Előfizetés

Kiszáradhatnak az uniós pénzcsapok

Publikálás dátuma
2018.04.04. 20:05
Európai Bizottság - Fotó: Vajda József
Akár példát is statuálhat az unió a támogatások vitatható felhasználása miatt, és jelentős forrásokat is visszatarthat – hangzott el egyebek mellett a Kopint-Tárki tegnapi sajtótájékoztatóján. Ráadásul a kormány a többletbevételeket elosztogatja, ahelyett, hogy tartalékot képezne belőlük.

A költségvetési törvényben megfogalmazottnál magasabb, 2,8 százalékos államháztartási hiányt vár idén a Kopint-Tárki tegnap ismertetett előrejelzésében. Nagyobb kockázatot a kiadási oldalon lát, s mint írják, az csak később derülhet ki, hogy a választások előtt milyen kormányköltekezések voltak. A kabinet nagyon ügyel arra, hogy a 3 százalékos költségvetési hiányt tartsa, de ha a gazdasági, illetve egyéb folyamatok révén ennél több pénz van az államkasszában, azt minden gond nélkül elkölti és nem tartalékolja.

Ez önmagában is gondot jelent, ráadásul növeli az átláthatatlanságot – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója. Tartalékok híján pedig, ha rossz irányba fordulnak a dolgok, nem lesz más választás, mint a megszorítás.

A kormány 2016. decemberében 800, tavaly év végén pedig több mint 180 milliárd forintot osztott szét, egyebek mellett stadionokra, egyházaknak, kormányközeli embereknek. A költségvetés manapság egyre kevésbé ad támpontot a tartós folyamatok előrejelzésére – tette hozzá a Palócz Éva.

A Kopint-Tárki a magyar hazai össztermék (GDP) 4 százalékos bővülését várja 2018-ban. A gazdaságkutatók szerint idén az infláció 2,5 százalékos lesz, a lakossági fogyasztás pedig 4,5 százalékra bővülhet. A Közép-kelet-európai régió országainak gazdasága a magyarországinál lendületesebben növekedett, kiemelkedő a román GDP tavalyi 7 százalékos bővülése. A román gazdaság 2010 és 2017 között mintegy 30 százalékkal bővült, a lengyel 24, a szlovák 21 százalékkal, míg Magyarország teljesítménye - a csehekhez hasonlóan - 16 százalékkal haladja meg a nyolc évvel ezelőtti szintet - ismertette Palócz Éva.

Az idei növekedést az uniós források mellett a világgazdaság javuló kilátásai is támogatják. A globális gazdasági növekedés tavaly 4,2 százalék körüli volt, s idén elérheti a 4,6 százalékot. A beruházások a fejlett és a feltörekvő országokban is élénkülnek, s ezzel párhuzamosan gyorsul a növekedés. A vártnál nagyobb lehet bővülés az USA-ban, de az eurózónában és a nagy távol-keleti „tigrisek” Kína, Japán, de Dél-Korea esetében is. Egy olyan nyitott gazdaság számára, mint a magyar, ez húzóerő lehet. Igaz, a Brexit, illetve a remélhetőleg korlátozott gazdasági háború, amelyet Donald Trump amerikai elnök robbantott ki az acél és az alumínium import megadóztatásával, közép távon már kockázatokat jelenthet. Ráadásul az élénkülő kereslet felhajtotta az olajárakat. Az elkövetkező két évben az nyersolaj hordónként ára átlagosan 68 dollár lehet, bár jelentős a bizonytalanság is ebben a szférában – jegyezte meg Nagy Katalin, a Kopint-Tárki kutatója.

A költségvetés tavalyi pénzforgalmi egyenlege az uniós támogatások megelőlegezése miatt 800-900 milliárd forinttal romlott. Ha ezek a pénzek valóban befolynak, akkor az nem számít majd bele az eredményszemléletű hiányba. Ám egyre nagyobb az esélye, hogy tíz, vagy százmilliárdos nagyságrendben visszatartja az unió a kifizetéseket. Márpedig 100 milliárd forint 0,3 százalékkal növelheti a költségvetés tényleges hiányát, de ez az összegtől függően akár 0,4-0,5 százalék is elérhet. Az Európai Unió már nem teheti meg, becsukott szemmel hagyja, hogy például túlárazott pályázatokon folyjon el a pénz. A legkirívóbb esetekben példát statuálhat és visszatarthatja a kifizetést – figyelmeztetett a kutatóintézet vezérigazgatója. Jelenleg még nem tudni, hogy ezt csak a tavalyi, vagy már az idei kifizetésekre is alkalmazza-e az unió, de ez is befolyásolhatja majd a tavalyi, illetve az idei költségvetési hiányszámot.

311,85 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.04.04. 10:11
Shutterstock illusztráció
Vegyesen alakult, alig változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben szerdára virradóra a nemzetközi devizapiacon, írja az MTI.

Az eurót a kedd esti 311,83 forinttal közel megegyező árfolyamon, 311,85 forinton jegyezték szerda reggel nyolc órakor a bankközi piacon. A dollár jegyzése 254,20-ról 254,07 forintra csökkent, a svájci franké pedig 264,97 forintról 265,14-re emelkedett.

Az euró szerény erősödést ért el, kedd este 1,2265 dolláron, szerda reggel pedig 1,2271 dolláron állt az árfolyama.

Kamu a beígért fideszes faakció

Publikálás dátuma
2018.04.04. 07:23
Illusztráció/Népszava fotó

Csak mintegy 30 ezerre tehető a vezetékes gázzal el nem látott települések háztartásainak száma – derül ki a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) kapott adatokból. Ez szinte hibahatár alatti mérték a fával, illetve fával és szénnel fűtő háztartások 800 ezres, avagy a szilárd tüzelésű készülékkel is rendelkező otthonok másfélmilliós tömegéhez képest.

Míg a kormány a kevesebb mint 4 millió, gázzal vagy távhővel ellátott lakossági fogyasztónak közel 50 milliárd forintból 12-12 ezer forintos rezsikedvezményt biztosít, addig a szilárd tüzelésben érintett másfélmillió háztartást – számuk lekicsinylése mellett - elintézték szociális támogatási keretük egymilliárdos emelésével – hívta fel a figyelmet a múlt héten a Népszava. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János szerdán - a helyzetet mintegy megoldandó - bejelentette: azoknak, akik gázellátás nélküli településen élnek, a kormány megvizsgálja a gáz- és távhőkedvezményhez hasonló „téli rezsicsökkentés” lehetőségét. További részletek egyelőre nem ismertek.

A statisztikai hivatal a 3155-ből 279 olyan települést tart nyilván, ahová nem ér el a gázcső. Ezekben átlag 286-an, összesen 79,9 ezren élnek – tudtuk meg a KSH-tól. A hivatal egy más kimutatása szerint a hazai községekben egy háztartásra átlag 2,5 lakos jut. (Ez településtípusonként a legmagasabb érték: a fővárosi szám 2,1.) E falvakban tehát összesen 32 ezerre rúghat a háztartások száma. Vagyis az Orbán-kabinet által felajánlott legújabb lehetőséggel az elvben érintett, csak szilárd tüzelőanyaggal fűtő otthonok mindössze 4 százaléka élhet. Másképp: míg a szilárd tüzelés kérdésében így vagy úgy 3,5 millió polgár érintett, addig a fideszes faakció legfeljebb 80 ezer ember életkörülményein javíthat, ami körülbelül 2 százalék. Ennél még a szociális fatámogatás is „hatékonyabb”: a Habitat for Humanity Magyarország korábbi felmérése szerint eme – általuk amúgy bírált - rendszer révén több mint kétszázezren jutnak - jellemzően szerény mennyiségű - ingyentüzelőhöz. Környezetvédők arra figyelmeztetnek: az érdemi támogatás hiánya ösztönzi az egész térségek súlyos egészségkárosodásához vezető hulladékégetést.

A Fidesz-KDNP fatámogatási ötlete emellett megkésett is: miközben a gáz- és távhőkedvezményt láthatólag a választásokra időzítették, a szilárd tüzelőre vonatkozó, még nem ismert szabályok április 8-ig már bizonyosan nem érvényesíthetőek. Az is kérdés, a jogosult pár tízezer család egyáltalán miként élhet a lehetőséggel: tavasszal ugyanis viszonylag kevesen vásárolnak tűzifát.