Erőszakspirál Gázában

Publikálás dátuma
2018.04.03 07:32
Fotó: AFP/Mohammed Abed
Fotó: /
A 2014-es gázai háború óta nem volt ennyi áldozatot követelő palesztin-izraeli összecsapás. A nemzetközi közösség figyelmeztet, a felek nem hátrálnak.

A „Visszatérés menete” pénteken megállt a kerítésnél, de a következő tiltakozás nem fog feltétlenül megállni Izrael határánál - jelentette ki vasárnap Iszmail Hanije. A Gázát uraló Hamász politikai elnöke azt hangsúlyozta, hogy a 16 halálos áldozattal és 1400 sebesülttel járó pénteki demonstráció békésen indult, szerinte azonban a gyermekek és ifjak meggyilkolását „ellenségeink előre megtervezték”. „Nemzetünk nem tudja elviselni ezt a folyamatos ostromot " - szögezte le a szélsőséges szervezet vezetője, de arról nem beszélt, hogy a május 14-ig - Izrael megalakulása 70. évfordulójáig, amelyet a palesztinok a katasztrófa napjaként tartanak számon - tervezett megmozdulás a történtek után miként folytatódhat, mit kíván lépni a Hamász.

Az eredeti menetrend szerint a pénteki Föld Napján indult tiltakozássorozat szigorúan békés megmozdulás kellett volna, hogy legyen, az elkövetkező hetekben pedig az izraeli-gázai határ gázai oldalán, 700 méterre a biztonsági kerítéstől több sátrat telepítenek, amelyekbe nőket és gyerekeket helyeznek el. A demonstráció nemcsak az „izraeli megszállás” ellen, hanem egyben a ciszjordániai Palesztin Hatóság (PH) és annak elnöke, Mahmúd Abbász, valamint Egyiptom és Sziszi elnök ellen is irányul, hiszen a PH és Egyiptom ugyanúgy blokád alatt tartja Gázát, mint a zsidó állam.

A pénteki tüntetés azonban távolról sem volt békés, a tiltakozók nemcsak kövekkel, hanem Molotov-koktélokkal is támadtak, autógumikat égettek, és többen megpróbáltak átjutni a kerítésen. Lőfegyvert is használtak. Az izraeli hadsereg, amelynek készültségét maximálisra emelték, éles lőszerrel és mesterlövészek bevetésével válaszolt. Gázai egészségügyi források szerint a sebesültek mintegy fele, 758 személy tűztől, a többiek pedig gumilövedékektől sérültek meg, illetve könnygáz belégzésétől szorultak ellátásra.

Avigdor Liberman izraeli védelmi miniszter vasárnap még keményebb választ ígért arra az esetre, ha folytatódnak a zavargások a határ mentén. A radikális izraeli politikus azt hangsúlyozta, a tüntetők 90 százaléka a Hamász fizetett embere volt, a nemzetközi vizsgálatot követelőket pedig képmutatóknak nevezte. Egyértelművé tette, Izrael nem fog együttműködni ebben a kérdésben. Liberman szerint Izrael két alkalommal is megpróbálta diplomáciai úton elérni a békét Gázával: az 1990-es években az oslói békemegállapodással, majd 2005-ben az egyoldalú izraeli kivonulással a Gázai övezetből. "De a Hamász válaszul milliókat költött rakétákra és alagutakra" - fogalmazott Liberman.

A hadsereg szóvivője azt emelte ki, hogy a katonák csak azokra lőttek éles fegyverrel, akik maguk is tüzeltek rájuk, a 16 halottból 10 a Hamász katonai szárnyának embere, vagyis terrorista volt, nem pedig békés tüntető. A Hamász viszont csak ötről ismerte ezt el.

Nemzetközi vizsgálat egyelőre biztosan nem lesz, hiszen az Egyesült Államok megakadályozta azt is, hogy az ENSZ nyilatkozatot fogadjon el a kialakult gázai helyzetről. A Biztonsági Tanács elé kuvaiti előterjesztésre került volna az ügy, de maga António Guterres ENSZ-főtitkár is független vizsgálatot szorgalmazott.

Mahmúd Abbász palesztin elnök, aki a múlt héten még maga is újabb szankciókat kezdeményezett Gáza és a Hamász ellen, most Izraelt tette felelőssé az erőszakért. Az Európai Unió, kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini révén nyugalomra intette a feleket, és azt hangsúlyozta, hogy bár Izraelnek joga van megvédeni határait, az erőszakra adott válasznak mindig arányosnak kell lennie. Mogherini ugyanakkor sürgette azt is, hogy a gázai és ciszjordániai palesztin vezetés tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a Palesztin Hatóság teljes körűen gyakorolhassa fennhatóságát Gázában is.

Török-izraeli diplomáciai csörte
Éles szavakkal bírálta egymást Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök. Erdogan mészárlásnak nevezte a történteket, mire Netanjahu leszögezte, az izraeli haderő „nem fog erkölcsi szónoklatokat hallgatni olyasvalakitől, aki évek óta válogatás nélkül bombáz civileket". Törökország egyike azon iszlám országoknak, amelyek nyíltan támogatják a Hamászt.

2018.04.03 07:32

Megújítják a CEU amerikai akkreditációját

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:32

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A CEU felsőoktatási akkreditációját végző értékelő bizottság elnöke szerint a Magyarországról elüldözött intézmény a "felsőoktatás egyik sikertörténete".
Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem és a CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education értékelő bizottságának elnöke azt javasolja, hogy újítsák meg a CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját – írja a CEU közleményére hivatkozva az atv.hu.

Daniels gratulált az intézménynek, hogy a bizottság vizsgálata alapján „sikeresen megfelel a Middle States Commission on Higher Education akkreditációs feltételeinek és tagsági követelményeinek”. Daniels szerint „a CEU a felsőoktatás egyik sikertörténete,” és részletezte, hogy melyek azok a területek, amelyekben kiemelkedően teljesít. A bizottság elismerte a CEU elkötelezettségét egy átfogó oktatási program fejlesztése és a tanulásközpontú oktatás iránt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2018-ban a CEU a QS ranglistáján a világ 51-100 legjobb egyeteme között szerepel történelem, filozófia, politikatudomány, szociálpolitika és szociológia tantárgyakban, és a 200 legjobb között közgazdaságtan és jogtudomány terén.


„A CEU egyenrangú a világ legjobb egyetemeivel”
-jegyezte meg a Magyarországról Bécsbe költöző egyetemről Ron Daniels.
2019.01.16 20:32

Túlélte a bizalmatlansági szavazást Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:19

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A brit parlament 325-306-os szavazati aránnyal nem vonta meg a bizalmat a kormánytól. May az ellenzékkel is egyeztetne, mielőtt folytatná a Brexittel kapcsolatos brüsszeli tárgyalásokat.
A többség arra számított, hogy elbukik a Theresa May elleni bizalmatlansági indítvány, és nem is kellett csalódniuk: az ellenzék által kezdeményezett voksoláson 325-306 arányban May támogatói kerültek többségbe. Kérdés, hogyan folytatódnak a Brexit-tárgyalások, mindenesetre a miniszterelnöknő a szavazás után személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőjének a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról. A kormányfő hozzátette: kész már szerda este elkezdeni ezeket a négyszemközti megbeszéléseket - számol be róla az MTI.

May kijelentette:
olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban.
Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé javaslatait a Brexit-folyamat további menetére. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt, amelynek vezére, Jeremy Corbyn szerdán „zombikormánynak” nevezte az ország vezetését, azért szerette volna megvonni a bizalmat a kormánytól, mert nem tudtak olyan megállapodást kötni az Európai Unióval, amelyik megnyugtatóan rendezné az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, ugyanakkor biztosítja az ország függetlenségét is az európai közösségtől. Corbyn a szavazás után azt mondta: a tárgyalások feltétele a Labour részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes. Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A Munkáspárt egyébként legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.
2019.01.16 20:19
Frissítve: 2019.01.16 21:51