4,25 milliót adott a Metallica a Gyermekétkeztetési Alapítványnak

Publikálás dátuma
2018.04.06. 12:53
A Metallica a Papp László Sportarénában. Fotó: Facebook/Metallica
4,25 millió forintot adományozott a Metallcia a Gyermekétkeztetési Alapítványnak, tette közzé a szervezet Facebook-oldalán. Az együttes csütörtökön lépett fel Budapesten, koncertjükön még egy Tankcsapda számot is előadtak.

"Köszönjük ezt a fantasztikus gesztust a Metallica együttesnek! Hálasak vagyunk, hogy gondoltak a magyar gyerekekre" - írja a Gyermekétkeztetési Alapítvány.

Csütörtök este a budapesti Papp László Sportarénában lépett fel az amerikai Metallica. Az 1981-ben alakult együttes a "thrash metal" irányzat úttörőjeként ismert, ma is sokan rajonganak érte. Mostani koncertsorozatuk prágai és bécsi állomásán is eljátszottak egy-egy helyi slágert - Bécsben például Falcotól Rock Me Amadeus-t -, így számítani lehetett rá, hogy Budapesten is előadnak valamit magyarul. Választásuk a Tankcsapda Legjobb méreg című számára esett, az eredmény alább látható:

Szerző

Megfejthették a vikingek világuralmának titkát

Publikálás dátuma
2018.04.06. 12:10
Illusztráció: AFP
Nagyon pontosan segítette az égbolt-polarizációs viking navigáció a hajósokat még felhős meteorológiai viszonyok között is - mutatták ki számítógépes szimulációkkal az ELTE kutatói - számolt be az MTI.

A Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányban Horváth Gábor és Száz Dénes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumának munkatársai mutatták be a vikingek tengeri navigációjáról mintegy másfél évtizede folyó kutatásuk legújabb eredményeit.

A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthették a vikingeket a tengeri navigációban, az ELTE kutatói egy tavaly közzétett tanulmányukban már bizonyították, hogy felhős idő esetén is lehetséges volt az úgynevezett napkőiránytűvel tájékozódni. A vikingek annak idején kilométerek ezreit tették meg a tengeren, még Észak-Amerikába is eljutottak. Mágneses iránytűjük nem volt, ezért a Nap állása szerint tájékozódtak. Ha felhők borították az eget, a Nap helyét úgynevezett napkövekkel állapították meg, majd az északi irányt határozták meg.

Thorkild Ramskou dán régész 1967-ben feltételezte, hogy a napkövek polárszűrőként működő kristályok - valószínűleg kalcit, turmalin vagy kordierit - lehettek és az égboltfény polarizációjának analizálására szolgáltak, amiből kikövetkeztethető a felhők által takart Nap helye. Az ELTE kutatói a napkőkristályokkal végzett korábbi kutatásuk adatait felhasználva számítógépen szimuláltak ezer tengeri utat Norvégia és Grönland között a 60. szélességi fok mentén különbözői felhős meteorológiai viszonyok között a nyári napforduló, a tavaszi napéjegyenlőség idején, és megállapították, mekkora eséllyel juthattak el a viking hajósok különböző meteorológiai viszonyok között egy háromhetes út alatt Grönland partjaihoz. A szimulációkat elvégezték különböző kristályokkal és különböző időintervallumokkal is.

"Eredményeinek azt mutatják, hogy az égbolt-polarizációs navigáció meglepően sikeres mind a tavaszi napéjegyenlőség, mind a nyári napforduló napján még felhős körülmények között is, ha a navigátor rendszeresen, legalább három óránként meghatározta az északi irányt, függetlenül attól milyen típusú napkövet használ az égbolt-polarizáció elemzéséhez" - írták tanulmányukban a kutatók. "Ez megmagyarázza, miért voltak képesek uralni a vikingek az Atlanti-óceánt 300 éven át és elérni Észak-Amerikai partjait mágnesiránytű nélkül" - tették hozzá. "Eredményeinek azt jelzik, hogy nemcsak a navigáció periodikus ismétlődése a fontos a sikeres navigációhoz, hanem az idő eloszlás szimmetrikussága is, amikor a navigációt végezték. Kutatásunk jelenleg az égbolt-polarizációs navigáció legrészletesebb és a legpontosabb mérése, amelyet el lehet érni anélkül, hogy ezt a módszert közvetlenül a tengereken tesztelnék" - olvasható a tanulmányban.

Szerző
Témák
viking

Megfejthették a vikingek világuralmának titkát

Publikálás dátuma
2018.04.06. 12:10
Illusztráció: AFP
Nagyon pontosan segítette az égbolt-polarizációs viking navigáció a hajósokat még felhős meteorológiai viszonyok között is - mutatták ki számítógépes szimulációkkal az ELTE kutatói - számolt be az MTI.

A Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányban Horváth Gábor és Száz Dénes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumának munkatársai mutatták be a vikingek tengeri navigációjáról mintegy másfél évtizede folyó kutatásuk legújabb eredményeit.

A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthették a vikingeket a tengeri navigációban, az ELTE kutatói egy tavaly közzétett tanulmányukban már bizonyították, hogy felhős idő esetén is lehetséges volt az úgynevezett napkőiránytűvel tájékozódni. A vikingek annak idején kilométerek ezreit tették meg a tengeren, még Észak-Amerikába is eljutottak. Mágneses iránytűjük nem volt, ezért a Nap állása szerint tájékozódtak. Ha felhők borították az eget, a Nap helyét úgynevezett napkövekkel állapították meg, majd az északi irányt határozták meg.

Thorkild Ramskou dán régész 1967-ben feltételezte, hogy a napkövek polárszűrőként működő kristályok - valószínűleg kalcit, turmalin vagy kordierit - lehettek és az égboltfény polarizációjának analizálására szolgáltak, amiből kikövetkeztethető a felhők által takart Nap helye. Az ELTE kutatói a napkőkristályokkal végzett korábbi kutatásuk adatait felhasználva számítógépen szimuláltak ezer tengeri utat Norvégia és Grönland között a 60. szélességi fok mentén különbözői felhős meteorológiai viszonyok között a nyári napforduló, a tavaszi napéjegyenlőség idején, és megállapították, mekkora eséllyel juthattak el a viking hajósok különböző meteorológiai viszonyok között egy háromhetes út alatt Grönland partjaihoz. A szimulációkat elvégezték különböző kristályokkal és különböző időintervallumokkal is.

"Eredményeinek azt mutatják, hogy az égbolt-polarizációs navigáció meglepően sikeres mind a tavaszi napéjegyenlőség, mind a nyári napforduló napján még felhős körülmények között is, ha a navigátor rendszeresen, legalább három óránként meghatározta az északi irányt, függetlenül attól milyen típusú napkövet használ az égbolt-polarizáció elemzéséhez" - írták tanulmányukban a kutatók. "Ez megmagyarázza, miért voltak képesek uralni a vikingek az Atlanti-óceánt 300 éven át és elérni Észak-Amerikai partjait mágnesiránytű nélkül" - tették hozzá. "Eredményeinek azt jelzik, hogy nemcsak a navigáció periodikus ismétlődése a fontos a sikeres navigációhoz, hanem az idő eloszlás szimmetrikussága is, amikor a navigációt végezték. Kutatásunk jelenleg az égbolt-polarizációs navigáció legrészletesebb és a legpontosabb mérése, amelyet el lehet érni anélkül, hogy ezt a módszert közvetlenül a tengereken tesztelnék" - olvasható a tanulmányban.

Szerző
Témák
viking