Elios-modell Tiborczék szoftverüzletében

Publikálás dátuma
2018.03.31. 07:03
Forrás: Facebook/Orbán Viktor hivatalos oldala

Két cég révén is pénzhez juthatott Tiborcz István, Orbán Viktor kormányfő veje a kormányzati intézmények túlárazott szoftverbeszerzéseiből. A Microsoft-botrány által érintett időszakban a két vállalkozás sok száz milliós extraprofithoz jutott.

A történet 2015-ben kezdődött, amikor Tiborcz az Orbán számára is egyre kínosabb sajtónyilvánosság és ellenzéki kritikák elkerülése miatt eladta a LED-lámpás beruházásokban érdekelt Elios Zrt-ben lévő tulajdonrészét. Tiborcz ugyanakkor csak a tulajdonhányadtól vált meg, az üzleti modellt továbbvitte – igaz, az új üzletágban (informatika) már vigyázott rá, hogy tulajdonosként ne legyen kimutatható köze az államot irányított közbeszerzések során át megfejő vállalatokhoz. Nagyjából az Eliosból történt kiszállással egy időben Orbán veje bevásárolta magát a HCS Experts Kft.-be (a cég és a Microsoft-üzlet kapcsolatáról csütörtökön számoltunk be). A HCS, amelynek múltját a Direkt36 tárta fel, 2011-ben jött létre, és eleinte hírközlési területen működő, minimális forgalmú tanácsadócég volt. Tiborcz beszállásának évében viszont az árbevétele már megközelítette az egymilliárdot, és a vő két év alatt 460 millió forint vett ki belőle osztalékként. A drámai forgalom- és profitnövekedés azért furcsa, mert az informatikai szakmában senki sem tudja, mit csinál pontosan a HCS Exprets. A Microsoft-beszerzések szereplőivel beszélgetve mi is csupán annyit tudtunk meg: alvállalkozóként számlákat ad a Microsoft-vizsonteladóknak, vagyis azon vállalkozásoknak, amelyek az állami intézményeknek és vállalatoknak továbbértékesítették a szoftverlicenceket, olykor megmagyarázhatatlanul magas áron.

Ezért jelenthette ki a miniszterelnökséget vezető Lázár János, amikor 2016 februárjában Szabó Szabolcs független képviselő rákérdezett nála a HCS és a kormányzat kapcsolataira, hogy a Tiborcz-cég nincs közvetlen üzleti kontaktusban az állami szervekkel.

A Népszava információi szerint Tiborcz István köre hasonló módon egy másik cégen keresztül is pénzhez jutott a súlyos korrupciógyanút fölvető szoftverbeszerzésekből. A HCS-hez hasonlóan rejtélyes tevékenységű Symmetria Magyarország Kft.-ben Tiborcz a vizsgált időszakban nem volt tulajdonos, de a Magyar Nemzet akkori információi szerint Bertha Péter miatt, aki anyai nagyanyja révén rokona Tiborcz Istvánnak, az ágazat szereplői Orbán Viktor vejének érdekköréhez sorolták, és aszerint is kezelték. Bár cégbírósági adatokban nem jelenik meg Bertha Péter neve a Symmetria Magyarország Zrt.-ben, ám Bertha többszörösen is köthető a vállalkozáshoz. A Magyar Nemzet korábbi cikke szerint Bertha volt a jogelőd Kft. projektmenedzsere. Az interneten fellelhető egy bruttó hatszázmilliós szoftverszállítási szerződés, melyet 2014-ben a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) kötött a Symmetria által vezetett informatikai konzorciummal, és a szerződés szerint a Symmetria-tól delegált kapcsolattartó Bertha Péter volt. De nem ez az egyetlen kapcsolat a két cég között. A 2006-ban Kft. formában alapított, majd nemrég Zrt.-vé vált Symmetria Magyarország tulajdonosa, Zibriczki Béla és Bertha Péter társtulajdonosok a Syncope-Project Befektető és Tanácsadó Kft.-ben. A Tiborcz családhoz hasonlóan szombathelyi Bertha Péter egy sor „emblematikus” Tiborcz -körüli cégben tűnt fel, így a huszonéves fiatalember többek között pár hónapig tulajdonosként is megfordult a később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által milliárdos uniós pályázati pénzcsalással gyanúsított Elios Innovatívba beszálló Green Investments Kft.-ben, de szintén tulajdonos volt a szintén Tiborcz-érdekkörbe tartozó, keszthelyi kikötővásárlással elhíresült PBE Építő Kft.-ben.

A Symmetria Magyarország Zrt. jogelődje, a Symmetria Magyarország Információ Integritás Kft.-nek igencsak figyelemre méltó a cégmérlege. Ahogyan a HCS Experts, a Symmetria is rekordbevétellel zárta a 2015-ös évet. Míg az előző években (és azóta is) a vállalkozás rendre egymilliárd forintos éves bevétellel zárt, a 2015-ös év hirtelen óriási bevételnövekedést hozott: a cég bevétele megötszöröződött, 5 milliárdos lett, majd ennek örömére a következő évben 427 millió forint adózott eredményből a tulajdonosok 213 millió forint osztalékot vettek fel.

A tudomásunk szerint már az amerikai kormányzat által vizsgált magyar Microsoft-botrányról lapunk kérdéseket küldött az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumának. Többek között azt tudakoltuk, meg tudja-e erősíteni, netán cáfolni a tárca a vizsgálat tényét, kapcsolatba léptek-e az eset miatt a magyar kormánnyal, és mikorra zárulhat le az eljárás. Nicole Navas Oxman, a minisztérium szóvivője mindössze annyit felelt: a tárca nem kívánja kommentálni az ügyet. Ez logikusan azt jelenti, hogy volt vagy most is folyik ilyen vizsgálat, hiszen ellenkező esetben semmi sem indokolja a kitérő választ.

Meghalt a milliárdos Peter Munk

Publikálás dátuma
2018.03.30. 17:17
Fotó: Shutterstock
Kilencvenéves korában elhunyt Peter Munk magyar-kanadai üzletember - írja az Index.

Munk 1927-ben született, egy jómódú budapesti zsidó családban. Miután a nácik 1944-ben bevonultak Magyarországra, családjával a "Kasztner-vonat" segítségével menekült meg. 1952-ben diplomázott Torontóban.

Első cégét 1958-ban alapította, de nevéhez számos, különböző profilú cég létrehozása kötődik. A leghíresebb az 1983-ban alakult Barrick Gold: itt eleinte kőolajjal és földgázzal kereskedett, majd amikor ezen a területen súlyos veszteségeket szenvedett el, végérvényesen az aranybányászat felé fordult.

Már a rendszerváltás előtt figyelte a magyar befektetési lehetőségeket is. Torontói barátjával, Andrew Sarlóssal, Mark Palmer korábbi budapesti amerikai nagykövettel és az ugyancsak a napokban elhunyt Demján Sándorral létrehozta a Central European Development Corporationt (CEDC) nevű céget.

Szerző
Témák
halál Peter Munk

Minden cégadathoz hozzáférnek a könyvelők - az állam hibájából

Publikálás dátuma
2018.03.30. 15:51
Cégkapu. Illusztráció: Draskovics Ádám
A Cégkapu a könyvelők egyesülete szerint nem működik rendesen - rendkívül lassú, és olyan adatokra is rálátni benne, amihez egy könyvelőnek nincs köze. A hatóság szerint azonban minden rendben, csak javítani kell még a rendszeren - írja a Napi.hu.

A cégkapuba nagyjából minden vállalatnak regisztrálnia kellett - első körben úgy volt, hogy ezt 2017 augusztusáig kell megtenni, majd a határidőt kitolták december 31-ig. Hiába volt azonban a viszonylag hosszú felkészülési időszak, a januári indulás nem úgy sikerült, ahogy tervezték.

A rendszer rendkívüli mértékben lelassult: amíg a korábbi ügyfélkapus munkafolyamatban 10 másodperc volt egy anyag feltöltése, ez most több percig eltart. Ez pedig nagyjából ellehetetlenítette a könyvelők munkáját, akik "Nem működik", "ez reménytelen", "mindenki egyfolytában pánikol" és hasonló kijelentésekkel fordultak a napi.hu-hoz. Hogy mi okozhatta a lassulást, arról hiába kérdezte a portál kereste a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt.-t, semmilyen választ nem kaptak.

Március végén is több könyvelő kereste a Cégkapuval kapcsolatban a portált. A legtöbbször felmerülő probléma, hogy a cégkapuba regisztrált ügykezelők - jellemzően a könyvelők - szerepét nem lehet szűkíteni, az csak teljes jogosultságú lehet. Ez azt jelenti, hogy ha a könyvelő megkapja az ügykezelő szerepét, akkor az adott vállalkozás cégkapujában nemcsak az őt érintő dokumentumokat látja, hanem ügyfelének minden, hivataloktól kapott anyagát, így a bírósági papírokon át egészen addig, hogy a cégautót megbüntették gyorshajtásáért.

Ez utóbbival kapcsolatban már válaszolt a fejlesztő a Napi.hu megkeresésére: "a Cégkapu rendszerében nincs olyan ismert hiba, amely a működést akadályozná, nehezítené. A felmerülő fejlesztési igényeket a rendszer továbbfejlesztésénél figyelembe fogjuk venni a bevezetés időpontja nem ismert" - írta a NISZ.

A vállalatnak nem kötelessége beismerni, hogy a Cégkapu még mindig fejlesztésre szorul, reagált a NISZ válaszára Ruszin Zsolt, Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke. Mint mondta, "a kormányrendelet mellőzi az együttes cégjegyzési jogot, nem rendelkezik archívumról és az ügykezelő jogosultságait se engedni lebontani. Csakhogy ezeket éppen a NISZ Zrt kérte, hogy így legyen, mert a cégkapu nincs kész".

Ruszin úgy értesült, hogy a Cégkapu 2.0.-át május 31-ig bevezetik, melyben a remények szerint már megoldódnak a mostani problémák. Az új rendszer esetleges gyermekbetegségei viszont komoly problémát okozhatnak a május végi beszámoló bevallási-határidő miatt.

Szerző
Frissítve: 2018.03.30. 15:57