A kínai űrállomás Európára is eshetett volna (videó)

Vasárnap a Csendes-óceánba zuhant a két éve irányíthatatlanná vált Tiangong-1 kínai űrállomás. Komoly esély volt rá, hogy a közel 10 tonnás objektum törmelékei lakott területre esnek - akár Európára is. A kínai titkolózás miatt csak sejteni lehetett a veszély valószínűségét. Szakértők szerint pazarlás volt veszni hagyni az űrállomást.

Öt év működés után, 2016-ban vesztették el a kapcsolatot a kínai űrkutatók a Tiangong-1 nevű, 9,4 tonnás űrállomással, írja a Space.com. 2011-es fellövése óta mindössze kétszer látogatták asztronauták az űreszközt. Hogy végül szándékosan szakították-e meg az űrállomással a kapcsolatot, vagy meghibásodás történt, arról Kína nem adott egyértelmű tájékoztatást.

A Tiangong-1 nagyrészt lakott területe fölött keringett, a 43. északi és 43. déli szélességi fokok között mozogva - elhaladva így Európa, Észak- Közép- és Dél-Amerika, Ausztrália és Ázsia nagy része fölött. Ezért kifejezetten problémás volt, hogy nem lehetett ellőre tudni, hol lép majd a légkörbe, és törmelékei merre érhetnek földet. Tömegének akár 40 százaléka is elérhette a felszínt, írja a Spacesafetymagazine.com, ami akár 3 tonnát is jelenthet. Általában ennél pontosabban előre lehet jelezni, mennyi ér a felszínre egy űreszközből, de a kínai űrügynökség ehhez nem közölt elég adatot. 1 volt az 1000-hez annak az esélye, hogy a zuhanás balesetet okoz, ami a nemzetközileg elfogadott veszélyességi szint tízszerese.

Három szakaszból áll, mikor lezuhan egy ilyen objektum, írja a Xinhua kínai hírügynökség. A légkörbe lépés után először a súrlódás a napelemeket, antennákat, és a többi kiálló részt tépi le az űrjárműről, nagyjából 100 kilométeres magasságban. A zuhanás előrehaladtával aztán átizzik az objektum, és valahol 80 kilométernél az égéstől darabjaira hullik, esetleg fel is robban. A törmelékei tovább égnek a zuhanás során. Amelyik részük nem semmisül meg teljesen, az is viszonylag lassan ér földet, a magas légellenállásához képest alacsony tömege miatt. A Xinhua előrejelzése szerint "nagyon valószínűtlen", volt hogy a Tiangong-1 kárt okozzon a becsapódásával.

Végül valóban nem történt baleset: az űrállomás a Csendes-óceánba zuhant.

"Ennek meg sem szabadott volna történnie" - nyilatkozta David Barnhart, műholdak tervezésével foglalkozó mérnök és a Dél-Kaliforniai Egyetem űrkutatási csoportjának igazgatója a space.com-nak. Egy ekkora objektum működési idejének meghosszabbítására már bőven vannak eszközök, mondta el a portálnak. Emlékeztető ez arra is, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) sorsa sem tisztázott még. Az a tervek szerint legalább 2024-ig üzemelni fog. Hogy aztán mi lesz vele, nem világos: az egyik lehetőség irányított zuhanással eltávolítani a pályájáról, de több kereskedelmi vállalat is jelentkezett már, hogy az ISS moduljait majd saját projektjeikhez használhassák fel. Fontos lenne minél nagyobb részben újrahasznosítani, hangsúlyozta Barnhart. Az ISS 400 tonnás, több, mint negyvenszer nehezebb a lezuhant kínai űrállomásnál - ennyi anyag űrbejuttatása rengeteg pénzbe és erőforrásba kerül.