Kiszáradhatnak az uniós pénzcsapok

Akár példát is statuálhat az unió a támogatások vitatható felhasználása miatt, és jelentős forrásokat is visszatarthat – hangzott el egyebek mellett a Kopint-Tárki tegnapi sajtótájékoztatóján. Ráadásul a kormány a többletbevételeket elosztogatja, ahelyett, hogy tartalékot képezne belőlük.

A költségvetési törvényben megfogalmazottnál magasabb, 2,8 százalékos államháztartási hiányt vár idén a Kopint-Tárki tegnap ismertetett előrejelzésében. Nagyobb kockázatot a kiadási oldalon lát, s mint írják, az csak később derülhet ki, hogy a választások előtt milyen kormányköltekezések voltak. A kabinet nagyon ügyel arra, hogy a 3 százalékos költségvetési hiányt tartsa, de ha a gazdasági, illetve egyéb folyamatok révén ennél több pénz van az államkasszában, azt minden gond nélkül elkölti és nem tartalékolja.

Ez önmagában is gondot jelent, ráadásul növeli az átláthatatlanságot – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója. Tartalékok híján pedig, ha rossz irányba fordulnak a dolgok, nem lesz más választás, mint a megszorítás.

A kormány 2016. decemberében 800, tavaly év végén pedig több mint 180 milliárd forintot osztott szét, egyebek mellett stadionokra, egyházaknak, kormányközeli embereknek. A költségvetés manapság egyre kevésbé ad támpontot a tartós folyamatok előrejelzésére – tette hozzá a Palócz Éva.

A Kopint-Tárki a magyar hazai össztermék (GDP) 4 százalékos bővülését várja 2018-ban. A gazdaságkutatók szerint idén az infláció 2,5 százalékos lesz, a lakossági fogyasztás pedig 4,5 százalékra bővülhet. A Közép-kelet-európai régió országainak gazdasága a magyarországinál lendületesebben növekedett, kiemelkedő a román GDP tavalyi 7 százalékos bővülése. A román gazdaság 2010 és 2017 között mintegy 30 százalékkal bővült, a lengyel 24, a szlovák 21 százalékkal, míg Magyarország teljesítménye - a csehekhez hasonlóan - 16 százalékkal haladja meg a nyolc évvel ezelőtti szintet - ismertette Palócz Éva.

Az idei növekedést az uniós források mellett a világgazdaság javuló kilátásai is támogatják. A globális gazdasági növekedés tavaly 4,2 százalék körüli volt, s idén elérheti a 4,6 százalékot. A beruházások a fejlett és a feltörekvő országokban is élénkülnek, s ezzel párhuzamosan gyorsul a növekedés. A vártnál nagyobb lehet bővülés az USA-ban, de az eurózónában és a nagy távol-keleti „tigrisek” Kína, Japán, de Dél-Korea esetében is. Egy olyan nyitott gazdaság számára, mint a magyar, ez húzóerő lehet. Igaz, a Brexit, illetve a remélhetőleg korlátozott gazdasági háború, amelyet Donald Trump amerikai elnök robbantott ki az acél és az alumínium import megadóztatásával, közép távon már kockázatokat jelenthet. Ráadásul az élénkülő kereslet felhajtotta az olajárakat. Az elkövetkező két évben az nyersolaj hordónként ára átlagosan 68 dollár lehet, bár jelentős a bizonytalanság is ebben a szférában – jegyezte meg Nagy Katalin, a Kopint-Tárki kutatója.

A költségvetés tavalyi pénzforgalmi egyenlege az uniós támogatások megelőlegezése miatt 800-900 milliárd forinttal romlott. Ha ezek a pénzek valóban befolynak, akkor az nem számít majd bele az eredményszemléletű hiányba. Ám egyre nagyobb az esélye, hogy tíz, vagy százmilliárdos nagyságrendben visszatartja az unió a kifizetéseket. Márpedig 100 milliárd forint 0,3 százalékkal növelheti a költségvetés tényleges hiányát, de ez az összegtől függően akár 0,4-0,5 százalék is elérhet. Az Európai Unió már nem teheti meg, becsukott szemmel hagyja, hogy például túlárazott pályázatokon folyjon el a pénz. A legkirívóbb esetekben példát statuálhat és visszatarthatja a kifizetést – figyelmeztetett a kutatóintézet vezérigazgatója. Jelenleg még nem tudni, hogy ezt csak a tavalyi, vagy már az idei kifizetésekre is alkalmazza-e az unió, de ez is befolyásolhatja majd a tavalyi, illetve az idei költségvetési hiányszámot.