Elios-modell Tiborczék szoftverüzletében

Publikálás dátuma
2018.03.31 07:03
Forrás: Facebook/Orbán Viktor hivatalos oldala

Két cég révén is pénzhez juthatott Tiborcz István, Orbán Viktor kormányfő veje a kormányzati intézmények túlárazott szoftverbeszerzéseiből. A Microsoft-botrány által érintett időszakban a két vállalkozás sok száz milliós extraprofithoz jutott.

A történet 2015-ben kezdődött, amikor Tiborcz az Orbán számára is egyre kínosabb sajtónyilvánosság és ellenzéki kritikák elkerülése miatt eladta a LED-lámpás beruházásokban érdekelt Elios Zrt-ben lévő tulajdonrészét. Tiborcz ugyanakkor csak a tulajdonhányadtól vált meg, az üzleti modellt továbbvitte – igaz, az új üzletágban (informatika) már vigyázott rá, hogy tulajdonosként ne legyen kimutatható köze az államot irányított közbeszerzések során át megfejő vállalatokhoz. Nagyjából az Eliosból történt kiszállással egy időben Orbán veje bevásárolta magát a HCS Experts Kft.-be (a cég és a Microsoft-üzlet kapcsolatáról csütörtökön számoltunk be). A HCS, amelynek múltját a Direkt36 tárta fel, 2011-ben jött létre, és eleinte hírközlési területen működő, minimális forgalmú tanácsadócég volt. Tiborcz beszállásának évében viszont az árbevétele már megközelítette az egymilliárdot, és a vő két év alatt 460 millió forint vett ki belőle osztalékként. A drámai forgalom- és profitnövekedés azért furcsa, mert az informatikai szakmában senki sem tudja, mit csinál pontosan a HCS Exprets. A Microsoft-beszerzések szereplőivel beszélgetve mi is csupán annyit tudtunk meg: alvállalkozóként számlákat ad a Microsoft-vizsonteladóknak, vagyis azon vállalkozásoknak, amelyek az állami intézményeknek és vállalatoknak továbbértékesítették a szoftverlicenceket, olykor megmagyarázhatatlanul magas áron.

Ezért jelenthette ki a miniszterelnökséget vezető Lázár János, amikor 2016 februárjában Szabó Szabolcs független képviselő rákérdezett nála a HCS és a kormányzat kapcsolataira, hogy a Tiborcz-cég nincs közvetlen üzleti kontaktusban az állami szervekkel.

A Népszava információi szerint Tiborcz István köre hasonló módon egy másik cégen keresztül is pénzhez jutott a súlyos korrupciógyanút fölvető szoftverbeszerzésekből. A HCS-hez hasonlóan rejtélyes tevékenységű Symmetria Magyarország Kft.-ben Tiborcz a vizsgált időszakban nem volt tulajdonos, de a Magyar Nemzet akkori információi szerint Bertha Péter miatt, aki anyai nagyanyja révén rokona Tiborcz Istvánnak, az ágazat szereplői Orbán Viktor vejének érdekköréhez sorolták, és aszerint is kezelték. Bár cégbírósági adatokban nem jelenik meg Bertha Péter neve a Symmetria Magyarország Zrt.-ben, ám Bertha többszörösen is köthető a vállalkozáshoz. A Magyar Nemzet korábbi cikke szerint Bertha volt a jogelőd Kft. projektmenedzsere. Az interneten fellelhető egy bruttó hatszázmilliós szoftverszállítási szerződés, melyet 2014-ben a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) kötött a Symmetria által vezetett informatikai konzorciummal, és a szerződés szerint a Symmetria-tól delegált kapcsolattartó Bertha Péter volt. De nem ez az egyetlen kapcsolat a két cég között. A 2006-ban Kft. formában alapított, majd nemrég Zrt.-vé vált Symmetria Magyarország tulajdonosa, Zibriczki Béla és Bertha Péter társtulajdonosok a Syncope-Project Befektető és Tanácsadó Kft.-ben. A Tiborcz családhoz hasonlóan szombathelyi Bertha Péter egy sor „emblematikus” Tiborcz -körüli cégben tűnt fel, így a huszonéves fiatalember többek között pár hónapig tulajdonosként is megfordult a később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által milliárdos uniós pályázati pénzcsalással gyanúsított Elios Innovatívba beszálló Green Investments Kft.-ben, de szintén tulajdonos volt a szintén Tiborcz-érdekkörbe tartozó, keszthelyi kikötővásárlással elhíresült PBE Építő Kft.-ben.

A Symmetria Magyarország Zrt. jogelődje, a Symmetria Magyarország Információ Integritás Kft.-nek igencsak figyelemre méltó a cégmérlege. Ahogyan a HCS Experts, a Symmetria is rekordbevétellel zárta a 2015-ös évet. Míg az előző években (és azóta is) a vállalkozás rendre egymilliárd forintos éves bevétellel zárt, a 2015-ös év hirtelen óriási bevételnövekedést hozott: a cég bevétele megötszöröződött, 5 milliárdos lett, majd ennek örömére a következő évben 427 millió forint adózott eredményből a tulajdonosok 213 millió forint osztalékot vettek fel.

A tudomásunk szerint már az amerikai kormányzat által vizsgált magyar Microsoft-botrányról lapunk kérdéseket küldött az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumának. Többek között azt tudakoltuk, meg tudja-e erősíteni, netán cáfolni a tárca a vizsgálat tényét, kapcsolatba léptek-e az eset miatt a magyar kormánnyal, és mikorra zárulhat le az eljárás. Nicole Navas Oxman, a minisztérium szóvivője mindössze annyit felelt: a tárca nem kívánja kommentálni az ügyet. Ez logikusan azt jelenti, hogy volt vagy most is folyik ilyen vizsgálat, hiszen ellenkező esetben semmi sem indokolja a kitérő választ.

Ellenőrizte már? - Kihúzták a hatos lottó nyerőszámait

Publikálás dátuma
2019.03.24 16:47
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 12. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 1 (egy) 4 (négy) 6 (hat) 35 (harmincöt) 38 (harmincnyolc) 45 (negyvenöt) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 484 980; a 4 találatos szelvényekre 9400; a 3 találatos szelvényekre 1840 forintot fizetnek.
Szerző

Kártalaníthatják a kéményseprőket

Publikálás dátuma
2019.03.24 16:39

Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Az Alkotmánybíróság kötelezte a parlamentet arra, hogy szabályozza a kéményseprővállalkozásokkal idő előtt felbontott önkormányzati szerződések utáni elszámolási szabályokat – derül ki a pénteki Magyar Közlönyből. Az Országgyűlésnek ez év június 30-ig rendeznie kell a helyzetet. A teljes szabály törlésére irányuló kérést a testület elutasította. Mindezek nyomán jelentős fizetési kötelezettség hárulhat az önkormányzatokra. Mint emlékezetes, a 2015. végén hatályba lépett, a kötelező lakossági kéményellenőrzést többek között ingyenessé tévő törvények értelmében az önkormányzatok idő előtt felbonthatják a helyi kéményseprő-vállalkozóval eme szolgáltatásra kötött hosszú távú szerződésüket, amivel a térségben a tevékenység automatikusan a katasztrófavédelemre szállt át. A váltás máig két megye, illetve a főváros kivételével mindenütt megtörtént. A vállalkozók ezután is maradhattak a területen, ám csak vállalkozói, illetve térítéses munkákra. A lépés a szakma éles tiltakozását váltotta ki. Az idő előtti, az elmaradt hasznot nem rendező szerződésbontások következményeként számos vállalkozó és kis, magyar tulajdonú cég tönkrement. A kéményseprők véleménye az Alkotmánybíróságéval szemben az, hogy egyes vállalkozásoknak, akik végigtrükközték a rezsicsökkentést, nemhogy kártalanítást, sokkal inkább kártérítést kellene fizetniük mindazért, ami okán a kormánynak be kellett avatkozni 2015 év végén az áldatlan állapotok megfékezésére – közölte a döntés kapcsán a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ). Az érintett vállalkozások több évtizeden keresztül monopolhelyzetben tevékenykedhettek, az új törvény pedig senkinek nem tiltotta meg a tevékenység gyakorlását, csak szabaddá tette a piacot, lehetőséget adva az érintett állampolgároknak arra, hogy maguk választhassák meg, kivel kívánják a kéményseprést elvégeztetni a jövőben – írják. A jelenleg hatályos törvény valójában nem makulátlan, de minden törvény annyit ér, amennyit betartanak, betartatnak belőle – fogalmaz a KOSZ.
Szerző