„A pávatánc és a kacsatánc hibridje” – így minősítette egy, a titkosszolgálatok működését ismerő forrásunk Orbán Viktor péntek reggeli interjúrészletét. Amiről a miniszterelnök beszél, az szerinte nemzetbiztonsági, szakmai szemszögből egyszerűen értelmezhetetlen. Emlékeztetőül: Orbán a rádióban úgy fogalmazott, hogy név szerint ismeri és figyeli a kormány azt a Soros által fizetett, kétezer embert, akik szerinte a kormány megbuktatásáért és egy "Soros Györgynek tetsző kabinet" létrehozásáért dolgoznak.
A miniszterelnök szavaiból, amit a Magyar Távirati Iroda szemlézett, nehéz lenne másra következtetni, mint arra, hogy a kormány titkosszolgálatokkal figyelteti a Soros-katonának minősített kétezer embert.
„Ez egy iszonyatosan nagy szám” – fogalmazott a titkosszolgálati forrásunk. Szerinte ez inkább amolyan politikusi blöff, ami legfeljebb arra jó, hogy nagyobb sikerrel hitethessék el, hogy Soros Györgynek hadosztálya vagy hadserege van.
A kormány által ősellenségnek kikiáltott civilek eleve jóval kevesebben vannak: legfeljebb ha 50-100 emberről lehet szó – vélte forrásunk. Ugyanakkor egy ezres nagyságrendű embertömeg, érdemi, operatív eszközökkel történő szemmel tartása óriási, összegeket emésztene fel. A tényleges megfigyeléseket végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) illetve az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) személyi állománya és költségvetése is kötött. Az NBSZ tavaly 13,6 milliárdból gazdálkodott, idén 13,8 millió forint szerepel a költségvetésben.
Forrásunk szerint ha „beesik” a szolgálatok látókörébe néhány tucat új ember, akit valamilyen okból meg kell figyelni, az természetesen megoldható ebből a büdzséből és emberállománnyal is. Kétezer ember megfigyelése az olyan nagyságrendű feladattömeg, amihez még 2017-ben, év közben módosítani kellett volna a szolgálatok költségvetésén és új munkatársakat is kellett volna toborozni.
Azaz megint csak az a következtetés, hogy Orbán jókorát blöffölt a rádióban. Már jobb esetben. Ugyanis, ha 2017-ben tényleg ilyen komolyan „rádolgoztak” a szolgálatok a civilekre, ebben az esetben más, sokkal valódibb veszélyt rejtő területről, nemzetbiztonsági átvilágítástól, kémelhárításról, terrorelhárításról, szervezett bűnözés elleni küzdelemből vonták el a dolgos munkáskezeket.
Másfelől köztudott, hogy a megfigyelés bírói, igazságügy-miniszteri engedélyhez kötött – és nem titok, hogy még egy-egy konkrét ügyben is meglehetősen vékony mezsgyén járnak a szolgálatok, amikor meg kell indokolniuk, hogy miért kell szemmel tartani valakit.
Kérdés, hogy ilyen embertömeg esetében mi lenne a megfigyelésnek a törvényi alapja? Ki lenne az a bíró, aki több ezer emberre vonatkozó megfigyelésről szóló kérelmet egyenként aláírna? – t ette fel a költői kérdést forrásunk.
