Veszprémben és Szegeden is hét gólt kellene ledolgozni

Publikálás dátuma
2018.03.31. 07:54
Fotó: Molnár Ádám

Hét-hét gólnyi hátrányból várja a Telekom Veszprém és a MOL-Pick Szeged férfi kézilabdacsapata is a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjének második felvonását. Bár mindkét együttes ugyanakkora különbségű vereséget szenvedett első összecsapásán, az esélyek mégsem azonosak.

A veszprémiek borzasztó napot fogtak ki a nyolcaddöntőbe az alsó ágról, a sorozat második vonalából érkező dán Skjern ellen a múlt hétvégi mérkőzésen. Sem a támadójáték, sem a védekezés, de a kapusteljesítmény sem érte el az elvárható szintet, ennek lett a következménye a 32-25-ös kudarc és a veszprémi klubvezetés döntése, mely szerint a játékosok a szezon végéig csak a minimálbért kapják meg minden hónapban. A rendelkezést az egyesületi irányítók a teljesítmény jelentős javulása esetén pár meccs után készek felülvizsgálni.

"Biztos vagyok benne, hogy mindenki tudja, mekkora jelentősége van ennek a meccsnek. Nyilván a továbbjutásunk forog kockán" - mondta a klub honlapján Mikler Roland, a veszprémiek válogatott kapusa a szombati találkozóról.

A dánok 21 éves kapuvédője, Emil Nielsen az európai szövetség hivatalos honlapján azt emelte ki, hogy kevés csapat van a világon, amely hét góllal legyőzi a Veszprémet. Az ifjú hálóőr ennek ellenére nehéz meccsre számít, szerinte a veszprémi a legforróbb hangulatú aréna, ahol a hazaiak képesek lehetnek ezt a hátrányt is ledolgozni.

A szegediek vasárnap találkoznak a THW Kiellel, idegenben 29-22-re kaptak ki. A magyar csapat játékosai erőn felül teljesítettek az első félidőben, amikor tartani tudták a döntetlent (14-14), a folytatásban viszont érvényesült a papírforma. A Kiel eddig kétszer találkozott a magyar együttessel, mindkétszer továbbjutott az egyenes kieséses szakaszban. A szegediektől a győzelem is fantasztikus eredmény lenne.

Utoljára 2012-ben fordult elő, hogy nem volt magyar együttes a legjobb nyolc között a BL-ben.

Szerző

Ügynök lehetett az ismert filozófus

Publikálás dátuma
2018.03.31. 07:47
FOTÓ: AFP/ TIZIANA FABI
Julia Kristevát 1971-ben beszervezte a bolgár titkosszolgálat, állítja a kommunista titkosszolgálatok archívumait vizsgáló bolgár állami bizottság. A Franciaországban hírnevet szerzett filozófus tagad.

Az ügynökmúlttal meggyanúsított Julia Kristeva a francia értelmiségi elit kiemelkedő figurája, a Foreign Policy magazin a 20. század 100 legnagyobb gondolkodója közé választotta. Pszichoanalízissel, filozófiával, feminista elmélettel, irodalomtudománnyal foglalkozik és írt regéneket is. A 76 éves Kristeva több mint harminc könyv szerzője, Roland Barthes tanítványa volt és olyan francia értelmiségiekkel dolgozott együtt, mint Jacques Derrida vagy Jacques Lacan. A Université Paris Diderot professzor emeritusa és a New York-i Columbia University óraadó tanára.

FOTÓ: AFP/LEEMAGE

FOTÓ: AFP/LEEMAGE

Kristeva francia állami ösztöndíjjal érkezett Párizsba 1965-ben, a bizottság állítása szerint 1971-től működött együtt az 1989-ben megszűnt kommunista titkosszolgálattal. Azt nem tudni, mennyi ideig dolgozott nekik és kapott-e ellenszolgáltatást. Kristeva állítólag Sabina fedőnéven a fénykorában 100 ezer ügynököt foglalkoztató titkosszolgálat egy olyan osztályával működött együtt, amelynek feladata a művészeti élet és a tömegkommunikáció ellenőrzése volt.

A L’Obs francia hetilap közölte a beszervezési dokumentumot is. A lapnak nyilatkozó Kristeva szerint az állítás, hogy dolgozott a titkosszolgálatnak nemcsak valótlan és groteszk, hanem árt a becsületének, a hírnevének és a munkásságának is, szerinte csak be akarják feketíteni a nevét. Közölte, azt sem tudni, mi van pontosan a teljes dossziéban, mert azt nem hozták nyilvánosságra.

Az irat egyébként azért került elő most, mert Kristeva dolgozni akart egy bolgár irodalmi folyóiratnak. A bizottság rendelkezése szerint ilyen esetben utána kell nézniük az 1976 előtt született újságírók múltjának és publikálniuk kell azt.

Szerző

Ügynök lehetett az ismert filozófus

Publikálás dátuma
2018.03.31. 07:47
FOTÓ: AFP/ TIZIANA FABI
Julia Kristevát 1971-ben beszervezte a bolgár titkosszolgálat, állítja a kommunista titkosszolgálatok archívumait vizsgáló bolgár állami bizottság. A Franciaországban hírnevet szerzett filozófus tagad.

Az ügynökmúlttal meggyanúsított Julia Kristeva a francia értelmiségi elit kiemelkedő figurája, a Foreign Policy magazin a 20. század 100 legnagyobb gondolkodója közé választotta. Pszichoanalízissel, filozófiával, feminista elmélettel, irodalomtudománnyal foglalkozik és írt regéneket is. A 76 éves Kristeva több mint harminc könyv szerzője, Roland Barthes tanítványa volt és olyan francia értelmiségiekkel dolgozott együtt, mint Jacques Derrida vagy Jacques Lacan. A Université Paris Diderot professzor emeritusa és a New York-i Columbia University óraadó tanára.

FOTÓ: AFP/LEEMAGE

FOTÓ: AFP/LEEMAGE

Kristeva francia állami ösztöndíjjal érkezett Párizsba 1965-ben, a bizottság állítása szerint 1971-től működött együtt az 1989-ben megszűnt kommunista titkosszolgálattal. Azt nem tudni, mennyi ideig dolgozott nekik és kapott-e ellenszolgáltatást. Kristeva állítólag Sabina fedőnéven a fénykorában 100 ezer ügynököt foglalkoztató titkosszolgálat egy olyan osztályával működött együtt, amelynek feladata a művészeti élet és a tömegkommunikáció ellenőrzése volt.

A L’Obs francia hetilap közölte a beszervezési dokumentumot is. A lapnak nyilatkozó Kristeva szerint az állítás, hogy dolgozott a titkosszolgálatnak nemcsak valótlan és groteszk, hanem árt a becsületének, a hírnevének és a munkásságának is, szerinte csak be akarják feketíteni a nevét. Közölte, azt sem tudni, mi van pontosan a teljes dossziéban, mert azt nem hozták nyilvánosságra.

Az irat egyébként azért került elő most, mert Kristeva dolgozni akart egy bolgár irodalmi folyóiratnak. A bizottság rendelkezése szerint ilyen esetben utána kell nézniük az 1976 előtt született újságírók múltjának és publikálniuk kell azt.

Szerző