Előfizetés

Kezdhet aggódni Kaczynski

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.04.10. 07:32
Kezd megkopni Jaroslaw Kaczynski nimbusza, lassacskán jön fel az ellenzék Lengyelországban Fotó: AFP/Mateusz Wlodarczyk
Lengyelországban zuhanórepülésbe került a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) népszerűségi mutatója. Felmérések szerint lassan jön fel az ellenzék.

Már trendként figyelhető meg a lengyel közvélemény-kutatások alapján, hogy a kormányzó nacionalista-populista politikai erő ellen fordulnak az emberek. Igaz, az egyes irodák mást és mást mérnek, a lengyel televízió által megrendelt felmérés szerint a PiS még mindig 41 százalékon áll, igaz, hogy a kutatást végző Pollster nevű iroda február végén még 47 százalékon mérte, s szakértők szerint a cég rendre felülméri a PiS-t. Az Estymatornál 39,4 százalékos a kormánypárt népszerűsége úgy, hogy a február 22-én közzétett felmérés szerint még 50,2 százalékon állt. Jelentős visszaesést mutat az IBRiS iroda is, amely a Rzeczpospolita című lap számára végez kutatásokat. A közvélemény-kutató áprilisi felmérése 31,8 százalékon látta a PiS-t, miközben március közepén még 37,1 százalékon mérte. Egészen drámai, 12 százalékos visszaesés figyelhető meg a Kantar irodánál is, itt a párt néhány hét alatt esett vissza 12 százalékkal, 28-ra.

Ezek az adatok mindenképpen aggasztóak lehetnek Kaczynski számára, hiszen a PiS három év óta a legyőzhetetlenség erejét sugározza. A párt uralkodása alatt természetessé vált a gyűlöletbeszéd. A PiS népszerűségét az 500 plusz programnak köszönhette: havi 500 zlotyt adott minden családnak a második és minden további gyermek után, a bevételtől függetlenül. Az állam emellett ingyenessé tett gyógyszereket a nyugdíjasok számára, emelte a nyugdíjakat és csökkentette a nyugdíj korhatárát. A PiS elsősorban abból profitált, hogy a válságot követően néhány évvel a világgazdaság is megindult felfelé a lejtőn, ennek köszönhetően a munkanélküliség 6,8 százalékra csökkent. Jaroslaw Kaczynski mindeközben a keresztény-nacionalista-populista retorikájával összeesküvés-elméleteket terjesztett az elitről, amely „ellopta az emberek pénzét”. El kell űzni őket a hatalomból – hangoztatta. A PiS tudatosan olyan állam képét alakította ki, amely gondoskodik az emberekről erős vezető személyiségeinek köszönhetően, bátran harcol bárki, akár Brüsszel ellen.

A politikai kultúrát ugyan rendkívül alacsony színvonalúvá silányították, de elérték azt, hogy a közvélemény a korábbi kormánypárt, a Polgári Platform (PO) ellen forduljon, amely egyébként kivezette az országot a gazdasági válságból.

Kaczynski számára a menekültpolitika is kapóra jött. Az emberek úgy érezték, megvédi őket a kormány a „migránsoktól”, megvédi munkahelyeiket. Kaczynskinak még azt is sikerült elérnie, hogy sokan modern politikusként tekintsenek rá, mert az 50 pluszhoz hasonló program Németországban és Franciaországban is létezik.

Tavaly év végén Kaczynski azt is megengedhette magának, hogy egy a Brüsszelnek tett gesztusként megszabaduljon a kormány legszélsőségesebbnek tartott két politikusától, Antoni Macierewicztől és az elképesztő kijelentéseiről ismert külügyminisztertől, Witold Waszczykowskitól. Kormányfőnek pedig Mateusz Morawieckit nevezte ki Beata Szydlo helyére.

Mi okozza a PiS jelentős visszaesését? Morawiecki eddig nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egy nemzetközi botrányt okozott törvényt fogadtatott el arról: büntethetővé teszik, ha valaki Lengyelországot is felelőssé teszi a náci érában elkövetett bűnökért. Így akarta javítani Varsó nem éppen jó megítélését a világban, ezzel azonban éppen az ellenkező hatást érte el, s az ország kapcolata rosszabbodott két fontos stratégiai partnerével, az Egyesült Államokkal és Ukrajnával – írta a Die Zeit.

A kormányzat súlyos hibát követett el azzal is, hogy megemelte a miniszteri fizetéseket. S az sem öregbítette a kabinet hírnevét, hogy bevezették a vasárnapi boltzárat. Közben az abortusztörvényt is szigorítani próbálták, ami országos tiltakozási hullámot váltott ki a nők körében. Még a PiS sok szavazója sem támogatta ezt a lépést.

A PiS lassan kezdi megfizetni a baklövések árát. S ha ez így folytatódik, a 2019-es parlamenti választás akár izgalmas is lehet.

Román mintaállam szépséghibákkal

Gál Mária
Publikálás dátuma
2018.04.10. 07:31
Tüntettek a korrupció ellen - Romániát mintaállamnak tartották Európában amiatt, hogy az emberek tömegesen vonultak az utcára a
Mégiscsak létezett a titkosszolgálatok és igazságügyi szervek összefonódása Bukarestben. Vagyis, a térségben mintaként emlegetett román Korrupcióellenes Ügyészség nem épp jogállami eszközökkel küzdött a jogállamért.

Feloldották a titkosítást, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) március 30-án közzétette hivatalos honlapján a legfőbb ügyészséggel 2009 februárjában megkötött megállapodás szövegét. A dokumentum titkosításának feloldását a román igazságügyi miniszter, Tudorel Toader kérte. Azóta kiderült, nemcsak a legfőbb ügyészség, - és természetesen a neki alárendelt intézmények, a Korrupcióellenes Ügyészség, a DNA illetve a terrorizmus ellenes ügyészség -, hanem az Igazságszolgáltatási Felügyeletnek és a legfelsőbb bíróságnak is volt titkos megállapodása a SRI-vel, amelyeket állítólag tavaly felmondtak. A legfelsőbb bírói tanács (CSM) fel is kérte a fennhatósága alá tartozó intézményeket, hogy kezdeményezzék a titkosszolgálatokkal kötött paktumuk titkosításának a feloldását. Az is kiderült, hogy a titkosszolgálat, a SRI „műveleti területként” kezelte a bíróságokat, és a cinizmus netovábbjaként a titkosszolgálati ügynökök munkadíját utólag kiszámlázták a vádlottaknak perköltség címén.

Nem kell jogtudósnak lenni ahhoz, hogy egyértelművé váljon, a román titkosszolgálat és az igazságügyi szervek összefonódása/titkolt együttműködése azt az évek óta hangoztatott, de az érintettek által mindig következetesen tagadott vádat támasztja alá, miszerint Románia „szekusállam”, legjobb esetben is ügyészállam. A titkos paktumok, az összefonódások alapvető jogállami normákat sértenek, hiszen felülírják a hatalmi ágak kötelező szétválasztásának elvét, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a tisztességes bírósági eljáráshoz való állampolgári jogot. És természetesen a román alkotmányt is sérti, a román demokrácia lényegét kérdőjelezi meg.

Az Európa-szerte „sztárolt” korrupcióellenes főügyész, Laura Codruta Kövesi és az általa vezetett hivatal, a DNA azt követően került kényes helyzetbe, hogy március 16-án Klaus Johannis államfő hivatala március 16-án közleményt adott ki, amelyben az elnök leszögezte: a nemzetbiztonság első számú szavatolója, a Legfelsőbb Védelmi Tanács semmilyen titkos megállapodást nem fogadott el és nem hagyott jóvá a titkosszolgálat és az igazságügyi intézmények között. A továbbiakban pedig a közlemény nem úgy fogalmazott, hogy „ha léteznek ilyenek, akkor..”, hanem azt állítja, hogy ezeket a paktumokat saját hatáskörben kötötték meg az intézmények. Vagyis az elnöki hivatal és 2014 decembere óta hivatalban lévő Johannis államfő, aki mindeddig kiállt a DNA és Kövesi mellett, sohasem kifogásolta az intézmény módszereit és visszaéléseit, de a szociáldemokrata, szociál-liberális (PSD-ALDE) kormány igazságügyi törvénymódosítási kísérlete ellen személyesen is kiment tüntetni, közleményével beismerte a titkos paktumok létét.

Ezzel az elnöki közleménnyel szakadt el a gát, s indult el a lavina, amely azonban, legalábbis egyelőre, nem rengette meg sem Romániát, sem a Korrupcióellenes Ügyészséggel szembeni lakossági bizalmat. Az emberek nem vonultak tömegesen utcára, nincsenek az igazságügyi törvények módosítása elleni demonstrációkhoz mérhető lakossági megmozdulások, csupán szakértők valamint magas rangú igazságügyi vezetők mondták ki, hogy a kialakult helyzet súlyos, a hírszerzés nyomozati kompetenciái ma az egykori kommunista titkosszolgálat, a hírhedt Securitate hatáskörét is meghaladja.

A román média egy része és a baloldali, jelenleg kormányzó pártok hosszú évek óta politikai boszorkányüldözéssel vádolják a DNA-t, a hírszerzés, a SRI elleni vád, miszerint az törvénytelenül beavatkozik a büntetőjogi eljárásokba, ennél újabb keletű. Civil szervezetek, szakértők mintegy három éve követelik e megállapodások titkosságának feloldását és nyilvánosságra hozását, a jogállamban elképzelhetetlen összefonódások megszüntetését.

De mindennek a létezését is tagadták következetesen, mint ahogy a szekusállam, mélyállam, párhuzamos állam és egyéb elméleteket is a nevetséges összeesküvés elméletek egyikének nevezték az érintettek.

Csakhogy a nemlétező mára nyilvánossá vált. A megállapodások szerint a titkos megállapodás a SRI és a Legfelsőbb Ügyészség között jött létre 2009 februárjában, de nem volt teljesen előzménytelen. 2003-ban, 2004-ben és 2007-ben is köttetett egyezmény, ezeket hatályon kívül helyezte és egy igen széleskörű megállapodást írtak alá. Ennek értelmében a Securitate utód SRI és a Legfelsőbb ügyészség, valamint annak intézményei, a DNA és a terrorizmus elleni ügyészség a nemzetbiztonság ellen irányuló bűncselekmények, a terrorizmus területén, valamint egyéb súlyos bűncselekmények esetében hasznosítják a rendelkezésükre álló információkat, megosztva egymással azokat. Közös operatív csapatok jöttek létre, az ügyészség gyorsan hozzájárult a hírszerzés által kért lehallgatások jóváhagyásához, amelyet aztán már csak a szolgálat által megrostáltan kapott meg az ügyészség. A hírszerzés valójában nyomozati szervvé vált, aktív részvevője lett a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tevékenységének, amit az tett lehetővé, hogy a korrupcióellenes hadjáratot csúcsra járató Traian Basescu elnöksége idején a Legfelsőbb Védelmi Tanács még a korrupciót is a nemzetbiztonsági kockázatok közé sorolta.

Laura Codruta Kövesi évek óta állította, „nem létezik, és nem is létezett semmiféle SRI–DNA-megállapodás”. A nyilvánosságra került titkos dokumentumon viszont a DNA részéről az ő neve és aláírása szerepel.

Ezek után nem kérdés, hogy alapvető emberi és állampolgári jogok váltak a román korrupcióellenes harc áldozataivá, a hatalmi ágak függetlensége illúzió volt, az ünnepelt DNA pedig a titkosszolgálat egyik eszköze. Mindezek ellenére nem várható különösebb földrengés Romániában, mert a másik oldalon a hitelét vesztett, szétzilált, korrupció miatt elítélt vagy megvádolt politikusokkal tele szociáldemokrata párt, a PSD áll. És azt sem lehet tudni, milyen hatással lesznek ezek a lelepleződések a folyamatban lévő perekre, amelyek bizonyítékait ilyen módszerekkel gyűjtötték be, leállnak-e a nyomozások, amelyek megkezdődtek, sikerül-e visszanyesni a titkosszolgálat kompetenciát. A tét nem a regnáló román kormány, hanem a román jogállam sorsa, a kérdés az, jogállam lesz vagy szekusállam marad Románia.

Szakvélemények
Georgiana Iorgulescu, a Jogi Források Központ (CRJ) ügyvezető igazgatója: az ügyészek alárendelt helyzetbe kerültek a SRI-vel szemben, ami még a kommunizmus idején sem volt ennyire hangsúlyos.
Dana Girbovan, a Romániai Bírák Országos Egyesületének (UNJR) elnöke: A megállapodás olyan mértékben kiterjeszti a SRI nyomozati kompetenciáit, hogy az meghaladja az egykori kommunista Securitate jogköreit is. Girbovan szerint a jogállamiság szempontjából alapvető fontosságú a törvények nyilvános volta. Tévednek, akik azt hiszik, hogy pillanatnyilag nemesnek tűnő célok vagy ideológiák érdekében érdemes elfogadni ennek az alapvető elvnek a sárba tiprását; ha ugyanis a demokrácia és a jogállam – bármilyen okból – zárójelbe kerül, az nem segíti, hanem aláássa a demokráciát és a jogállamot.

Újra sztrájkolnak az Air France dolgozói

Az Air France francia légitársaság dolgozóinak újabb sztrájknapján kedden a járatok negyede nem fog közlekedni. Ez lesz a hatodik munkabeszüntetés a februárban indult tiltakozás során.

A légitársaság vezetőségének hétfői tájékoztatása szerint a járatoknak 75 százaléka fog közlekedni kedden, a sztrájk előző napjaihoz hasonlóan.

A tengerentúli járatok 65, az európaiaknak 73, a belföldieknek pedig mintegy 80 százaléka indul el kedden. A francia légitársaság eddig egy induló és egy érkező budapesti járatát törölte, nem jön Párizsból 9.05-kor az AF1394-es, illetve nem indul el Budapestről 9.50-kor az AF1395-ös járata.

Az ágazatban dolgozó 11 szakszervezet béremelésért sztrájkol, további két, kétnapos munkabeszüntetést tart április 17-18-án, valamint 23-24-én.

A légiközlekedési szakszervezetek 6 százalékos béremelést akarnak, míg a cégvezetés a fizetések reálértékét megtartó 1 százalékos emelésre lát lehetőséget. A menedzsment szerint nem lehet teljesíteni a dolgozók követelését úgy, hogy ne sérüljön a cég hosszú távú növekedési terve.

A francia légitársaságnál 2011 óta nem volt béremelés.

Hétfőn folytatódott a vasutasok április elején kezdődött, három hónapon át tartó, kétnaponkénti sztrájkja is a kormányzati reformterv ellen, miközben a nemzetgyűlésben megkezdődött a törvénytervezet vitája.

A munkabeszüntetés szombat este kezdődött második szakaszában a vasutasok negyede vett részt, ami valamivel kevesebb, mint az első szakaszban, akkor a dolgozók harmada sztrájkolt. Hétfőn a szuperexpresszeknek (TGV) 20 százaléka, a gyorsvonatoknak pedig csak a harmada indult el. Kedden normál menetrendben közlekednek a vonatok, a sztrájk csütörtök este folytatódik.

A kormány egyik fő célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Az új szabályozás a cégnél jelenleg dolgozókra nem vonatkozna. Ezenkívül az adósságrendezést megelőzően a kormány változtatna az SNCF státuszán is, hogy a vasútpiaci liberalizáció beindítására versenyképessé tudjon válni a pazarlónak tartott állami vállalat.