Állatbébik a Budakeszi Vadasparkban

Publikálás dátuma
2018.04.10. 16:09
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Egy óra sem telik bele, és a kis muflonok felveszik az  élet ritmusát.

Megszülettek a muflonbébik - olvasható a Budakeszi Vadaspark Facebook-oldalán. A mufflonbárányok viszonylag tempósan igazodnak az élet ritmusához, világra jöttjüket követően 10-30 percen belül, már esznek és követik anyjukat.

Fotó: Facebook/Budapesti Vadaspark

Fotó: Facebook/Budapesti Vadaspark

Szerző

Kizöldültek a hegycsúcsok

Publikálás dátuma
2018.04.10. 14:12
Illusztráció: AFP
Megötszöröződött az elmúlt tíz évben az európai hegycsúcsokon élő növényfajok száma az 1957-66 közötti időszakhoz képest - mutatta ki 11 európai országi kutatóinak, a Nature című tudomány folyóiratban közzétett közös tanulmánya, amelyről az MTI számolt be.

A 302 hegycsúcsról az elmúlt 145 évben gyűjtött adatokat elemezve a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a globális felmelegedés az oka növényfajok számának növekedésének az Alpokban, a Kárpátokban, a Pireneusokban vagy Norvégia és Skócia hegycsúcsain. A kutatók nemcsak a fajok számának növekedését mutatták ki kétséget kizáróan, hanem azt is, hogy ez a folyamat felgyorsult.

Miközben az 1957-1966 között a 302 vizsgált hegycsúcson átlagosan 1,1-del nőtt a növényfajok száma, a 2007-2016 között átlag 5,5 új faj jelent meg - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek azt nem mutatták ki, hogy a hegycsúcsokra újonnan betelepült növényfajok kiszorították-e az már évszázadok ott élő fajokat. A számok azonban azt jelzik, hogy ez a folyamat elindult, vagy a jövőben végbemegy. "A hegycsúcsokon a sziklás és hideg feltételekhez alkalmazkodott néhány faj valószínűleg el fog tűnni hosszú távon. Ők nem tudnak sehova vándorolni, és képtelenek olyan gyorsan fejlődni, ami elegendő ahhoz, hogy felvegyék a versenyt az újonnan betelepültekkel, amelyek magasabbak és versenyképesebbek a melegebb klímában" - közölte Manuel Steinbauer, a tanulmány vezető szerzője.

Lehetséges, hogy a hegycsúcsok nagyon különleges növényei a jövőben kiszorulnak, azonban nem teljesen bizonyos. A felfelé vándorló növények gyakran a felső erdőhatár fölötti legelőkről érkeznek, de nem képesek mindenhol megélni a hegycsúcsokon, ezért nem biztos, hogy veszélyt jelentenek a már ott élő növényfajokra. A helyi talajviszonyok és a mikroklíma szintén szerepet játszanak a folyamatban - tette hozzá.

Szerző

Béke, nyugalom - Számoljon fülesbaglyokat!

Publikálás dátuma
2018.04.09. 14:35
Illusztrációk/AFP
A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.

Az MME közleménye szerint a szervezet országos adatgyűjtésbe kezd, amelynek első szakaszában a lakott területeken is gyakran előforduló erdei fülesbaglyok fészkelő állományának felmérését végzik, amelybe a lakosságot is szeretnék bevonni. Az akció májusban a füleskuvikok megfigyelésével folytatódik. 

A közlemény szerint az éjszakai életmódot folytató, az emberek számára láthatatlanul mozgó madarak rejtett költőhelyének megkereséséhez elég csak a hangjukat meghallani. Az esti szürkülettől megfigyelhető a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangja, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolása, májusban és júniusban pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangja is. A madarak hangjának megfigyelését hetente egy-két alkalommal érdemes megismételni áprilistól júniusig.

Az akció részleteiről további információkat itt talál.

 

A közlemény szerint a lakosság segítségével gyűjtött adatok a későbbiekben részét képezik majd az MME által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. A jelentések azért fontosak, mert a civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érintik, veszélyeztetik. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek, melyek alapját képezik az érintet fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.

Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz is - olvasható a közleményben.

Szerző