Választási osztogatás

Publikálás dátuma
2018.04.04. 07:21
FOTÓ: HÁRS KATALIN
Korábban példa nélküli, ígéretektől hemzsegő választási pénzosztásba kezdett a kormány - a fedezetet nem mindig nevezik meg.

A kormány utasításának megfelelően, rohamtempóban kézbesítette a Posta az extra Erzsébet-utalványokat: a nyugdíjasok többsége már a 10 ezer forintos választási ajándékból vásárolhatott be Húsvétra. Március elején Novák Katalin, családügyi államtitkár ugyan még azzal számolt, hogy április közepéig kézbesítik az utalványokat, később azonban felgyorsították a kiszállítást. A Postát arra utasították, hogy március 29-ig vigye házhoz az utalványokat, amely ennek érdekében a túlterhelt postásokat prémiummal igyekezett motiválni - 200 millió forintot sem sajnálva a célra. Az akció úgy tűnik, sikeres volt: Húsvétig kézbesítették az Erzsébet-utalványok több mint kilencven százalékát.

Adóbevételekből költekeznek
Idén a költségvetés hiánya megegyezhet a kormány által kitűzött céllal, 2,2-2,4 százalék körül várható, de ez úgy jön össze, hogy a kormány már az év első hónapjaiban kihasználta és el is költötte a terven felül érkező adóbevételeket - olvasható ki Portfolio szerint az Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentéséből. Az MNB számításai szerint a rendkívüli költések együttesen elérik a GDP 0,3 százalékát (mintegy 120 milliárd forintot), de ezt ellensúlyozza a kedvező makrogazdasági folyamatokból következő adóbevétel-emelkedés.

A sietség nyilván nem független attól a ténytől, hogy a voksolás április 8-án lesz, ennek ellenére a kormány állítja, nem választási ajándékról van szó. A hivatalos indoklás szerint azt szeretnék, ha minden magyar, így a nyugdíjasok is részesülhetnének a növekvő gazdasági eredményekből.

A nyugdíjasoknak kiküldött Erzsébet-utalványok forrását a kormány a költségvetési maradványok felszabadításával teremtette elő: innen - néhány sporttámogatással együtt -összesen 28,9 milliárd forintot osztottak szét március közepéig. A választási költekezés azonban itt nem állt meg. Orbán Viktor ugyan kijelentette: nem lesz választási költségvetés, január eleje óta azonban a kormány már összesen 210 milliárd forintnyi extrakiadásról döntött – derül ki a Policy Agenda számításaiból. Ilyen, előre nem tervezett kiadás volt a nyugdíjasoknak szánt Erzsébet-utalvány, többféle egyházi támogatás, önkormányzati beruházás és sporttámogatás is. Az egyik legnagyobb, mintegy 40 milliárd forintos tétel a téli rezsicsökkentés, amely fedezetének csak egy része szerepel a költségvetésben. A többi forrása egyelőre költségvetésen kívüli tétel, amely lényegében az állami cég profitjáról történő lemondást jelenti.

A Policy Agenda adataiból az is jól látszik, hogy a szavazás napjához közeledve gyorsul a költekezés. Csupán március 15. és április 1-je között 48 olyan döntést hozott a kormány, amely a költségvetési forrásokat előre nem tervezett módon mozgatta át. Önkormányzati, kulturális támogatásokra, templomfelújításra januártól március 15-ig 20 milliárd forint belső tartalékot csoportosítottak át, majd a nemzeti ünnep óta eltelt két hétben újabb 32 milliárd forintot. Március 27-én csoportosítottak át például a salgótarjáni kórház onkológiai központjának megújítására 250 millió forintot a Modern Városok Program keretéből, és szintén innen és ekkor kapott 276 millió forintot a salgótarjáni főplébánia.

Az előző, 2014-es választási kampányban még nem érezte szükségét a kormány ilyen mértékű osztogatásnak: akkor „csak” a mostani összeg mintegy negyedével, összesen 58 milliárd forint előre nem tervezett extraköltéssel terhelték meg a költségvetést. Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője szerint a mostani költekezésben az igazán veszélyes az, hogy annak egy része jelenleg csupán egy ígérvény, amelynek a fedezetét a választásokat követően kell majd megtalálni. Jellemzően útépítést, sportkomplexum építését és egyéb helyi beruházásokat jelentenek be a kormányoldal politikusai a kampánykörútjuk során. Ha azonban a kormány valamire pénzt ad, annak a fedezetét is meg kell nevezni: ez most 50,9 milliárd forint esetében nem történt meg. Csupán a támogatásról született döntés, amelynek ellentételezését a nemzetgazdasági miniszternek kell majd előteremtenie. Ezeket az összegeket tehát majd az év második felében csoportosítják át más költségvetési sorokból – magyarázza Kiss Ambrus. Megjegyezte: korábban ilyen jellegű – vagyis meg nem nevezett forrású - választási költésekre egyáltalán nem volt példa.

Szerző