Tízezrek sorsa Netanjahu kezében

Néhány óráig úgy tűnt, hogy megoldódik több tízezer Izraelben élő, az országba illegálisan érkezett bevándorló sorsa, ám a kormányfő az utolsó pillanatban felfüggesztette a megállapodást az ENSZ-szel.

Hétfőn afrikai bevándorlók tízezrei lélegezhettek fel, miután Benjámin Netanjahu bejelentette, megegyezett az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR): a megállapodás szerint 16250-en nyugati országokban telepedhetnek le, míg ugyannyian Izraelben maradhatnak, és oltalmazotti státusuknak köszönhetően mintegy öt évig biztonságban élhetnek az országban. A befogadó nyugati országokként Benjamin Netanjahu kormányfő egyebek között Németországot, Olaszországot és Kanadát említette meg. Ezzel rövidebb-hosszabb távon megoldódott volna az Izraelbe menekült afrikaiak többségének sorsa, ám órákkal később Netanjahu visszatáncolt, s a közösségi médiában bejelentette, hogy felfüggeszti a megállapodást – számolt be róla kedden a BBC. A brit hírcsatorna megkereste az ügyben a UNHCR-t is: mint kiderült, az izraeli kormány nem jelezte az ENSZ-szervezetnek a megállapodás felfüggesztésének óhaját. William Spindler, a UNHCR szóvivője hozzátette: az alku klasszikus „win-win” szituációt eredményezne, vagyis mindkét fél jól járna.

Benjámin Netanjahu aligha látja így: hétfő esti Facebook-posztjában a miniszterelnök azzal érvelt a felfüggesztés mellett, hogy úgy érzi, beszélnie kell a tel-avivi lakosokkal, hiszen ők a leginkább érintettek a krízisben, mert a város deli – Kis Afrikának is nevezett – részén él a legtöbb afrikai bevándorló.

Elemzők szerint Netanjahu azért fékezett be az utolsó pillanatban, mert úgy érezte, pozíciója igencsak meginoghat. Bevándorlásellenes dél-tel-aviv-i csoportok, és a kormánykoalíció tagjai jó ideje egyaránt ellenezték a megállapodást. Amint arra a Jerusalem Post emlékeztet, Naftali Bennett, a Zsidó Otthon párt feje korábban azt mondta, a kormány hitelességével játszik Netanjahu, ha megegyezik az ENSZ-szel. Miri Regev kulturális miniszter pedig aggódva jelezte, hogy jelentősen megváltozhat „Izrael identitása és társadami összetétele”, ha a bevándorlók maradnak az országban.

A másik oldalról is sok kritika érte a miniszterelnököt és kormányának bevándorlás-ellenes tagjait, amiért visszatoloncolták volna Afrikába a kiszolgáltatott embereket. A hazai és nemzetközi zsidó közösség egy része úgy véli, ez nem lett volna etikus, és igen negatívan befolyásolta volna az ország nemzetközi megítélését. Netanjahuék eredeti terve ugyanis az volt, hogy a férfiakat harmadik országokba – korábbi hírek szerint Ugandába és Ruandába – küldik: önkéntes távozás esetén mintegy 3500 dollár (885 ezer forint) „zsebpénzt” és repülőjegyet is kaptak volna a kormánytól, ám az ajánlat visszautasítása esetén, kényszerrel távolították volna el az érintetteket Izraelből. A befogadó országokkal sem ment zökkenőmentesen az egyeztetés, és végül az izraeli legfelsőbb bíróság is a terv útjába állt, miután tízezrek tüntettek ellene Tel-Avivban.

A Bevándorlási és Népességi Hivatal adataira hivatkozva a CNN azt írja, mintegy 37 ezer afrikai bevándorló él Izraelben, többségük Eritreából és Szudánból érkezett Egyiptomon keresztül évekkel ezelőtt, még akkor, amikor nem állt kerítés a határszakaszon. Az eritreai vezetést emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolják, míg Szudánban a polgárháború elől menekültek el sok ezren. Bár Izraelbe illegálisan léptek be, többségük menekültstátusért folyamodott, aktivisták szerint azonban csak kevesen kapták ezt meg. A bevándorlók beszámolói szerint sem hazájukba, sem más afrikai országba nem lenne biztonságos a visszatérésük. Izrael mindezek ellenére gazdasági bevándorlókként tekint rájuk.