Elios-modell Tiborczék szoftverüzletében

Publikálás dátuma
2018.03.31 07:03
Forrás: Facebook/Orbán Viktor hivatalos oldala
Fotó: /

Két cég révén is pénzhez juthatott Tiborcz István, Orbán Viktor kormányfő veje a kormányzati intézmények túlárazott szoftverbeszerzéseiből. A Microsoft-botrány által érintett időszakban a két vállalkozás sok száz milliós extraprofithoz jutott.

A történet 2015-ben kezdődött, amikor Tiborcz az Orbán számára is egyre kínosabb sajtónyilvánosság és ellenzéki kritikák elkerülése miatt eladta a LED-lámpás beruházásokban érdekelt Elios Zrt-ben lévő tulajdonrészét. Tiborcz ugyanakkor csak a tulajdonhányadtól vált meg, az üzleti modellt továbbvitte – igaz, az új üzletágban (informatika) már vigyázott rá, hogy tulajdonosként ne legyen kimutatható köze az államot irányított közbeszerzések során át megfejő vállalatokhoz. Nagyjából az Eliosból történt kiszállással egy időben Orbán veje bevásárolta magát a HCS Experts Kft.-be (a cég és a Microsoft-üzlet kapcsolatáról csütörtökön számoltunk be). A HCS, amelynek múltját a Direkt36 tárta fel, 2011-ben jött létre, és eleinte hírközlési területen működő, minimális forgalmú tanácsadócég volt. Tiborcz beszállásának évében viszont az árbevétele már megközelítette az egymilliárdot, és a vő két év alatt 460 millió forint vett ki belőle osztalékként. A drámai forgalom- és profitnövekedés azért furcsa, mert az informatikai szakmában senki sem tudja, mit csinál pontosan a HCS Exprets. A Microsoft-beszerzések szereplőivel beszélgetve mi is csupán annyit tudtunk meg: alvállalkozóként számlákat ad a Microsoft-vizsonteladóknak, vagyis azon vállalkozásoknak, amelyek az állami intézményeknek és vállalatoknak továbbértékesítették a szoftverlicenceket, olykor megmagyarázhatatlanul magas áron.

Ezért jelenthette ki a miniszterelnökséget vezető Lázár János, amikor 2016 februárjában Szabó Szabolcs független képviselő rákérdezett nála a HCS és a kormányzat kapcsolataira, hogy a Tiborcz-cég nincs közvetlen üzleti kontaktusban az állami szervekkel.

A Népszava információi szerint Tiborcz István köre hasonló módon egy másik cégen keresztül is pénzhez jutott a súlyos korrupciógyanút fölvető szoftverbeszerzésekből. A HCS-hez hasonlóan rejtélyes tevékenységű Symmetria Magyarország Kft.-ben Tiborcz a vizsgált időszakban nem volt tulajdonos, de a Magyar Nemzet akkori információi szerint Bertha Péter miatt, aki anyai nagyanyja révén rokona Tiborcz Istvánnak, az ágazat szereplői Orbán Viktor vejének érdekköréhez sorolták, és aszerint is kezelték. Bár cégbírósági adatokban nem jelenik meg Bertha Péter neve a Symmetria Magyarország Zrt.-ben, ám Bertha többszörösen is köthető a vállalkozáshoz. A Magyar Nemzet korábbi cikke szerint Bertha volt a jogelőd Kft. projektmenedzsere. Az interneten fellelhető egy bruttó hatszázmilliós szoftverszállítási szerződés, melyet 2014-ben a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) kötött a Symmetria által vezetett informatikai konzorciummal, és a szerződés szerint a Symmetria-tól delegált kapcsolattartó Bertha Péter volt. De nem ez az egyetlen kapcsolat a két cég között. A 2006-ban Kft. formában alapított, majd nemrég Zrt.-vé vált Symmetria Magyarország tulajdonosa, Zibriczki Béla és Bertha Péter társtulajdonosok a Syncope-Project Befektető és Tanácsadó Kft.-ben. A Tiborcz családhoz hasonlóan szombathelyi Bertha Péter egy sor „emblematikus” Tiborcz -körüli cégben tűnt fel, így a huszonéves fiatalember többek között pár hónapig tulajdonosként is megfordult a később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által milliárdos uniós pályázati pénzcsalással gyanúsított Elios Innovatívba beszálló Green Investments Kft.-ben, de szintén tulajdonos volt a szintén Tiborcz-érdekkörbe tartozó, keszthelyi kikötővásárlással elhíresült PBE Építő Kft.-ben.

A Symmetria Magyarország Zrt. jogelődje, a Symmetria Magyarország Információ Integritás Kft.-nek igencsak figyelemre méltó a cégmérlege. Ahogyan a HCS Experts, a Symmetria is rekordbevétellel zárta a 2015-ös évet. Míg az előző években (és azóta is) a vállalkozás rendre egymilliárd forintos éves bevétellel zárt, a 2015-ös év hirtelen óriási bevételnövekedést hozott: a cég bevétele megötszöröződött, 5 milliárdos lett, majd ennek örömére a következő évben 427 millió forint adózott eredményből a tulajdonosok 213 millió forint osztalékot vettek fel.

A tudomásunk szerint már az amerikai kormányzat által vizsgált magyar Microsoft-botrányról lapunk kérdéseket küldött az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumának. Többek között azt tudakoltuk, meg tudja-e erősíteni, netán cáfolni a tárca a vizsgálat tényét, kapcsolatba léptek-e az eset miatt a magyar kormánnyal, és mikorra zárulhat le az eljárás. Nicole Navas Oxman, a minisztérium szóvivője mindössze annyit felelt: a tárca nem kívánja kommentálni az ügyet. Ez logikusan azt jelenti, hogy volt vagy most is folyik ilyen vizsgálat, hiszen ellenkező esetben semmi sem indokolja a kitérő választ.

2018.03.31 07:03

Jelenleg az Index: független

Publikálás dátuma
2018.09.18 19:40

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Akadt olyan fideszes képviselő, aki órákkal a bejelentés előtt azzal viccelődött, hogy tulajdonosváltás történt a hírportál környékén.
Évek óta a frontvonalban érezzük magunkat. Mint egy világháborúban. Hol a Vörös Hadsereg söpör át rajtunk, hol a Wehrmacht, mi meg csak kapkodjuk a fejünket. És van, amikor vészjósló a csönd. Talán ez a legrosszabb – így kezdte Az Index marad, ami volt című „szolgálati közleményét” Tóth-Szenesi Attila főszerkesztő. A portálon kedd délután megjelent írásában a főszerkesztő konstatálta: a csönd most tört meg. Szerinte az a legfontosabb, hogy a kiadói jogokat gyakorló Index.hu Zrt. részvényei a Bodolai László vezette Magyar Fejlődésért Alapítvány tulajdonában maradtak. Ami változott: az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler Gábor és Oltyán József tulajdonába kerültek. Ugyanez a két ember cégein keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól azt az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, amely az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította. Tegyük hozzá: Oltyán József személye joggal kelthet aggályokat. Bemutatása szerint – bár korábban baloldali szakszervezeti aktivistaként az MSZOSZ-ben vállalt szerepet – jelenleg a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja, bizottsági elnöke. A 444.hu válogatást közölt azokból a megnyilvánulásaiból, amelyekben a megszüntetett Népszabadságnak, az Indexnek vagy éppen az ellenzéknek szúrt oda. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavasszal „fakenews-gyárnak” nevezte az Indexet, akkor nehéz elhessenteni a gondolatot, hogy Oltyán felbukkanása a kormányzati nyomulás jele. Utólag több mint érdekes, hogy hétfő délelőtt, órákkal az Indexet érintő változások bejelentése előtt Kerényi János fideszes politikus a Képviselői Irodaházból kilépve viccelődve odaszólt az Index videoriporterének: biztosan azért váltott „olyan konszolidált fazonra”, mert tulajdonosváltás történt az Indexnél. Az újságíró kérdésére, tud-e esetleg erről bármit, csak annyit mondott: „Dehogy, én nem tudok semmit”. Kerényi János amúgy Oltyán József földijének is tekinthető, hiszen soltvadkerti, azaz Bács-Kiskun megyei illetőségű. (Kérdéseinket elküldtük Oltyán Józsefnek és a KDNP-nek is, válaszokat eddig nem kaptunk.) „Megszerezni nem tudják az Indexet, de arra kísérletet tehetnek, hogy megfojtsák” – vázolt pesszimista forgatókönyvet egy sajtóügyekben jártas, az Indextől független szakértő. Ahhoz azonban, hogy megalapozott véleményt lehessen mondani, szerinte ma még túlságosan kevés az információ. Komolyan majd akkor kell aggódni – vélekedett –, ha Bodolai László távozik az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványból. Számára ugyanis Bodolai garancia a kormánytól független működésre. Kérdés, arra mennyi garancia van, hogy Bodolait nem mozdítják el valamilyen módon az alapítványból. Jelenleg ő az egyedüli kurátor, ha úgy tetszik, az egyszemélyes kuratórium. Az alapítványt létrehozó cég, ahol most (Spéder Zoltán kiszállása után) a tulajdonosváltás történt, elvileg nem szólhat bele az alapítvány működésébe. Az alapítványok a magyar jog szerint önálló, az alapítótól független jogi személynek számítanak. Annak viszont – szintén elvi lehetőségről beszélünk – nincs akadálya, hogy az ilyenkor előírt procedúra után megváltoztassák a kuratórium összetételét. Továbbá arra is van mód, hogy a mostani vevők a tulajdonrészüket átadják másnak, adott esetben például a Mediaworksnek. Forrásaink szerint annak, hogy mindezek a lépések nem történtek meg egyszerre, leginkább az az oka, hogy az időhúzó taktikával elkerülhető a botrány: így nem késztetik közös fellépésre a szerkesztőséget. Ha ezek a lépések nem valósulnának meg, akkor sem megnyugtató, hogy a hirdetési bevételek az új, kormányközeli tulajdonoson keresztül érkeznek az Indexhez – hívta fel lapunk figyelmét egy „ágazati szakértő”. A mostani helyzet tisztázásához tudni kellene, hogy a két, egyenként 50 százalékos új tulajdonos, Ziegler és Oltyán közül kinél van az irányítói jog, azaz vita esetén kié a végső döntés. Valamint azt is tudni kellene, hogy melyik bank adott hitelt a vásárláshoz, kinek a jelzáloga került a megvásárolt cégre. Amíg ez nem világos, nehéz megfejteni, hogy mi is történt az Indexnél. Az Index létrehozott egy oldalt, ahol bárki ellenőrizheti, a szerkesztőség saját álláspontja szerint hagyják-e, hogy az újságírók befolyástól mentesen végezzék munkájukat. A barométer keddi állása szerint az Index: független.

Feszültség, csalódottság, felháborodás

Az Index munkatársait kérdezve többektől azt hallottuk, hogy „mi sem tudunk többet annál, ami a hírekben megjelent”. Egyikük hangsúlyozta, a történteket semmiképpen sem szabad úgy értelmezni, hogy a Fidesz „lenyúlta volna” az Indexet, de – jegyezte meg – „nem vagyunk nyugodtak”. Volt, aki közölte: a végsőkig megbíztak Bodiban (Bodolai László beceneve), aki „még a választások után, és akkor is, amikor kiderült, hogy Nyerges Zsolt megveszi Simicska Lajos minden üzleti-, és médiaérdekeltségét, azt mondta, semmi gond, az Index mögött nem fog megjelenni a Fidesz semmilyen formában”. Erre „nekünk is egy cikkből és egy sajtóközleményből kellett megtudnunk”, hogy egy KDNP-s üzletember feltűnt az Index körül. Az újságíró szerint a szerkesztőségben egyszerre feszült és csalódott a hangulat. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a napi munkában semmilyen változást nem észlelnek, mindenki szabadon dolgozhat. Másoktól eltérően azonban ő úgy látja, hogy a NER igenis „betette a lábát az Indexbe”. A helyzet illusztrálására elmondta: „olyan ez, mintha egy betörő bejönne a lakásodba, de egyelőre nem csinálna semmit, csak leülne a sarokba. Akár élhetnél ugyanúgy is, mint eddig, közben tudod, hogy bármikor kipakolhatja a lakást”. „Pillanatnyilag nem tartalmi kérdésekről van szó, hanem arról, hogy pénzt vegyenek ki az Indexből” – erősített rá a betörős hasonlatra egy másik indexes kolléga, aki felháborodottságot is érzékelt munkatársai körében, amiért „a fejünk fölött” döntenek róluk. Ettől függetlenül az Indexnél abban bíznak, elkerülik, hogy az Origo.hu sorsára jusson a lap: ott egy tulajdonosváltás és a korábbi lapvezetés eltávolítása után rövid idő alatt teljes mértékben kormányszócsővé alakították át a portált, tömeges elbocsátásokkal, felmondásokkal kísérve.

Szerző
2018.09.18 19:40

Az Igazságügyi Minisztérium megrémült egy petíciótól

Publikálás dátuma
2018.09.18 19:31
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Fotó: /
Nyomásgyakorlásnak tartja Trócsányi László tárcája, hogy az Amnesty International petícióban kéri a terrorcselekményért elítélt Ahmed H. büntetését.
Az Igazságügy Minisztérium (IM) felszólítja az Amnesty Internationalt (AI), hogy ne gyakoroljon nyomást a független magyar igazságszolgáltatásra - olvasható a minisztériumkeddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében.    Az IM arra reagált így , hogy az AI petícióban kérte, enyhítsenek a társtettesként elkövetett terrorcselekményért nem jogerősen elítélt Ahmed H. büntetésén, változtassák meg az általa elkövetett bűncselekmény minősítését.  A jogvédő szervezet 163 országból 109 ezer aláírást gyűjtött össze, és azt szeretnék elérni, hogy a minisztérium ne terrorcselekményként kezelje a férfi ügyét. Az Amnesty képviseletében kedden Demeter Áron szóvivő nyilatkozott: hangsúlyozta, nem gondolják, hogy a szír férfi ártatlan – vitán felül állóan bűncselekmény, hogy eldobott néhány követ, ez azonban hivatalos személy elleni erőszak kísérletének minősülhet. Mivel Ahmed H. már három éve börtönben van, "nagyjából leszolgálta" a büntetését - mondta Demeter.
A szóvivő szerint a vádlott nem jelent veszélyt – azt pedig rendőrségi és újságírói felvételek bizonyítják, hogy a zavargás előtt megpróbálta csitítani a tömeget, igyekezett békés megoldást találni a kialakult helyzetre. Trócsányi tárcája a kérést azonban támadásnak fogta fel: válaszukban bizonygatták, hogy a bíróságok Magyarországon függetlenek, sem a kormánynak, sem más szervezetnek nem lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába, sem Ahmed H. ügyében, sem más ügyben.  
 A közlemény szerint az AI petíciójával "nyíltan a röszkei támadásban kulcsszerepet játszó terrorista kiszabadítását követeli", és ezzel nemcsak a független magyar bíróságra, hanem a magyar határvédelemre is nyomást gyakorol. Hozzátették: ez illeszkedik azon támadások sorába, amelyeknek célja, hogy kiiktassák a magyar határvédelmet és elvegyék Magyarországtól a határőrizet jogát. A  minisztérium ezzel a Sargentini-jelentés kormányzati szájízű értelmezését szajkózta, korábban ugyanis Orbán mondta a jelentés kapcsán, hogy Brüsszel felszámolná a magyar határvédelmet
Az Igazságügyi Minisztérium szerint Ahmed H. irányította 2015 szeptemberében az Európai Unió schengeni határát védő magyar rendőrök elleni röszkei támadást – hogy a férfi megafonján keresztül nyugtatni próbálta a tömeget, arra már nem kér ki a tárca. Közleményükben csak a kődobálásban megsérült rendőröket említik. Az már valamiért nem volt fontos, hogy a migránsokra ráküldött rohamosztag aztán válogatás nélkül ütött mindenkit, aki útjába került: támadót és nézelődőt, gyerekeket, de munkájukat végző külföldi tudósítókat is megvertek – egy ausztrál fotóriportert például fejberúgtak a Válasz szerint, később pedig több újságírót őrizetbe vettek. 
A szír állampolgárságú férfit terrorcselekmény bűntettében és határzár - tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett - tiltott átlépésében mondta ki bűnösnek első fokon, nem jogerősen a Szegedi Törvényszék. Ügyét másodfokon a Szegedi Ítélőtábla tárgyalja szeptember 20-án 
2018.09.18 19:31