Erőszakspirál Gázában

Publikálás dátuma
2018.04.03. 07:32
Fotó: AFP/Mohammed Abed
A 2014-es gázai háború óta nem volt ennyi áldozatot követelő palesztin-izraeli összecsapás. A nemzetközi közösség figyelmeztet, a felek nem hátrálnak.

A „Visszatérés menete” pénteken megállt a kerítésnél, de a következő tiltakozás nem fog feltétlenül megállni Izrael határánál - jelentette ki vasárnap Iszmail Hanije. A Gázát uraló Hamász politikai elnöke azt hangsúlyozta, hogy a 16 halálos áldozattal és 1400 sebesülttel járó pénteki demonstráció békésen indult, szerinte azonban a gyermekek és ifjak meggyilkolását „ellenségeink előre megtervezték”. „Nemzetünk nem tudja elviselni ezt a folyamatos ostromot " - szögezte le a szélsőséges szervezet vezetője, de arról nem beszélt, hogy a május 14-ig - Izrael megalakulása 70. évfordulójáig, amelyet a palesztinok a katasztrófa napjaként tartanak számon - tervezett megmozdulás a történtek után miként folytatódhat, mit kíván lépni a Hamász.

Az eredeti menetrend szerint a pénteki Föld Napján indult tiltakozássorozat szigorúan békés megmozdulás kellett volna, hogy legyen, az elkövetkező hetekben pedig az izraeli-gázai határ gázai oldalán, 700 méterre a biztonsági kerítéstől több sátrat telepítenek, amelyekbe nőket és gyerekeket helyeznek el. A demonstráció nemcsak az „izraeli megszállás” ellen, hanem egyben a ciszjordániai Palesztin Hatóság (PH) és annak elnöke, Mahmúd Abbász, valamint Egyiptom és Sziszi elnök ellen is irányul, hiszen a PH és Egyiptom ugyanúgy blokád alatt tartja Gázát, mint a zsidó állam.

A pénteki tüntetés azonban távolról sem volt békés, a tiltakozók nemcsak kövekkel, hanem Molotov-koktélokkal is támadtak, autógumikat égettek, és többen megpróbáltak átjutni a kerítésen. Lőfegyvert is használtak. Az izraeli hadsereg, amelynek készültségét maximálisra emelték, éles lőszerrel és mesterlövészek bevetésével válaszolt. Gázai egészségügyi források szerint a sebesültek mintegy fele, 758 személy tűztől, a többiek pedig gumilövedékektől sérültek meg, illetve könnygáz belégzésétől szorultak ellátásra.

Avigdor Liberman izraeli védelmi miniszter vasárnap még keményebb választ ígért arra az esetre, ha folytatódnak a zavargások a határ mentén. A radikális izraeli politikus azt hangsúlyozta, a tüntetők 90 százaléka a Hamász fizetett embere volt, a nemzetközi vizsgálatot követelőket pedig képmutatóknak nevezte. Egyértelművé tette, Izrael nem fog együttműködni ebben a kérdésben. Liberman szerint Izrael két alkalommal is megpróbálta diplomáciai úton elérni a békét Gázával: az 1990-es években az oslói békemegállapodással, majd 2005-ben az egyoldalú izraeli kivonulással a Gázai övezetből. "De a Hamász válaszul milliókat költött rakétákra és alagutakra" - fogalmazott Liberman.

A hadsereg szóvivője azt emelte ki, hogy a katonák csak azokra lőttek éles fegyverrel, akik maguk is tüzeltek rájuk, a 16 halottból 10 a Hamász katonai szárnyának embere, vagyis terrorista volt, nem pedig békés tüntető. A Hamász viszont csak ötről ismerte ezt el.

Nemzetközi vizsgálat egyelőre biztosan nem lesz, hiszen az Egyesült Államok megakadályozta azt is, hogy az ENSZ nyilatkozatot fogadjon el a kialakult gázai helyzetről. A Biztonsági Tanács elé kuvaiti előterjesztésre került volna az ügy, de maga António Guterres ENSZ-főtitkár is független vizsgálatot szorgalmazott.

Mahmúd Abbász palesztin elnök, aki a múlt héten még maga is újabb szankciókat kezdeményezett Gáza és a Hamász ellen, most Izraelt tette felelőssé az erőszakért. Az Európai Unió, kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini révén nyugalomra intette a feleket, és azt hangsúlyozta, hogy bár Izraelnek joga van megvédeni határait, az erőszakra adott válasznak mindig arányosnak kell lennie. Mogherini ugyanakkor sürgette azt is, hogy a gázai és ciszjordániai palesztin vezetés tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a Palesztin Hatóság teljes körűen gyakorolhassa fennhatóságát Gázában is.

Török-izraeli diplomáciai csörte
Éles szavakkal bírálta egymást Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök. Erdogan mészárlásnak nevezte a történteket, mire Netanjahu leszögezte, az izraeli haderő „nem fog erkölcsi szónoklatokat hallgatni olyasvalakitől, aki évek óta válogatás nélkül bombáz civileket". Törökország egyike azon iszlám országoknak, amelyek nyíltan támogatják a Hamászt.

Szerző

Meghasonlott a lengyel egyház

Publikálás dátuma
2018.04.03. 07:31
Eltér Varsó és a mai Vatikán menekültfelfogása Fotó: Jaap Arriens/NurPhoto
Húsvét táján ismét fellángolt a vita Lengyelországban arról, mi az a határ, amit már nem léphetnének át egyes katolikus főpásztorok a gyűlöletkeltést illetően.

A varsói és a budapesti kormány mintha egy kottából játszana. A menekülteket a legnagyobb veszélyforrásnak állítja be, miközben a bevándorlóknak eszük ágában sem lenne lengyel területen letelepedni. A félelem- és gyűlöletkeltés stratégiája azonban nagyon is sikeres, az Estymator iroda szerint például a PiS-re a választól 46,8 százaléka szavazna, ami azt jelenti, hogy a párt majdnem tíz százalékot erősödött a 2015 októberében megrendezett parlamenti választáshoz képest. Igaz azonban az is, hogy az egyes irodák egymásnak teljesen ellentmondó adatokat közölnek, a Millward Brown például csak 28 százalékon mérte Kaczynski pártját, a jobboldali liberális Polgári Platformot (PO) pedig 22-n.

A PiS népszerűségében szerepet játszik, hogy a közismerten vallásos lengyel társadalomban az egyház egy része is a gyűlölet igéjét terjeszti a keresztény szeretet helyett. S ebben élen jár az amúgy is rendkívül rossz hírű Radio Maryja, amelynek igazgatója, a redemptorista páter, Radeusz Rydzyk a csodák közé sorolta a PiS 2015-ös választási győzelmét. Kaczynski idén januárban köszönetet mondott a „szerény” páternek, mert „hozzájárult Lengyelország vallási és nemzeti létezéséhez”.

A lengyel Mária Rádió már a múltban is számos botrányt okozott. Éveken át a zsidókat nevezte a legnagyobb veszélynek, keményen kampányolt Lengyelország uniós csatlakozása ellen, mondván: félmillió zsidót telepítenek majd le az országban az uniós integrációt követően. Ebből persze egy szó sem volt igaz, ám a rádió még ma is viszonylag népszerű, igaz, hallgatottsága jelentősen csökkent az eltelt tíz év alatt: jelenleg a lakosság 1-2 százaléka kapcsolja be a rádiót azért, hogy a gyűlölet hullámhosszára kapcsoljon.

A Vatikán is többször bírálta a rádiót, még XVI. Benedek idején is. A legendás főpap, Józef Glemp bíboros, prímás 2002-ben fel is szólította a püspököket arra, tegyenek valamit a rádió ellen, s el is rendelte bezárását egyházmegyéjében. A főpapok között azonban mindig akadtak támogatói, így a Mária Rádió mind a mai napig hallható. Az antiszemitizmust azonban elképesztő menekültellenesség és a PiS dicsőítése váltotta fel.

A rádióból manapság megtudhatjuk, hogy a sátán arabul beszél, a közel-keleti bevándorlók pedig valójában egy hadsereg tagjai, akik térdre akarják kényszeríteni Európát – írja cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Nyilvánvaló, hogy a rádióban elhangzottak teljeséggel szembemennek Ferenc pápa tanításával, s az az abszurd helyzet kell kialakulni, hogy az egyház egyes képviselői színvallásra késztetnék a katolikusokat: válasszanak az egyházfő befogadást, szolidaritást szorgalmazó tanítása vagy Kaczynski nemzeti konzervatív, a külföldieket elutasító „vallásossága” között. Hogy a gyűlöletkeltésnek nincs határa, azt egy krakkói lelkipásztor, Edward Staniek február végén elhangzott prédikációja is igazolja. beszédében „gyors halált” kívánt a pápának. Mindez abban az egyházmegyében hangzott el, amelynek sokáig a néhai egyházfő, II. János Pál volt az érseke. Marek Jedraszewski krakkói érsek azt közölte, „sajnálattal” hallott a botrányos kijelentésről, s a történteket megbeszélte az érintettel. (Staniek lelkipásztor maradhatott.)

Ugyanakkor a lengyel katolikus egyházban is egyre erősebbek azok a hangok, amelyek szerint a dolgok nem mehetnek a régi kerékvágásban, fel kell lépni a gyűlölet ellen. Émile Zola 120 évvel korábban megjelent „J’accuse” kezdetű levele mintájára „Vádolom” címmel nyílt levélben fordult a lengyelekhez Ludwik Wisniewski domonkosrendi szerzetes, amelyben kifejtette, az országból kivész a keresztény szellemiség, és teret nyer a gyűlölet, a külföldiek megbélyegzése, a nemzeti ideológiai „méreg”, amely beférkőzött az egyházba. Mint írta, a kormány nem tagadhatja meg a muzulmán menekültek felvételét azzal a címszóval, hogy ezzel Lengyelországot és a kereszténységet védi. A kabinet hozzáállását híven jellemzi, hogy megakadályozott egy olyan humanitárius akciót, amelyet a lengyel katolikus püspöki konferencia a szíriai menekültek megsegítésére indított.

Wisniewski januárban született nyílt levelében utalt arra, hogy az országban, ahol 90 százalék a katolikusok aránya, már csak 37 százalék jár rendszeresen templomba. A szerzetes nyíltan felszólította a püspököket: lépjenek fel a Radio Maryjával szemben. Az 1936-ban született Wisniewski egykor maga is menekült volt: a II. világháborúban szülőfaluját, Skierbieszowót a nácik a földdel tették egyenlővé. A kommunizmusban a demokratikus ellenzéket támogatta, s még a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi látókörébe is került.

A kormányközeli média a levél megjelenése után heves támadást indított a szerzetes ellen, azt állítván, e megnyilatkozása után nem is lehet katolikusnak nevezni őt. A Wpolityce.pl honlapja „őrült felhívásról” beszélt, a cikkíró szerint az egyházat nem lehet letéríteni az útjáról.

Wisniewski messze nincs egyedül véleményével a katolikus egyházban. Tavaly októberben Wojciech Polak gnieznói érsek, Lengyelország prímása azt közölte, ha egy pap menekültellenes megmozduláson vesz részt, azonnal felfüggesztik. Nyíltan szembemenve Kaczynski politikájával kifejtette, egy magát kereszténynek nevező személy nem zárkózhat el a menekültek befogadása elől. Tadeusz Pieronek püspök, a lengyel püspöki konferencia egykori főtitkára többször is bírálta a Mária Rádió „antiszemita, szélsőséges és tendenciózus” híradásait.

Stanislaw Gadecki, a Lengyel Katolikus Püspöki Konferencia elnöke kifejtette, érthető, hogy az emberek biztonságban akarnak élni, de olyan hazafiságra lenne szükség, amelyben a lengyelek együtt éreznek a más nemzetiségű bajba jutottakkal. A lengyel egyház „humanitárius folyosó” létrehozását javasolta, melynek lényege: befogadnák a rászorulókat.

A gyűlöletkeltés ellen fellépő főpapok még túl kevesen vannak, illetve ügyet sem vetnek rájuk. Egy hónappal a prímás felszólítása után a nemzeti konzervatívok „Istent akarjuk” mottóval vonultak fel Varsó utcáin, „fehér Európát” követeltek. A résztvevőket a varsói Barbara templom plébánosa hősöknek nevezte. Sokan elhiszik a kormánypropaganda hazugságait arról, hogy Kaczynski és csapata a kereszténységet védelmezi. A keresztény gyűlölködés igéje Lengyelországban is sokak számára jelent vonzerőt.

Sajátos értelmezés
A gyűlöletkampányhoz több egyházi személyiség is asszisztál. Antoni Bartoszek, a katovicei Sziléziai Egyetem teológiai karának dékánja például úgy vélte, az irgalmas szamaritánus példázata nem jelent semmit: ha ugyanis választania kellett volna, szamaritánusnak, vagy zsidónak segítsen, az előbbit választotta volna. Különben is – tette hozzá – Krisztus nem gyógyított meg mindenkit. „A szeretetnek választania kell” – hangzott az érv.

Házirend felcsúti módra

Kivezették a 444.hu munkatársait a felcsúti stadionból a Puskás Akadémia szombati mérkőzéséről. A biztonságiak arra hivatkoztak, hogy a házirend szerint a létesítményben csak mobiltelefonnal szabad fényképezni. A portálon közzétett házirend nem tartalmaz ilyen kitételt. Így is sikerült fotót készíteni a VIP-páholyban helyet foglaló Orbán Viktor kormányfőről, akinek – a Facebook-oldalára kitett felvétel szerint – a meccs idején elvileg a húsvéti sonkával kellett volna foglalatoskodnia. A 444.hu munkatársai jegyet vásároltak, mert újságíróként korábban nem mehettek be. 

Mindemellett: A Nemzeti Sport főszerkesztője elmagyarázta, miért helyes kidobni a 444-et a felcsúti arénából. 

Szerző