Élhető nyugdíjakat akar az ellenzék

Szinte valamennyi egy százaléknál nagyobb támogatottságú párt szükségesnek tartja a nyugdíjkorrekciót. Összeállításunkból az is kiderül, mihez kezdenének a szociális ellátórendszerrel, a lakhatási válság leküzdésével.

Fidesz-KDNP

A kormánypártok szociális programját is egyetlen szóban össze lehet foglalni: "folytatjuk". Hogy ez mennyire biztató, döntse el az olvasó. Ami biztos: az Eurostat egyik legutóbbi felmérése szerint a magyarok harmada (32 százaléka) súlyos anyagi nélkülözésben él. Az EU-ban ennél csak Romániában, Bulgáriában és Görögországban rosszabb a helyzet.

Jobbik Magyarországért Mozgalom

A Jobbik méltányos, differenciált nyugdíjemelést vezetne be; olyan átlagos nyugdíjszintet szeretnének elérni, amely tisztességes megélhetést biztosít. Negyven év munkában eltöltött idő után a férfiak számára is lehetővé tennék, hogy nyugdíjba vonuljanak. A megszületett és kitanított gyermekek után szülői nyugdíj-kiegészítést vezetnének be. Visszaállítanák a szociális ágazatban dolgozók becsületét, a munkakörülményeken is javítanának. A családi adókedvezmények rendszerét kibővítenék. Növelnék a családi pótlékot, de az iskoláztatási kötelezettség mellett további feltételekhez kötnék.

Úgy vélik, a hazai szociális problémáknak van egy elhanyagolt etnikai szegmense is: a kérdés cigánysággal kapcsolatos vetülete. "Ki kell mondani: az elmúlt közel három évtized segélyezésre és pozitív diszkriminációra épülő cigánypolitikája megbukott" - írták. Ezen is változtatnának, bár hogy pontosan hogyan, az a programjukból nem derült ki. Országos szinten bevezetnék viszont az iskolai szociális munkát úgy, hogy minden óvodába, iskolába jusson legalább egy-egy szakember. Felkarolnák a fogyatékossággal élők önálló életre való felkészítését célzó programokat és intézményeket.

MSZP-Párbeszéd

A baloldali választási szövetség az öregségi minimális nyugdíjat a jelenlegi 28 ezerről 57 ezer forintra növelné, az időskorúak járadékát 50 százalékkal emelné. Korrekciós programot indítana az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására, ennek érdekében minden évben az átlagnyugdíj havi összegének megfelelő (jelenleg 120 ezer forint) nyugdíjkiegészítést adna. A Karácsony-kormány visszaállítaná a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjjogosultságot. A krónikus betegségben szenvedő 65 év fölötti betegek számára rászorultsági alapon ingyenessé tennék a gyógyszerellátást.

A baloldali szövetség pártjai bevezetnék a garantált szociális minimum intézményét. Megdupláznák az életkezdési támogatás összegét, a családi adókedvezmény rendszerét megtartanák. A családi pótlékot 50 százalékkal növelnék. Olyan szabályozási rendszert hoznának létre, amelyben mindenki megfizethető áron juthatna hozzá a mindennapi életvitelhez minimálisan szükséges ivóvízhez és vezetékes energiához. Bérlakásépítési programot indítanának: az építés és a működtetés terén is együttműködve az önkormányzatokkal, 40 ezer új, energiatakarékos és olcsó bérlakást építenének. A magánlakások felújításának finanszírozására központi Otthon-felújítási Alapot hoznának létre.

Demokratikus Koalíció

A DK is az alacsony nyugdíjak felzárkóztatását ígéri, ennek érdekében újraindítanák a nyugdíjkorrekciós programot, a nyugdíjakat az infláció felett növelnék, a nyugdíjkorhatárt rugalmassá tennék. Felülvizsgálnák a rokkantnyugdíjak szerintük méltánytalan átalakítását. Helyreállítanák a korábban nyugállományba vonult fegyveres és rendvédelmi dolgozók, valamint a hasonló helyzetű, más csoportok törvénnyel védett nyugdíjas státuszát.

Bevezetnék a feltételes családi minimáljövedelmet. Harmadával, az egyedülálló szülők esetében 50 százalékkal emelnék a családi pótlékot. Biztosítanák minden rászoruló gyermeknek a napi háromszori ingyenes étkezést. Közmű-minimumot is bevezetnének, minden háztartás számára ingyenessé tennének egy minimális mennyiségű víz, gáz, áram és internet hozzáférést. Civil szervezetekkel megszerveznék az "Országos Élelmiszerbank" rendszerét, amely gondoskodna az élelmiszer-felesleg rászorulókhoz való eljuttatásáról.

Lehet Más a Politika

Az LMP 50 ezer forintra emelné a nyugdíjminimumot, a 100 ezer forint alatti nyugdíjakat is nagyobb mértékben emelné. Lehetővé tenné a fokozatos nyugdíjba vonulást a részmunkáért résznyugdíj fizetésének bevezetésével. A párt felülvizsgálná a korábbi korkedvezményes nyugdíjrendszert és idősügyi nemzeti programot dolgozna ki.

A szociális ellátórendszert is átalakítanák: a munkanélkülieknek mellett bevezetnék a "társadalmi beilleszkedési jövedelmet", a nagy gyermekotthonokat, fogyatékos otthonokat megszüntetnék, családi ház méretű otthonokba költöztetnék az ott élőket, gyakorlatilag végrehajtanák a Fidesz által megkezdett kitagolási programot. Amíg az megvalósul, minden intézményben biztosítanák az emberhez méltó minimumfeltételeket. Úgy vélik, a közmunka ma nem más, mint egy munkához kötött szociális ellátás, ami csak tartósítja a szegénységet. Ezért a közmunka programot fokozatosan lebontanák és létrehoznák a Szociális Gazdaságfejlesztési Alapot, ami szociális vállalkozásoknak, szövetkezeteknek nyújtana támogatást hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatására.

Megemelnék a családi pótlékot, 20 ezer forintra emelnék az első gyermek után járó adókedvezményt, amit kiterjesztenének 24 éves korig. Külön programot indítanának az egyszülős családok támogatására és a fogyatékos gyermeküket ápoló családok segítésére. Tíz pontos intézkedési tervvel kezelnék a lakhatási válságot, az első lépés a megfizethető bérlakások számának növelése lenne.

Momentum Mozgalom

A Momentum 35 ezer forintra növelné a nyugdíjminimum összegét, korrigálná az alacsony nyugdíjakat. A nyugdíjas éveket kiszámíthatóvá, a szolgáltatások körét szélesebbé tennék (például fejlesztenék a lakóotthonokból álló idősotthoni hálózatot). Évi 10 millió forint feletti jövedelemrészre nyugdíjjárulék-plafont vezetnének be, az emberek kezébe adnák a döntést a nyugdíjba vonulásról. Ösztönöznék az öngondoskodást, illetve kiemelten támogatnák az aktív nyugdíjasokat.

A családi pótlékot 25 százalékkal emelnék, illetve megdupláznák a GYED maximális összegét. Bevezetnék az "apahónapokat", hogy elterjedjen az apák otthon maradásának gyakorlata. A lakhatási biztonságot egyebek mellett rendszeres lakásfenntartási támogatással (akár a rezsi 50 százalékáig), szociális lakásügynökségek létrehozásával biztosítanák. Fix szociális jövedelmet vezetnének be: az egy főre jutó jövedelemnek mindenhol el kell érnie a 35 ezer forintot, cserébe a családoknak együtt kell működniük a családsegítővel és a gyermekjóléti szolgálattal.

Együtt

Az Együtt ugyancsak nyugdíjkorrekciós programmal csökkentené a szélsőséges nyugdíj-különbségeket. A legalacsonyabb jövedelmű időseket a nyugdíjrendszeren kívüli célzott támogatásokkal segítenék: például a minimumjövedelem és a normatív lakhatási támogatás bevezetésével, az energiaszegénységet csökkentő célzott programokkal, a házi segítő szolgáltatások fejlesztésével és a közgyógyellátás kiterjesztésével.

Fokozatosan bevezetnék a minimumjövedelmet, amely a jelenlegi segélyezési rendszer számos juttatását kiváltaná. "A minimumjövedelem nem alapjövedelem, nem mindenkinek jár, csak azoknak, akik egy bizonyos jövedelmi, támogatási szinttel egyáltalán nem rendelkeznek" - írták. Megszüntetnék a "szülőtartás” fideszes intézményét". A magasabb jövedelmű családok lakásberuházásait aránytalanul támogató mostani rendszer helyett elsősorban a közösségi bérlakásszektor fejlesztését, a lakhatási és az energiaszegénység csökkentését, valamint a lakhatási krízisbe jutott családok helyzetének rendezését támogatnák.

Magyar Liberális Párt

Sürgős feladat, hogy több forrásból származzon bevételük a nyugdíjasoknak - közölték a Liberálisok. Az állam által folyósított nyugdíj mellett nélkülözhetetlennek tartják az öngondoskodás fokozatos visszavezetését a rendszerbe. Mint írták, "harmadik lábként" szolgál az időskori munkavállalás, ami csökkenti az idős emberek szociális elszigetelődését is. Emellett a nyugdíj-korrekciót is szükségesnek tartják. Feltétel nélküli nyugdíjat is bevezetnének, amelynek mértéke a mindenkori minimálbér 75 százaléka.

A liberalizmus talaján álló állam természetesen segítene az önhibájukon kívül leszakadóknak, de nem elégedne meg a segélyek sehova nem vezető osztogatásával, amely újratermeli, és nem megszünteti a kiszolgáltatottságot, erősíti a hatalomtól való függést - fogalmaztak. Az oktatás fejlesztésének nagy szerepet szánnak ezen a területen is: úgy vélik, átképzésekkel, a felnőttképzés költségeinek csökkentésével, munkahely-teremtő beruházások állam általi ösztönzésével olyan feltételeket lehetne teremteni, amelyek segíthetnek kitörni a szegénységből.

Magyar Kétfarkú Kutyapárt

"Pénzosztásra kötelezzük a gazdagokat az eddigi pénzszórás helyett" - olvasható a Kutyapárt programjában. Az osztásokat nyilvános helyeken tartanák; politikusoknak, volt politikusoknak, és több mint két öltönnyel rendelkezőknek az aluljárókban kellene pénzt osztaniuk. A kéregetőket ezzel hivatásos adakozók váltanák fel az utcákon, ami jót tenne az idegenforgalomnak és a szemnek. Bevezetnék az örök életet, és mindenkinek ingyen sört biztosítanának.