Előfizetés

Forrósodik a helyzet Kelet-Gúta körül

G.M.
Publikálás dátuma
2018.04.11. 07:34
Fotó: AFP/Huseyin Nasir

Erőteljes válaszlépést ígér a Szíriában hétvégén történt állítólagos vegyi fegyveres támadás miatt Donald Trump amerikai elnök. Recep Tayyip Erdogan török államfő tegnap azt ígérte, bárki is a felelőse az újabb vegyitámadásnak, az fizetni fog és pokolba kívánta az elkövetőket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén az Egyesült Államok és Oroszország képviselőii éles szóváltásba kerültek a támadást illetően. Mindkét nagyhatalom „független” vizsgálatot sürget a 40 halálos áldozatot követelő ügyben, de nem támogatják egymás kezdeményezésit, így egyelőre marad a verbális összetűzés, csakhogy egyre komolyabb fenyegetésekkel. Emmanuel Macron francia elnök is kész együttműködni Washingtonnal, amennyiben van bizonyíték arra, hogy az Aszad-rezsim átlépte a vörös vonalat. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov kedden úgy fogalmazott, „Amerika és szövetségesei nem hajlandók szembenézni a valósággal az állítólagos gútai vegyitámadás felelősének kérdésében". Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes pedig azt állította, a helyzet „nagyon komoly”, Washington hamis információkkal próbál ürügyet kreálni egy katonai beavatkozáshoz.

Az ENSZ keddi adatai szerint ijesztő méreteket öltött Kelet-Gútában a menekülés. A négy hete tartok harcok során 133 ember hagyta el a települést.

Házkutatás Trump ügyvédjénél

Amerikai szövetségi nyomozók házkutatást tartottak Donald Trump elnök magánügyvédjének irodájában, valamint abban a szállodai szobában, ahol Michael Cohen ügyvéd átmenetileg, saját házának felújítása alatt tartózkodik. A házkutatás során lefoglaltak Trump és ügyvédje közötti kommunikációt tartalmazó bizonyítékokat.

Trump felháborodott, „szégyenletes dolognak”, „az ország elleni támadásnak” minősítette a házkutatási akciót, amely Robert Mueller különleges ügyész kérésére történt.

Muellert, aki hosszú éveken át volt a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI igazgatója, még tavaly bízta meg Rod Rosenstein igazságügy miniszter-helyettes azzal, hogy vizsgálja ki, mi az igazság azokból a híresztelésekből, miszerint Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai választási kampányba, és ennek során összejátszás volt Trump republikánus elnökjelölt kampánycsapata és az oroszok között.

Az elnök tagadja, hogy lett volna ilyen összejátszás, és többször hangoztatta, hogy politikai célzatú, megalapozatlan boszorkányüldözésnek tartja a Mueller által vezetett vizsgálatot. Elvben megtehetné, hogy megszünteti Mueller megbízatását, de széles körben osztott nézet szerint ezzel politikailag tarthatatlan helyzetbe lavírozná magát.

Mueller mandátuma kiterjed arra is, hogy bármilyen egyéb bűncselekmény ügyében nyomozhat, aminek a nyomára az eredeti vizsgálódása közben bukkan. Ez történt Paul Manafort korábbi kampányigazgató esetében: Mueller hivatala az oroszokkal való esetleges összejátszáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, mintegy mellékesen kiderült pénzmosás és adócsalás miatt vádat emelt Manafort ellen. A bizonyítékok akkor házkutatás során kerültek elő. Ahhoz, hogy Mueller felkérhesse az FBI-t a házkutatás végrehajtására, előbb be kell kérnie az őt megbízó Rosenstein igazságügyi miniszter jóváhagyását.

Most a Cohen ügyvéd elleni házkutatás is olyan nyomot követett, amely független az oroszokkal való esetleges összejátszástól. Arról van szó, hogy Cohen a 2016 novemberi elnökválasztás előtt néhány nappal – állítólag Trump tudta nélkül – 130 ezer dollár hallgatási pénzt fizetett egy „Viharos Daniels” néven ismert pornószínésznőnek, Stephanie Cliffordnak, aki azt állítja, hogy 2006-ban szexuális kapcsolata volt Trumppal. Az elnök ezt tagadja.

Az ügynek akkor lehet büntetőjogi vetülete, ha bizonyítható, hogy Cohen nem a saját szakállára fizetett Cliffordnak, hanem igenis kárpótolták őt akár Trump vállalatbirodalmának, akár a kampánystábnak a költségvetéséből. Utóbbi esetben megáll a kampánytámogatást szabálytalan felhasználása, de mindkét esetben megállhat Trump részéről az igazságszolgáltatás akadályozása, ami az Egyesült Államokban csaknem megbocsáthatatlan vádpontnak számít.

Kína elkerülné a kereskedelmi háborút

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.04.11. 07:32
Hszi Csin-ping kínai elnök igen jelentős kedvezményeket és liberalizációs lépéseket jelentett be az ázsiai „Davoson” Fotó: AFP
Jelentős könnyítéseket jelentett be Hszi Csin-ping elnök a külföldi vállalatok számára. El akarja kerülni a kereskedelmi háborút az amerikaiakkal.

Hszi Csin-ping kínai elnök a jelek szerint teljesen más stratégiát követ, mint Donald Trump. Az amerikai elnök folyvást azon töri a fejét, miként lehetne minél jobban elmérgesíteni a kereskedelmi háborút, hogyan lehetne még több kínai termékre kivetni importvámokat. A kínai államfő azonban a jelek szerint nem veszi fel a kesztyűt, éppen ellenkezőleg. Hszi Csin-ping tegnap azt közölte, még jobban kíván nyitni a világ gazdasága felé. A Hainan szigetén tartott gazdasági fórumon (ez a svájci davosi világgazdasági fórum ázsiai megfelelője) egyenesen a nyitás egy új szakaszáról tett említést. Kifejtette, a gazdaság globalizációja a mai idők visszafordíthatatlan folyamatává vált. „Még szélesebbre tárjuk az ajtónkat” – közölte.

A kínai elnök konkrét intézkedésekkel is előállt. Elmondta, még az idei évben csökkentik a gépkocsikra kivetett 25 százalékos importvámot. Ezt már régóta követelte az Egyesült Államok Pekingtől. A külföldi gépkocsigyárakat érintő korlátozásokat „a lehető leghamarabb” igyekeznek felszámolni – tette hozzá Hszi Csin-ping. „Jelentősen javítani kívánunk azokon a feltételeken, amelyek a piachoz való hozzáférést segítik elő” – fejtette ki. Ám más intézkedéseket is tervez, amelyekről már korábban is szót ejtett. Megkönnyítik a külföldi befektetéseket a bankszektorban, az értékpapírok és biztosítások piacán, szintén még a 2018-as év folyamán. Egyúttal a külföldi érdeklődők számára más szektorokban is lehetővé teszik a beruházásokat. Kína mindemellett javítani kívánja pénzügyi szektorának együttműködését más országokéval. Hszi Csin-ping hozzátette azt is, hogy a lehető leghamarabb felszámolják azokat az intézkedéseket, amelyek korlátozzák a tulajdonvásárlást a külföldiek számára a gépkocsi, a hajózási, illetve légiközlekedési szektorban. Az eddigi szabályozás szerint a külföldi autócégek csak akkor létesíthetnek gyárat Kínában, ha vegyesvállalatot alapítanak egy helyi gazdasági társasággal. Igen komoly fegyvertény lenne, ha liberalizálnák a hajó-, illetve a repülőgépgyártást, ezzel kapcsolatban azonban nem közölt részleteket a kínai elnök.

Hszi Csin-ping reagált az Egyesült Államoknak arra a vádjára, miszerint Kína technológiát lop Washingtontól, mondván, lépéseket tesznek a szellemi tulajdon jobb védelme érdekében.

Mennyire vehető komolyan a kínai elnök ígérete? Elvégre a világgazdaságot is jelentősen befolyásolná, ha Kína liberalizálná a gazdaságát. A külföldi vállalatok egyelőre kétkednek, mert Peking a múltban már nem egyszer helyezett kilátásba hasonló intézkedéseket, a nagy nyitás azonban végül elmaradt, aminek ideológiai okai is voltak. Egy felmérés szerint a Kínában működő amerikai vállalatok háromnegyede közölte azt, hogy kevésbé fogadják szívesen őket, mint korábban. Hasonlóképpen nyilatkoztak a német és más európai vállalatok munkatársai is. Úgy vélik, diszkriminálják őket, a kormányzat egy sor protekcionista döntést hoz a hazai vállalatok védelmére, jogi bizonytalanság jellemzi Kínát, nehézséget jelent továbbá a cenzúra, valamint az igen lassú internet. Az egyre növekvő gondok miatt mind kevesebb külföldi befektető veti meg a lábát az országban.

Donald Trump amerikai elnök nemrégiben jelentette be, hogy 25 százalékos importvámmal sújtja a kínai termékeket, összesen 50 milliárd dollár értékben. Peking válaszlépéseket helyezett kilátásba. Trump erre közölte, azt tervezi, hogy további 100 milliárd dollár értékű importvámmal sújtja a kínai termékeket. Ha az intézkedések életbe lépnek, a két országnak két hónapja marad arra, hogy tárgyalások révén találjon megoldást. Hszi elnök békülékeny hangú beszéde azt jelzi: Kína reméli, hogy elkerüli a kereskedelmi háborút az Egyesült Államokkal, amellyel minden fél csak veszítene.