Előfizetés

Egyszer fent, máskor lent – Priskin jobb folytatásban bízik

Hatos Szabolcs
Publikálás dátuma
2018.04.03. 07:51
Priskin (zöldben) nem járt túl ellenfele eszén Fotó: Molnár Ádám
Az idén először pályára lépő Priskin Tamás sem tudott segíteni a Ferencvárosnak, amely gól nélküli döntetlenre végzett Újpesten a labdarúgó NB I 24. fordulójában.

A 63-szoros válogatott csatár csapata ötödik tavaszi mérkőzésén kapott újra bizalmat Thomas Doll vezetőedzőtől, igazán komoly lehetőséget azonban Priskin sem tudott kialakítani a feledhető játékot hozó szombati derbin. Az FTC-t üldöző Videoton is egy ponttal gazdagodott.

- Nem a helyzetekről marad emlékezetes a rangadó. Elégedett a megszerzett egy ponttal?

- Ha a mérkőzés egészét nézzük, reális eredmény született, az viszont csak a bajnokság végén dől el, hogy mennyit ér számunkra az újpesti pontszerzés. Sajnálom, hogy nem sikerült valahogy bepasszíroznunk a győzelmet érő gólt, bár el kell ismerni, hogy mi a második játékrészben voltunk veszélyesebbek, az első félidőben jobb volt nálunk az Újpest. Harcoltunk becsülettel, de ezúttal ennyire futotta.

- A mérkőzés utolsó harmadára állt be, a hajrában önnek is volt egy lehetősége.

- Jól átvettem a labdát, megpróbáltam kapura lőni, de Robi (Litauszki Róbert – a szerk.) jó ütemben csúszott be, sajnos remekül blokkolt. Utólag persze mondhatjuk, hogy választhattam volna más megoldást abban a szituációban, de erről már kár beszélni.

- Bosszús, csalódott a kihagyott helyzet miatt? Az idén először lépett pályára, biztosan javított volna a helyzetén, ha tegyük fel győztes gólt szerez Újpesten…

- Nyilván nagyon örültem volna, ha csereként beállva fontos gólt tudok szerezni, bár őszintén mondom, számomra mindegy lett volna, hogy ki talál be, csak győzzünk. Nem vagyok csalódott, sőt: boldog vagyok, hogy újra játszhattam, jól esett ismét bajnoki mérkőzésen pályára lépni. Bízom benne, hogy a következő hetekben is lesz lehetőségem erre.

- Azzal, hogy kiszorult a Ferencvárosban rendre játszók köréből, nem hívták meg a nemzeti csapat keretébe sem. Miként éli meg a mellőzöttséget?

- Az évek alatt megtanultam, hogy a labdarúgásban vannak ilyen időszakok is, egyszer fent, máskor lent. Ameddig kevesebb játéklehetőséget kapok a klubomban, nyilván a válogatott meghívóban sem reménykedhetek, viszont változatlanul az a célom, azért dolgozom minden nap, hogy ez változzon.

- Két éve ilyenkor ön és a válogatott is az Európa-bajnokságra készült, most viszont nehéz időszakon van túl a csapat, amely néhány napon belül kikapott Kazahsztántól és Skóciától is. Kívülről nézve hogy látja az együttes helyzetét?

- Ismerem a fiúkat, biztos vagyok benne, hogy ez a gárda többre képes. Bízom a csapatban, hiszek benne, hogy a válogatott játékosok úrrá lesznek a nehézségeken és hamarosan jönni fognak az eredmények is.

Füst miatt állt a játék
Tüzek gyúlnak, vakít a fény, ragyog a világ! – üzenték a kapu mögötti szektorból a második játékrész előtt az Újpest szurkolói, a molinó tartalmának megfelelően pedig a lelátó népe egyik oldalon sem maradt adós a pirotechnikai bemutatóval. A hazaiak és a vendégek is gyújtottak jó néhány görögtüzet, füstöt és petárdát az Újpest és az FTC 223. bajnoki összecsapásán, a második félidő elején két percig állt is a játék a vendégszektorból felszálló füstfelhő miatt.

Hamis zenekari támogatások

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2018.04.03. 07:45
Fotó: Bublik Róbert
Csaknem hárommilliárd forintot, a tavalyinál nagyjából egymilliárddal több pénzt biztosít a kormány a magyarországi szimfonikus együttesek támogatására. Az emelt összeg ellenére a zenekarok mégsem számolhatnak feltétlenül több bevétellel.

A szimfonikus zenekarok bevétele a fenntartótól – a vidéki együttesek és néhány budapesti kerületi zenekar esetében ez az önkormányzat –, a magyar állam fenntartóhoz eljuttatott támogatásából, jegybevételekből és az utóbbihoz kötődő TAO támogatásokból adódik össze. - A fenntartó önkormányzatok számára fontosak a kulturális intézmények, azonban gazdasági helyzetüktől függően tudják finanszírozni azokat. A jó kondíciókkal rendelkező Győr nyilván könnyebben, nagyvonalúbban támogathatja zenekarát, mint a sokkal nehezebb helyzetben lévő Miskolc - mondja Popa Péter, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége főtitkára.

- A 2008-ban megszületett előadó-művészeti törvény kidolgozásakor azzal a feltételezéssel éltünk, hogy az önkormányzatok nincsenek jó gazdasági helyzetben, ezért lobbiztunk annak érdekében, hogy az állam minden kulturális intézménynek adott önkormányzati forintot jutalmazzon, így ösztönözve a minél magasabb támogatásra. Ez jól is működött, ám a 2011-ben elindult módosítási folyamat során kihagyták – állítja Popa Péter. - A változtatás egyik oka az volt, hogy az önkormányzati fenntartók nem akartak olyan helyzetbe kerülni, hogyha rosszabb gazdasági helyzet miatt alacsonyabb összeget tudnak az együttesek fenntartására fordítani, akkor ezzel arányosan az állami pénzek is csökkenjenek – magyarázza Popa Péter.

A változást jól mutatja az is, hogy míg 2007-ben a nemzeti és kiemelt kategóriába tartozó szimfonikus zenekarok fenntartói támogatása a kétszerese volt a központi költségvetési támogatásnak, addig 2017-ben már az utóbbi lett a magasabb összegű támogatás.

- Az arányeltolódás egyik oka, hogy a központi költségvetési számok decemberben kiderülnek, az önkormányzati büdzsék jellemzően március-áprilisban készülnek, a kettő között eltelt néhány hónap pedig elég arra, hogy egyes fenntartók csökkentsék saját hozzájárulásukat. Ez gyakran nem átlátható módon, például a zenekarok felé kiszámlázott bérleti, vagy egyéb díjak összegének növelésével történik meg – mutat egyet a visszásságok közül Popa Péter.

Tovább bonyolítja a helyzetet a zenekarok minősítése. A nemzetinek minősített zenekarok nagyobb támogatásban részesülnek, mint a kiemeltek, azaz minden együttes evidens célja elérni az előbbit. A két minősítés közötti, 2008.évi XCIX. törvényben rögzített különbség azonban nem tűnik relevánsnak.

Nemzeti vagy kiemelt
Nemzeti előadó-művészeti szervezet:
A magyar előadó-művészeti életben betöltött szerepe, a művészeti tevékenysége a magyar nemzeti kulturális identitás és hagyományok őrzése, fejlesztése, a kulturális érték- és mintaközvetítés szempontjából kiemelkedő jelentőségű.
Kiemelt előadó-művészeti szervezet:
A fővárosi, illetve a megyei előadó-művészeti életben betöltött művészeti, kulturális szerepe, az általa nyújtott művészeti szolgáltatások tartalma és művészeti értéke az állami támogatási és az önkormányzati fenntartói vagy támogatási szerepvállalást egyidejűleg és tartósan indokolja.

Fontos differenciának gondolhatnánk, hogy a nemzeti zenekarokban fellépő művészek 70, míg a kiemeltekben játszó művészek 60 százalékának szakirányú felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. - A jelenlegi Magyarországon ez a különbségtétel irreleváns, hiszen minden zenekari zenész felsőfokú diplomával rendelkező művész – említi Popa Péter. A minősítésekről, azaz a támogatásokról a kultúráért felelős miniszter véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő testülete, a Zeneművészeti Bizottság dönt. Ennek jelenlegi tagjai: Herboly Domonkos elnök, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, Igric György, a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. főmunkatársa, koncertszervező és Kesselyák Gergely a Magyar Állami Operaház karmestere. A Bizottság a Nemzeti Érdekegyeztető Tanácsnak (NEÉT) adja javaslatait, amely azokat véleményezi, azután eljuttatja a minisztériumba. A minősítésről való döntésben alapvetően hét szempont játszik szerepet: opera-előadásokon történő közreműködések száma, a zenekar, énekkar létszáma, a hangversenyek száma, hangfelvételek, képfelvételek száma, a fizető nézők száma, az ifjúsági hangversenyek száma, a bemutatott kortárs magyar zeneművek. Az előbbi objektív szempontok mellett a Bizottság az évadértékelések alapján művészeti aspektusokat is értékel.

Az állami támogatás szempontjából szinte lényegtelen, ám az összes bevételt tekintve nagyon is fontos tétel a zenekarok jegybevétele és az ehhez kötődő TAO támogatások összege. Utóbbi lényege az, hogy cégek a társasági adójuk egy részét közvetlenül kulturális vagy sportszervezeteknek ajánlhatják fel. A TAO az eladott jegyekből keletkező előző évi bevétel 80 százalékáig vehető igénybe. - Vannak együttesek, amelyek nagyon sok pénzt kapnak a TAO rendszernek köszönhetően. A jegybevétel a legegyszerűbben a könnyen befogadható, népszerű, akár sokezres sportcsarnokokban játszható programokkal növelhető, azaz a zenekarok gazdasági érdeke engedni a szigorú művészeti szempontokból. A TAO ráadásul a a rendkívül magas – 10-50 százalékos jutalékért dolgozó közvetítőknek is megéri – villantja fel a vitatott adókedvezménnyel kapcsolatos kételyt Popa Péter.

A zenekarok kiadásának legnagyobb részét a bérek és a járulékok adják. A közalkalmazotti és munkaviszonyban dolgozó diplomás zenekari muzsikusok többsége 200-250 ezer forint bruttó, azaz 170-190 ezer forint nettó fizetésért dolgozik, ami a pedagógus életpálya modell bevezetése óta alacsonyabb keresetet jelent, mintha ének- vagy zenetanárként dolgoznának. Ezért a vidéki zenekarok egyre nehezebben találnak megfelelő muzsikusokat, azaz egyre nehezebben tudják azt a művészi színvonalat tartani, amellyel versenyképesen jelenthetnének meg a nemzetközi koncertpiacon.

Különleges helyzetben
Négy magyar zenekar külön fejezetet jelent a zenekari finanszírozásban. Az állami fenntartású Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a legnagyobb létszámú, nyolcvan tagú énekkarral és a kottatárral együtt 2016-ban az Emberi Erőforrások Minisztériumától 1,8 milliárd forintot kapott. Az alapítványi fenntartású Budapesti Fesztiválzenekar 2016-os mérlege szerint összesen csaknem hárommilliárdos bevételéből több mint 1,2 milliárd forinthoz a központi költségvetésből, 60 millióhoz a fővárostól jutott. A Concerto Budapest a minisztériumnak ugyanebben az évben csaknem 700 millió forintot köszönhetett. Kivételes helyzetben van a Magyar Állami Operaház zenekara is, amely kilenc és fél milliárdos állami támogatással működő intézmény része.

Hamis zenekari támogatások

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2018.04.03. 07:45
Fotó: Bublik Róbert
Csaknem hárommilliárd forintot, a tavalyinál nagyjából egymilliárddal több pénzt biztosít a kormány a magyarországi szimfonikus együttesek támogatására. Az emelt összeg ellenére a zenekarok mégsem számolhatnak feltétlenül több bevétellel.

A szimfonikus zenekarok bevétele a fenntartótól – a vidéki együttesek és néhány budapesti kerületi zenekar esetében ez az önkormányzat –, a magyar állam fenntartóhoz eljuttatott támogatásából, jegybevételekből és az utóbbihoz kötődő TAO támogatásokból adódik össze. - A fenntartó önkormányzatok számára fontosak a kulturális intézmények, azonban gazdasági helyzetüktől függően tudják finanszírozni azokat. A jó kondíciókkal rendelkező Győr nyilván könnyebben, nagyvonalúbban támogathatja zenekarát, mint a sokkal nehezebb helyzetben lévő Miskolc - mondja Popa Péter, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége főtitkára.

- A 2008-ban megszületett előadó-művészeti törvény kidolgozásakor azzal a feltételezéssel éltünk, hogy az önkormányzatok nincsenek jó gazdasági helyzetben, ezért lobbiztunk annak érdekében, hogy az állam minden kulturális intézménynek adott önkormányzati forintot jutalmazzon, így ösztönözve a minél magasabb támogatásra. Ez jól is működött, ám a 2011-ben elindult módosítási folyamat során kihagyták – állítja Popa Péter. - A változtatás egyik oka az volt, hogy az önkormányzati fenntartók nem akartak olyan helyzetbe kerülni, hogyha rosszabb gazdasági helyzet miatt alacsonyabb összeget tudnak az együttesek fenntartására fordítani, akkor ezzel arányosan az állami pénzek is csökkenjenek – magyarázza Popa Péter.

A változást jól mutatja az is, hogy míg 2007-ben a nemzeti és kiemelt kategóriába tartozó szimfonikus zenekarok fenntartói támogatása a kétszerese volt a központi költségvetési támogatásnak, addig 2017-ben már az utóbbi lett a magasabb összegű támogatás.

- Az arányeltolódás egyik oka, hogy a központi költségvetési számok decemberben kiderülnek, az önkormányzati büdzsék jellemzően március-áprilisban készülnek, a kettő között eltelt néhány hónap pedig elég arra, hogy egyes fenntartók csökkentsék saját hozzájárulásukat. Ez gyakran nem átlátható módon, például a zenekarok felé kiszámlázott bérleti, vagy egyéb díjak összegének növelésével történik meg – mutat egyet a visszásságok közül Popa Péter.

Tovább bonyolítja a helyzetet a zenekarok minősítése. A nemzetinek minősített zenekarok nagyobb támogatásban részesülnek, mint a kiemeltek, azaz minden együttes evidens célja elérni az előbbit. A két minősítés közötti, 2008.évi XCIX. törvényben rögzített különbség azonban nem tűnik relevánsnak.

Nemzeti vagy kiemelt
Nemzeti előadó-művészeti szervezet:
A magyar előadó-művészeti életben betöltött szerepe, a művészeti tevékenysége a magyar nemzeti kulturális identitás és hagyományok őrzése, fejlesztése, a kulturális érték- és mintaközvetítés szempontjából kiemelkedő jelentőségű.
Kiemelt előadó-művészeti szervezet:
A fővárosi, illetve a megyei előadó-művészeti életben betöltött művészeti, kulturális szerepe, az általa nyújtott művészeti szolgáltatások tartalma és művészeti értéke az állami támogatási és az önkormányzati fenntartói vagy támogatási szerepvállalást egyidejűleg és tartósan indokolja.

Fontos differenciának gondolhatnánk, hogy a nemzeti zenekarokban fellépő művészek 70, míg a kiemeltekben játszó művészek 60 százalékának szakirányú felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. - A jelenlegi Magyarországon ez a különbségtétel irreleváns, hiszen minden zenekari zenész felsőfokú diplomával rendelkező művész – említi Popa Péter. A minősítésekről, azaz a támogatásokról a kultúráért felelős miniszter véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő testülete, a Zeneművészeti Bizottság dönt. Ennek jelenlegi tagjai: Herboly Domonkos elnök, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, Igric György, a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. főmunkatársa, koncertszervező és Kesselyák Gergely a Magyar Állami Operaház karmestere. A Bizottság a Nemzeti Érdekegyeztető Tanácsnak (NEÉT) adja javaslatait, amely azokat véleményezi, azután eljuttatja a minisztériumba. A minősítésről való döntésben alapvetően hét szempont játszik szerepet: opera-előadásokon történő közreműködések száma, a zenekar, énekkar létszáma, a hangversenyek száma, hangfelvételek, képfelvételek száma, a fizető nézők száma, az ifjúsági hangversenyek száma, a bemutatott kortárs magyar zeneművek. Az előbbi objektív szempontok mellett a Bizottság az évadértékelések alapján művészeti aspektusokat is értékel.

Az állami támogatás szempontjából szinte lényegtelen, ám az összes bevételt tekintve nagyon is fontos tétel a zenekarok jegybevétele és az ehhez kötődő TAO támogatások összege. Utóbbi lényege az, hogy cégek a társasági adójuk egy részét közvetlenül kulturális vagy sportszervezeteknek ajánlhatják fel. A TAO az eladott jegyekből keletkező előző évi bevétel 80 százalékáig vehető igénybe. - Vannak együttesek, amelyek nagyon sok pénzt kapnak a TAO rendszernek köszönhetően. A jegybevétel a legegyszerűbben a könnyen befogadható, népszerű, akár sokezres sportcsarnokokban játszható programokkal növelhető, azaz a zenekarok gazdasági érdeke engedni a szigorú művészeti szempontokból. A TAO ráadásul a a rendkívül magas – 10-50 százalékos jutalékért dolgozó közvetítőknek is megéri – villantja fel a vitatott adókedvezménnyel kapcsolatos kételyt Popa Péter.

A zenekarok kiadásának legnagyobb részét a bérek és a járulékok adják. A közalkalmazotti és munkaviszonyban dolgozó diplomás zenekari muzsikusok többsége 200-250 ezer forint bruttó, azaz 170-190 ezer forint nettó fizetésért dolgozik, ami a pedagógus életpálya modell bevezetése óta alacsonyabb keresetet jelent, mintha ének- vagy zenetanárként dolgoznának. Ezért a vidéki zenekarok egyre nehezebben találnak megfelelő muzsikusokat, azaz egyre nehezebben tudják azt a művészi színvonalat tartani, amellyel versenyképesen jelenthetnének meg a nemzetközi koncertpiacon.

Különleges helyzetben
Négy magyar zenekar külön fejezetet jelent a zenekari finanszírozásban. Az állami fenntartású Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a legnagyobb létszámú, nyolcvan tagú énekkarral és a kottatárral együtt 2016-ban az Emberi Erőforrások Minisztériumától 1,8 milliárd forintot kapott. Az alapítványi fenntartású Budapesti Fesztiválzenekar 2016-os mérlege szerint összesen csaknem hárommilliárdos bevételéből több mint 1,2 milliárd forinthoz a központi költségvetésből, 60 millióhoz a fővárostól jutott. A Concerto Budapest a minisztériumnak ugyanebben az évben csaknem 700 millió forintot köszönhetett. Kivételes helyzetben van a Magyar Állami Operaház zenekara is, amely kilenc és fél milliárdos állami támogatással működő intézmény része.