Allegri: elszálltak az esélyeink

Publikálás dátuma
2018.04.05. 07:52
Fotó: AFP/Alberto Pizzoli

A címvédő Real Madrid 3-0-ra győzött a legutóbb döntős Juventus vendégeként a labdarúgó Bajnokok Ligája negyeddöntőjének első mérkőzésén. A torinóiak a tavaly 4-1-re elveszített BL-döntőért szerettek volna elégtételt venni, ám Cristiano Ronaldo ellenállhatatlanul játszott: lőtt két gólt – nem is akármilyet – majd kiosztott Marcelónak egy asszisztot. A portugál klasszis formáját jól jelzi, 19 gólt szerzett a legutóbbi kilenc Real-mérkőzésén, és 25-öt az előző 13-on a válogatott találkozókat is beleszámítva. Ráadásul a 33 esztendős gólzsák a sorozat történetében először rúgott zsinórban 10 meccsen gólt, szám szerint 16-ot.

„Nem számítottam arra, hogy ilyen gólt szerzek. Fantasztikus este volt, örülünk, hogy sikerült három találatot lőni a nagyszerű Juventusnak” - mondta a lefújást követően Ronaldo, akit még a hazai szurkolók is megtapsoltak második gólját követően.

„A Real Madrid kivégzett minket halálosan pontos befejezéseivel, de hát nem nyerhet egy csapat négy éven belül három BL-t véletlenül” - mondta Massimiliano Allegri, az olaszok trénere, aki szerint szertefoszlottak továbbjutási reményeik. Andrea Barzagli, az olaszok védője is elismerő szavakkal illette az ellenfelet. „Ronaldo második találata egy darabka futballtörténelem lesz, kár, hogy éppen mi kaptuk” - mondta.

A játéknap másik mérkőzésén is vendég siker született: a Bayern München a Sevilla otthonában győzött 2-1-re, így kedvező helyzetből várhatja a jövő heti visszavágót.

Szerző

Megmérgezett viszony

Publikálás dátuma
2018.04.05. 07:51
Fotó: AFP/Mladen Antonov
Bár nem várható, hogy a világ legjobb csapatai a gyászos politikai klíma miatt ne utazzanak el az oroszországi labdarúgó világbajnokságra, tömeges politikai bojkott várható.

Éppen az oroszországi labdarúgó világbajnokság közeledtével válik mind válságosabbá a nyugat és a Kreml viszonya. Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália orosz diplomaták tucatjait utasította ki, amire Moszkva szintén kiutasításokkal válaszolt. Utoljára a hidegháborúban volt példa hasonló lépésre. Vajon megismétlődhet az, ami 1980-ban történt, amikor egy sor nyugati ország bojkottálta a moszkvai nyári olimpiát a szovjet csapatok afganisztáni bevonulása miatt? Elképzelhető-e, hogy az utolsó pillanatban egyebek mellett a világbajnok Németország, valamint Anglia, Franciaország, Spanyolország, Portugália és más uniós országok csapatai úgy döntenek, nem vesznek részt a vb-n?

A feszült helyzetet már az is jól jellemzi, hogy a kérdés egyáltalán felmerülhet. A válságot a Szkripal-ügy robbantotta ki. A kettős ügynök Szergej Szkripalt és lányát ismeretlenek idegméreggel mérgezték meg Nagy-Britanniában. A férfit válságos állapotban kórházban kezelik, lánya azonban egyre jobb állapotban van. A brit nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy az akciót orosz ügynökök hajtották végre, mert egy szerintük bizonyítékok támasztják alá, hogy a novicsok névre keresztelt idegmérget még a Szovjetunió területén ottani tudósok fejlesztették ki. Boris Johnson brit külügyminiszter egyenesen úgy vélte, hogy a Szkripallal szembeni gyilkossági kísérletet maga Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte meg. Az EU tagállamai, illetve az Egyesült Államok a britekkel való szolidaritás jeleként csatlakoztak a kiutasításokhoz. Az oroszokkal ápolt viszony előzőleg sem volt ideális, a Krím félsziget 2014-es oroszok általi elfoglalása, Moszkva szerepvállalása a szíriai háborúban mind jobban megmérgezték ezt az amúgy sem ideális viszonyt. S akkor még nem szóltunk a Moszkva által államilag finanszírozott doppingprogramról, amely miatt az orosz sportolók nem indulhattak hazájuk színeiben a februárban megrendezett pjongcsangi téli olimpián.

A német Süddeutsche Zeitung napilap szerkesztőségi cikke szerint az oroszországi labdarúgó világbajnokság bojkottja nem lehet tabutéma, mert ha nem merülne fel a lehetősége ennek, akkor az azt is jelentené: biankó csekket állítanak ki az autokrata vezetők számára arra, hogy bármit megengedhetnek maguknak. Ha a labdarúgás krémje nem venne részt az eseményen, az hatalmas pofon lenne Putyin elnöknek, aki alighanem azt tervezte, hogy a 2014-es szocsi téli olimpiához hasonlóan a küszöbön álló vb is róla szóljon, hazája hatalmasságát sugallja ebben a politikailag kiélezett helyzetben.

Ugyanakkor tény, hogy az 1980-ban moszkvai olimpia bojkottja gyakorlati hasznot nem hozott, s azt eredményezte, hogy az 1984-es Los Angeles-i téli olimpiát – a Kreml nyomására – Romániát kivéve bojkottálták a szocialista blokk államai. Az egyik legismertebb és legradikálisabb orosz ellenzéki, Garri Kaszparov egykori sakkvilágbajnok sem azt követeli, hogy a világ legjobb labdarúgó csapatai ne vegyenek részt a június 14-én kezdődő eseményen, hanem politikai bojkottról beszél. Ez egy jelképes lépés, s azt jelenti, hogy egy adott ország politikusai nem vesznek részt a megnyitón, vagy a záróeseményen, illetve a mérkőzésekre sem utaznak el. Ehhez hasonló történt 2008-ban, amikor egy sor nyugati ország politikusa, köztük Angela Merkel német kancellár, bojkottálta a pekingi nyári olimpia megnyitóját. Így tiltakoztak az ellen, hogy a kínai hadsereg brutálisan verte le a tibeti megmozdulásokat. Akkor egyébként a néhai legendás cseh elnök, Václav Havel egyenesen úgy vélte, az olimpikonoknak sem kellene elutazniuk Kínába, s az olimpiát is le kellene mondani.

Mind több jel utal arra, hogy az oroszországi labdarúgó világbajnokságon is ilyen politikai bojkottra számíthatunk. Nagy-Britannia és Izland már bejelentette, hogy nem küldenek kormányzati illetékeseket a világbajnokságra. Ausztrália is várhatóan csatlakozik hozzájuk, valamint egy sor uniós tagország. Angela Merkel várhatóan nehezen hozza meg a politikai bojkottról szóló döntést, hiszen közismert róla: él-hal a Natioanelfért.

Az orosz külügyminisztérium hevesen reagált a bejelentésekre. Szóvivője azt közölte, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia célja valójában az, hogy megakadályozzák a világbajnokság megrendezését. „Az a benyomásom, csak az a fontos számukra, hogy elvegyék a vb-nket” – jelentette ki Marija Zaharova. Egy biztos, a politikai klíma nem kedvez az oroszországi világbajnokság megrendezésének.

Kormányalakítási start Rómában

Publikálás dátuma
2018.04.05. 07:36
Fotó: AFP/Silvia Lore

Megkezdődtek tegnap az olasz koalíciós tárgyalások, Sergio Mattarella államfő egyeztetésre hívta a parlamenti pártok vezetőit. Ezt megelőzően azonban először a Silvio Berlusconi vezette Forza Italia színeiben a szenátus elnökévé választott Elisabetta Alberti Casellatival, majd Roberto Fico képviselőházi elnökkel, illetve hivatali elődjével, Giorgio Napolitanoval tárgyalt az államfő. Az olasz kormányalakítás nem ígérkezik egyszerűnek, hiszen egyetlen párt vagy szövetség sem szerzett a kormányzáshoz szükséges többséget, a lehetséges koalíciós társak között pedig áthidalhatatlannak tűnő elképzelésbeli különbségek vannak. Legvalószínűbb egy szélsőjobb-euroszkeptikus koalíció létrejötte.

Szerző