Viharos időszak után lemondott a BKIK elnöke

Publikálás dátuma
2018.04.10. 13:50
BKIK. Fotó: Népszava
Rendkívüli elnökségi ülésén jelentette be Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke lemondását. Vezetését a májusi küldöttgyűlésen adja át - közölte a BKIK kedden az MTI-vel.

A kamara vezetését "viharos időszakban" vette át tavaly márciusban, fogalmazott Krisán László, a BKIK lemondott elnöke. Teendőit azzal kezdte, hogy az alapokat rendbe rakja, és ez szerinte nagyrészt sikerült.

Krisán az elmúlt több mint egy évben válságkezelő (interim) menedzserként vezette a budapesti kamarát, új szemléletet honosított meg a köztestület életében, konfliktusokat is vállalva megoldott számos korábban nem megfelelően kezelt problémát - írja a BKIK. A közleményben kiemelték, a pozitív változások között kell számon tartani, hogy eredményesen alakította át a kamara könyvelését, vezetésével a küldöttek az elvárásoknak megfelelő alapszabályt fogadtak el, létrehozta az állami bürokrácia leépítésére hivatott operatív platformot, szoros kapcsolatot alakított ki a hazai és a nemzetközi gazdasági szereplőkkel, és elérte a budapesti kamara felvételét a legnagyobb európai fővárosok kamaráinak zártkörű szervezetébe.

A közleményben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke úgy látta, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara teljes megújulását még nem sikerült elérni, ezért szerinte jogszabály-módosítással beavatkozásra van szükség a kamarai rendszerbe.

A közlemény szerint Krisán László a jövőben szakmai tapasztalatát a magyar gazdaság szempontjából stratégia jelentőségű magyar kis- és középvállalkozások fejlesztése érdekében kamatoztatja.

Szerző

Működnek a szankciók - Esik az orosz tőzsde

Publikálás dátuma
2018.04.10. 11:31
Illusztráció: Evgeny Yepanchintsev / Sputnik
Oligarchákat és orosz vállalatokat szankcionált Washington múlthét végén a moszkvai kormányzat "káros" ténykedése miatt. Az intézkedések hatása nem maradt el: hétfőre komolyan esett a moszkvai tőzsdeindex, és a rubel is gyengülni kezdett. A kár mértékének felméréséhez és az ellentételezés kidolgozásához időre van szükség, nyilatkozta az orosz elnöki szóvivő, írja az MTI.

A szankciók következtében a moszkvai tőzsdeindexek hétfőn 8,34-11,44 százalékponttal estek, ami a legnagyobb zuhanás 2014 márciusa, azaz a Krím elfoglalása óta - az olajár enyhe növekedése ellenére. A papírok közül a RuszAl 20,33, a Poljusz 18,31, a Mecsela 19,26, a Szberbank rendes részvénye 17,04, elsőbbségi papírja pedig 13,44 százalékpontot gyengült. Több veszteséges részvénynél korlátozták a forgalmat, "diszkrét kereskedést" vezettek be.

Elemzők a visszaesést a szíriai helyzet kiéleződésével, de elsősorban az amerikai szankciókkal magyarázták. Az amerikai büntetőintézkedések miatt több nemzetközi kereskedőház felfüggesztette a RuszAl által gyártott alumínium vásárlását, a cég nem zárja ki a technikai fizetésképtelenséget. A RuszAl a világ legnagyobb alumíniumipari vállalata, amely termékeinek ötödét éppen az amerikai piacon próbálja értékesíteni.

Az euró a nap folyamán 3,8 százalékot erősödött a rubelhez képest, és elérte a 74,08-os átváltási árfolyamot. A dollár 60,15 rubelen áll, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző zárás értékénél.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint a kár valódi mértékének felméréséhez és az ellentételezés kidolgozásához időre van szükség, ez pedig kormány feladata. Arkagyij Dvorkovics miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a kormány támogatást nyújt majd a gazdasági büntetőintézkedések által sújtott vállalatoknak, ezeket már a szankciók bevezetését megelőzően megvitatta az érintettekkel.

Washington múlt pénteken jelentette be, hogy szankciókkal sújtott orosz oligarchákat, vállalatokat és kormányzati tisztségviselőket a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt "káros" beavatkozásra, a Krím bekebelezésére és a szíriai szerepvállalásra hivatkozva. Az amerikai pénzügyminisztérium által bejelentett büntetőintézkedések hét oligarchát, tizenkét általuk tulajdonolt vagy ellenőrzött vállalatot, állami fegyverkereskedő cégeket, egy bankot és tizenhét kormányzati tisztségviselőt érintenek. A szankciók részeként befagyasztják az érintettek amerikai joghatóság alá eső vagyonát, és megtiltják az amerikai állampolgároknak, hogy üzletet kössenek velük.

Szerző

311,38 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.04.10. 10:33
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen alakult és keveset mozdult el a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon kedd reggel: a svájci frankkal szemben kissé gyengült, míg az euróval, a dollárral és a japán jennel szemben erősödött.

Az euró 311,38 forinton forgott reggel hét órakor, 4 fillérrel csökkent a jegyzés a hétfő esti 311,42 forinthoz képest.

A dollár árfolyama 252,84 forintról 252,80 forintra gyengült, míg a svájci franké 264,16 forintról 264,24 forintra erősödött.

A jent 2,3606 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,3642 forinttal.

Az euró 1,2318 dolláron forgott, napi szinten 0,01 százalékkal gyengült. A közös európai fizetőeszköz napi legalacsonyabb jegyzése 1,2307, a legmagasabb 1,2329 dollár volt kedden az eddigi kereskedésben.

A svájci frankhoz képest 0,02 százalékkal erősödött az euró, 1,1782 frankot ért.

Egy dollárért 0,9567 frankot kértek, 0,05 százalékkal drágult a dollár. A jenhez képest 0,31 százalékkal erősödött a dollár, kedd reggel 107,11 jent ért.

Szerző