Előfizetés

107 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba

Publikálás dátuma
2018.04.09. 15:46
A felsőoktatásba jelentkezők és felvettek száma (2001-2018). Forrás: MTI
Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett felsőoktatási intézményekbe, írja az MTI. Ez a szám nagyjából megfelel a korábbi évek adatainak, mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára - azaz átlagos, mióta a Fidesz átszabta a felsőoktatást, és ezzel eltűnt 20 ezer egyetemista.

Horváth Zita közölte, a jelentkezők közül a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet, mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.

A kiosztott háttéranyag szerint állami ösztöndíjas képzésre több mint 93 ezren jelentkeztek, önköltséges képzést pedig mintegy 14 ezren jelöltek meg.

A legnépszerűbb képzési területek alapképzésben és osztatlan képzésben az elsőhelyes jelentkezések alapján a gazdaságtudományok, a műszaki képzések, a pedagógusképzés, az informatikai, valamint az orvos- és egészségtudományi képzések. A legnépszerűbb alapszakok a gazdálkodás és menedzsment, a mérnökinformatikus, az ápolás és betegellátás, az óvodapedagógus és a pszichológia - ismertette a helyettes államtitkár. Külön kiemelte, hogy 2015 és 2018 között nőtt az óvodapedagógusnak, gyógypedagógusnak, tanítónak, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelőnek jelentkezők száma.

Horváth Zita elmondta azt is, hogy az első helyen legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE), a Debreceni Egyetemet (DE) és a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE) jelölték meg.

A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy 2015 óta évről évre kevesebben szereznek érettségit, ennek ellenére 105 ezer körülire "állt be" a felsőoktatási felvételizők száma.

Horváth Zita a duális képzésről is beszélt: idén 26 felsőoktatási intézmény 439 szakon hirdette meg ezt a képzési formát, és csaknem ezer cég kötött szerződést valamely felsőoktatási intézménnyel a képzés lefolytatására - mondta.

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke közölte, a jelentkezések e-ügyintézése április 19-én indul. A még rendelkezésre nem álló dokumentumok másolatának, valamint az egyszeri sorrendmódosításnak a határideje július 11. A ponthatárokat várhatóan július 25-én hirdetik ki - fűzte hozzá.

A felsőoktatásba jelentkezők és felvettek száma (2001-2018). Forrás: MTI

A felsőoktatásba jelentkezők és felvettek száma (2001-2018). Forrás: MTI

Az ÁSZ készen áll a kampánypénzek ellenőrzésére

Publikálás dátuma
2018.04.09. 12:18
Kormányplakát - Fotó: Vajda József
És kétségünk sincs afelől, hogy akkurátusan és egyenlő mércével mérve vizsgálódnak majd. És erre a jóhiszeműségre minden okunk megvan. Ja, nem.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) készen áll arra, hogy lefolytassa a kampányidőszakban felhasznált pénzek elszámolásának ellenőrzését - írja az MTI a szervezet információjára hivatkozva.  Az ÁSZ a választáson induló és azon mandátumhoz jutó jelöltek, valamint az egy százalék feletti listás eredményt elérő jelölőszervezetek elszámolásait ellenőrzi. A kampánypénzek ellenőrzése során a számvevőszék minden esetben utólagos pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzést végez, amelyet a jelöltek és jelölőszervezetek elszámolásaira, bizonylataira, egyéb dokumentumaira, közzétett adataira, valamint a sajtótermékek által megküldött, az ÁSZ honlapján közzétett adatokra alapoz. Az ÁSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártok ellenőrzése során a kampányidőszakra vonatkozóan értékelni fogja a nem pénzbeli, vagyoni támogatások elfogadását, a tiltott támogatásokra vonatkozó törvényi előírások betartását. Az ÁSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a választási eljárásról szóló törvény szerint azon sajtótermékeknek, amelyek a választást megelőző kampányidőszakban politikai hirdetést tettek közzé, a választást követően 15 napon belül kell tájékoztatniuk a számvevőszéket a közzétett politikai hirdetésekről.

Az LMP Budapesten öt képviselőt ajándékozott a Fidesznek

Publikálás dátuma
2018.04.09. 11:10
Szavazatszámolás Budapesten - Fotó: Vajda József
Gyakorlatilag egyéni választókerületben nem tudott mandátumot szerezni, egyet kapott ajándékba az MSZP-Párbeszédtől, viszont érdemi része volt a Fidesz kétharmadában - ez a párt az LMP.

Egyetlen egyéni választókerületben sem tudott győzni önállóan az LMP, sőt általában ott sem - lásd: Szél Bernadett példája Budakeszin - ahol érdemben visszaléptek a zöldpolitikusok javára. Egyetlen egyéni mandátumát gyakorlatilag az MSZP-Párbeszédtől kapta ajándékba: az utolsó körben mintegy 10 százalékra mért Csárdi Antal úgy húzhatta be az V. kerületet, hogy a 19 százalékos népszerűségű V. Naszály Márta visszalépett a javára. (Megjegyzendő. az MSZP-Párbeszéd jelöltjét ítélte legesélyesebbnek a Momentum is, így Fekete-Győr András az ő esélyeinek javítása érdekében szállt ki a belvárosi versenyből.) Az MSZP-Párbeszéd azért vonta vissza mégis V. Naszály Mártát, hogy ezzel a gesztussal katalizálja országosan az LMP-vel való választókerületi koordinációt (értsd: a visszalépéseket). A jelek szerint hiábavaló volt a felajánlás - egyedül az LMP kapitalizált rajta.

Pedig ha hasonló gesztusokat tesz - csak a fővárosban - akkor nem kerül veszélybe a listája, illetve nincs kétharmada a Fidesznek. Akkor sem, ha jelenlegi 133 mandátuma (a minősített többséghez 132 honatgya szükségeltetik) mellé behúzhatja a határon túli voksokat és a német nemzetiségi képviselő is a kormánypártba ül be (vagy azt támogatja kívülről. Szóval, ha az LMP hajlandó engedni, akkor Budapesten majdnem mind a 18 választókerületet behúzhatta volna az ellenzék - vélhetően egyedül Kocsis Máté Józsefvárosa maradt volna narancssárga. Ám a "Lehet Más a Politika" ilyesmit nem tett, így a fővárosi körzetek harmadában kormánypárti jelölt triumfálhatott, illetve az Országgyűlésben bármit megtehet Orbán Viktor pártja. (Annak ellenére, hogy a kormányváltást akarók most is többen voltak, hiába növelte 250-300 ezer szavazattal támogatását a Fidesz, csakhogy menthetetlenül töredezett volt az ellenzéki oldal.)

És akkor az inkriminált választókerületek részletesen:

Budapest, XVI. kerület

Vajda Zoltán (Együtt): 21223 szavazat

Szatmáry Kristófnak (Fidesz): 22432 voks

Mizse László, LMP: 3823

Budapest, XI. kerület

Gy. Németh Erzsébet, DK: 21155

Simicskó István, KDNP: 22013

Kreitler-Sas Máté: 3138

Budapest, XII. kerület:

Bauer Tamás (DK): 19690

Gulyás Gergely, Fidesz: 21635

Hajdu Mária, LMP: 3497

Budapest, XVII. kerület:

Lukoczki Károly, MSZP-P: 20776

Dunai Mónika, Fidesz: 23015

Scnuk Erzsébet, LMP: 2694

Budapest II. kerület

 Niedermüller Péter (DK): 20150

Varga Mihály, Fidesz: 22840

Ungár Péter, LMP: 5348

Technikai megjegyzés: a legtöbb kerületben persze a Momentum is vitt voksokat.