Választás 2018;Sepsiszentgyörgy;szavazás;Erdély;kettős állampolgárság;határon túli magyarok;

2018-03-30 13:23:00

4 milliárdot átönt a kormány Erdélybe a választások előtt

Áradnak Erdélybe a milliárdok, az Orbán-kormány a jelek szerint egyszerű szavazatvásárlási ügyletnek tekinti a határon túli magyarok kultúrájának támogatását. A külföldön dolgozó/tanuló magyarokat viszont tűzzel-vassal távol tartja az urnáktól.

Négymilliárd forintos támogatást biztosít a magyar állam egy sepsisszentgyörgyi kulturális központ építéséhez, a Háromszék és a Krónika napilap Antal Árpád polgármester előző napi bejelentésére hivatkozva. Az épületegyüttesbe a Tamási Áron Színház, a Bod Péter megyei könyvtár és az Erdélyi Művészeti Központ költözhet majd be. A polgármester szerint a budapesti támogatás keretösszeg, pontos költségekkel egyelőre nem lehet számolni, mert a tervek nem készültek még el.(A magyar kormány három év alatt folyósítja a támogatást, és az építkezés várhatóan jövő tavasszal kezdődhet el.)

Hogy tervek híján miért volt ilyen sürgős a kulturális központ építésének „kihirdetése”, arról csak találgatni lehet, de az biztos, hogy az Orbán-kormány sokkal jön Erdélynek. Ráadásul nem a szó nemzeti-kulturális (ez egyébként teljesen rendjén való), hanem aktuálpolitikai értelmében. A határon túli magyarok (praktikusan a kettős állampolgárok) ugyanis körülbelül 3 képviselőt lőhetnek be a parlamentbe – mégpedig a 2014-es szavazás tapasztalatit alapul véve fideszest. Korábban arról szóltak a különböző elemzések, hogy a határon túli magyarokkal tarthatja meg esetleg kétharmados parlamenti többségét a jelenlegi kormánypárt, most viszont arról írnak a politikai szakértők, hogy az erőviszonyok változásával már a Fidesz abszolút többségét menthetik meg a kettős állampolgárok voksai.
Tény, idén 378 ezer határon túli (zömük erdélyi) regisztrált szavazónak a magyarországi választásokra – azaz legalább 200 ezerrel több kettős állampolgár akarja befolyásolni az anyaországi politikát. Ehhez a combos növekedéshez azonban a kormány (pontosabban adománycunamija) kevés lett volna, balról jövő ingerekre is szükség volt. Ezeket a demokratikus koalíció biztosította, hiszen Gyurcsány Ferenc pártja azzal kampányol, hogy „ne szavazhasson, aki nem itt él”. A DK üzenete pedig felpörgette a kettős állampolgárok mozgósítását. Hogy maga a Demokratikus Koalíció kapitalizált-e az akción az nem tudható, de a formállogika szerint aligha. A DK-s tábort így is csúcsra tudta járatni Gyurcsány, a közvélemény-kutatások (a DK népszerűsége a teljes lakosság körében 5 százalék körül mozog) azt mutatják, hogy még az MSZP radikálisait sem sikerült elcsábítani.

Másodrendű százezrek
Alkotmányellenes módon nem biztosítja a kormány a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a választás napján külföldön dolgozó vagy épp tanuló magyarok. Ők ugyanis csak személyesen adhatják le a voksukat, míg a kettős állampolgárok levélben is simán szavazhatnak. Ennek ellenére Ujhelyi István szerint egyre erősebb a szavazási szándék a külföldön élő magyarokban, jól mutatja ezt, hogy a négy évvel ezelőtti részvételhez képest idén majdnem kétszer annyian, több mint ötvenezren adták le regisztrációs kérelmüket a 118 külképviselet valamelyikére. (A regisztráció egyébként szombaton 16 óráig zárul.) Nem véletlen, hogy az Orbán-kormány másodrendű állampolgárokat csinál a határon túli magyarokból, hiszen a kint dolgozó mintegy 500 ezer honfitársunk zöme gyakorlatilag gazdasági menekült, így vélhetően egy választáson nem a jelenlegi kabinet újrázását támogatná.