizmusban vagy a mezőgazdaságban dolgozik, így leginkább ezekben a szektorokban lenne nagy munkaerőhiány a határ innenső oldalán, ha nem jönnének a belső migránsok. Soproni és szombathelyi munkaadók is arról számoltak be kérdésünkre: ha üresedés van, napokon belül találnak új dolgozókat, akik beérik alacsonyabb fizetéssel is.

De hiába tűnt el gyakorlatilag a munkanélküliség (Vas megyében 1,8, Győr-Moson-Sopronban 2,5 százalékos a mutató), a dolgozók szinte folyamatosan cserélődnek. Az újak betanítására időt és energiát kell szánni még egy szaktudást nem igénylő szakmában is, ráadásul nehéz úgy motiválni valakit, hogy mindenki tudja, pár hónap múlva már nem fog ott dolgozni. Nem örülnek azok sem, akik lakást szeretnének kivenni. Az árak már Budapest szintjét közelítik: Sopronban például 130-160 ezer forintért hirdetik a 60 négyzetméteres lakásokat, Szombathelyen 90-120 ezer forintos árak a jellemzőek egy ugyanekkora albérletért

A teljes cikk itt olvasható.

Szerző

Emelkedett az üzemanyagár - Megnyomták a ceruzát

Publikálás dátuma
2018.03.28. 10:08
Népszava fotó
Emelte bruttó 6 forinttal a benzin, és bruttó 5 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt. szerdán.

Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 365 forintra, a gázolajé pedig 368 forintra nőtt. A benzin ára legutóbb múlt pénteken emelkedett 4 forinttal, 359 forintra. A gázolaj ára március 9-e óta nem változott. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak az egyes töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Szerző