Történelemóra

Hátrányos helyzetű felnőtteket, fiatalokat és velük foglalkozó tanárokat, mentorokat láttak volna vendégül az eredeti cél szerint a noszvaji Tündérkert Hotelben: hogy megfelelő körülmények között pihenhessenek, uniós forrásból 219 millió forintért korszerűsítették az épületet. Ekkor hirtelen megváltozzon a hasznosítási forma, s a szállodát bérbe adták a Szaktudás Kiadóház Kft.-nek. Mely annak a Farkas Józsefnek az érdekeltségébe tartozik, aki kifizette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes svédországi, s cseppet sem mellékesen a helyi ügyészség által vizsgált helikopteres vadászatát. Illetve, mint utóbb kiderült, régi finanszírozója a semjéni lövöldözéseknek, persze baráti alapon. S mivel a barátság nem kétnapos dolog, így értelemszerű, hogy a KDNP elnöke viszonozza is a szívességeket.

Ilyenkor persze a jóérzésű polgár korrupciót és ügyészségért kiált, ahelyett, hogy elmélyedne a magyar történelemben. Hiszen csak annyi történik, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere a végletekig hagyománytisztelő. Visszanyúl a történelmi múltba, amikor is a feudális Magyarország uralkodói köre kisebb-nagyobb adományokkal honorálta a hozzá látványosan hű alattvalókat. Sikeres hadvezérek jutottak megyényi földekhez, tehetséges művészek kaptak falvakat, hogy a piszkos anyagiak ne okozzanak számukra alkotói válságot, s tulajdonképpen minden, a hűbérúrnak – főleg a legfőbb hűbérúrnak – tett szolgáltatás előbb-utóbb tárgyiasult hol egy zacskó arany, hol egy vár, hol a fél Dunántúl képében. Elég csak fellapozni a történelemkönyveket, s máris kiderül, hogyan emelkedtek fel anno a Csákok, az Esterházyak, a Bethlenek, a Rákócziak, az Andrássyak és a többi arisztokrata család, melyek közül többnek tagjai aztán arany betűkkel írták be magukat a magyar históriába.

Ezek alapján igencsak rosszindulatú és történelmi távlatokban gondolkodni képtelen, aki Mészáros, Garancsi, Tiborcz, Vajna, Szivek, a Matolcsy-klán és a többiek hirtelen gazdagodását látva arra gondol, a NER tulajdonképpen az intézményesített, állami szintű lopás-zabrálás szinonimája. Ahelyett, hogy úgy tekintene rá, mint befektetésre az elkövetkező évszázadok Magyarországának nagyságához. És akkor máris nem ördögtől való, hogy Mészáros Lőrinc kilépve a gáz- és központifűtés-szerelői világból ma tőzsdei cégek felett diszponál, s megkerülhetetlen figurája az energia-, építő- és élelmiszeriparnak, a mezőgazdaságnak,a turizmusnak – a felsorolás a mai közbeszerzések ismeretének hiányában nem teljes -, vagy hogy a kormányfő veje települések tucatjainak változtatta meg esti-éjszakai hangulatát.

Valamirevaló konzervatív kormány nem teheti meg, hogy ne forduljon a múlt felé. Bár azért nem ártana az óvatosság, hiszen akadhatnak példák, melyekre nem árt figyelni, miközben afféle Fidesz-Monopolyként módszeresen szétosztják egymás között az országot: I. László király törvényei szerint például már egy csirke ellopásáért kézlevágás járt. Igaz, a honi ügyészség csak a szent király halála után 776 évvel alakult meg. Vagyis akkoriban még nem bízhattak Polt Péterben.

2018.04.04 08:15

Légtekerés

Érdekes performanszokat hoznak ki az emberekből a kerékpáros körversenyek. Egyesek a pálya mellett tapsolnak, mások táblákkal üzennek, van, aki beöltözik mesehősnek vagy politikusnak. Egy korábbi Tour de France szakaszon egy kisvárosban a háztetőre ment fel néhány lakó, lefeküdtek kör alakban, és a lábukkal a levegőben tekertek. Ennek első látásra nincs sok értelme, de mivel a mezőnyt helikopterek kísérik, a közvetítéseknek hála érdekes marketingfogás lett belőle.
De vajon megéri-e (és ha igen, kinek) 7,8 milliárdot fizetni azért, hogy 2020-ban Budapestről rajtoljon a Giro d'Italia? A máskor kitartóan rombolt országimázs javítása és néhány tízezer plusz vendégéjszaka mindig jól jön, de gyanítható, hogy a remélt idegenforgalmi profit – legalábbis részben – a hatalom közelében lévő üzleti körök zsebeit hizlalja majd. Nem véletlen, hogy a kormány nagyon tekert a Grande Partenzáért. Az átlagember viszont a lezárásokon és a felhajtáson kívül sok mindent nem fog észrevenni ebből, ahogy a többség a Red Bull Air Race-ből is a repülők zaját és a lezárást érzékelte. Esetükben a haszon nem értelmezhető.
Az aktív Magyarország (aminek kormánybiztosa is van) szerethető hívószó, ahogy a kerékpározás is, 
de sokszor a reménytelennel határos küldetésre indul az, aki ma Budapesten biciklire ül. Még a Nagykörúton se lehet végigtekerni külön kerékpársávon.
 De ahol van ilyen, ott gyakran siralmas az útburkolat állapota, vagy ha mégsem, akkor – ilyen is létezik – az úttest szélén vezetett sáv egyszer csak megszűnik, ha jön egy buszmegálló, és úgy 15-20 méterrel arrébb folytatódik. A kettő között a biciklis felszívódhat vagy légtekerhet, ahogy kedve tartja. Sőt, egyelőre az is nagy kihívással néz szembe, aki biciklivel akar eljutni a fővárosból a Balatonhoz.
Szép eredmény a Giro budapesti rajtja, de a nagy álmok kergetése helyett vagy mellett nagyon kellene néhány olyan fejlesztés, ami a bicikliseknek (is) jó. Hogy ne kelljen a tetőn tekerni, legfeljebb csak akkor, ha jön a helikopter.
2019.04.18 09:00
Frissítve: 2019.04.18 09:34

Sikertörténet

Az elismerés mindig, mindenkinek jól esik. Hát még ha több ezer kilométeres utazás után arathatja le az ember a babérokat. Nem csoda, hogy a Fidesz alelnöke – képletesen – egy rózsaszín felhőn ülve dicsekedett el a rádióhallgatóknak és a tévénézőknek, mennyi jót hallott hazájáról és pártjáról Chilében. Ahol a középen és attól jobbra elhelyezkedő pártokat tömörítő Nemzetközi Demokrata Unió kétnapos kongresszusán vett részt. 
Novák Katalin nem kertelt és nem szerénykedett. Azt mondta, kollégái sikertörténetnek nevezték azt, ami napjainkban Magyarországon van. Egész pontosan a Fidesz három választási győzelmét, mégpedig mindig kétharmaddal, s nem kevésbé a „stabil gazdasági és politikai helyzetet”. Ami egyébként nem csoda. Bizonyára olyan pártképviselők gratuláltak az alelnöknek, akik talán még életükben nem jártak hazánkban, de esetleg elhitték, amit Novák Katalin mondott nekik, netán tudomásukra jutott Orbán Viktor egynémely helyzetértékelése. Ők tehát azt mondják, amit partnerük hallani szeretne.
Az már más kérdés, hogy ezt a – pártok között megszokott - fényezést valóban tovább kell-e adni. Jó, tudjuk, a Fideszé az ország, a képére formálta, az intézményeket mind elfoglalta. Az is érthető, hogy a folyamatos – és az idei választások előtt tovább erősödő – kampányban szükség van a propagandára. De azért arra tekintettel lehetnének, hogy élnek itt még páran, akik egyáltalán nem sikertörténetként élik meg az utóbbi több mint nyolc évet. Akik szerint a demokrácia nem annyira példamutató, amennyire Novák Katalin és párttársai gondolják. Mi több, a hatalom számára – állítólag – szent konzervatív értékeket sem tartják annyira követendőnek.
A messze távolban persze azt mond az ember, amit akar. Ám meggondolhatná, hogy hazatérve érdemes-e úgy tennie, mintha itt is csak távoli szemlélők élnének.
2019.04.18 09:00
Frissítve: 2019.04.18 09:34